Íme azok a könyvek, amik tárt karokkal fogadnak, ha körülöttem összedől a világ

8:00:00 AM


Kint tombol egy világjárvány, én pedig hetek óta nem tudok érdemben olvasni. Múltkor már pedzegettem, hogy nehezen megy az olvasás, és ennek sok oka van. De olvasni jó, ezt én is tudom, és vannak olyan regények, amik igazi kabátkönyvek, amikbe mindig jó beleburkolózni, mert megmelengetik a szívem. Erről mesélek a mai #témázós posztomban, hogy én mikhez nyúlok és mik okoznak nekem az ilyen válságos időben örömet.



Amikor beüt az olvasási válság...


Március 10. délutánja óta nem tudok olvasni. Március 10. óta vagyok otthon home office-ban, előtte még bementem dolgozni, vittem a szokásos kis könyvemet a villamosra, olvastam is belőle, aztán hazajöttem délután és azóta lényegében nem vettem a kezembe új könyvet. Vagyis hazudok, vettem, de az olvasás nem megy. A koronavírus az életemet is felforgatta. Az ezzel járó stressz, félelem (nem magamat féltem, hanem a szeretteimet) nagyban befolyásolja a hangulatomat, és ezzel együtt azt is, hogy van-e kedvem olvasni, vagy nincs. Sorra mennek a #maradjotthon #olvassotthon kihívások és én sírva néztem ezeket a posztokat. Hogy képesek mások naponta egy regényt kiolvasni, miközben a világ, amit eddig ismertünk oly mértékben fordult fel, amire nem volt példa? Hogyan lehet úgy jó ízűen belefeledkezni egy történetbe, miközben arról kapjuk a híreket, hogy hányan haltak meg Olaszországban, Angliában, Amerikában és persze itthon. Hogyan lehet úgy nevetgélni egy történeten, hogy a barátaid, ismerőseid és a családtagjaid fertőződnek meg, és halnak meg a vírustól, ami láthatatlan? Ki tud úgy felkelni reggel, hogy a napi munkája, és otthoni teendői mellett vígan olvasgat a szabadidejében? Egyáltalán kinek van szabadideje?

Mert nekem a home office nem jelent kevesebb munkát, bár van egy része, amit elvesztettem a koronavírus okozta megszorításokkal, de ami maradt, abba annyira sok energiát fektetek, hogy nincs időm semmire. És még ha lenne se a könyvekhez nyúlnék. Mert nem megy. A lelki válság, ez a nagyfokú bizonytalanság nálam olvasási válságot hozott. Erre pedig bár számtalan tanács van az interneten nálam semmi sem vált be, bár bevallom sokat nem is tettem érte. Várom, hogy elmúljon. Ahogy viszont teltek a hetek én is igyekeztem változtatni a dolgokon. Már nem böngészem megszállottan őrületig a híreket (bár ezeket nem tudom elkerülni, hiszen a hírekkel is foglalkozom, tehát el kell olvassam, hogy mi zajlik a világban, hogy képben legyek a közösségi oldalakon), és igyekszem nem gondolni annyit erre az egészre. Én is otthon maradok, és próbálok arra gondolni, hogy hamarosan véget ér ez az egész. Egy új sorozatba bele tudtunk kezdeni (Devs - HBO GO-n) bár lassan haladunk vele. Én közben belekezdtem a The Vallhalla Murdersbe (izlandi krimi a Netlfixen) és az Outlander új részeit is megnézem, és néha tévézünk is. Megnéztem a Mellékhatás részeit, az Álarcos énekest (#dontjudgedme) és az Apatigris első részét, hiszen az első tanács az olvasási válságra az, hogy tereld el a gondolataidat. Ezek ideig óráig lekötnek, de a fennmaradó időben mégis csak olvasni kéne... De mit olvassak, ami a lelkemnek is jót tesz, és amivel haladni is tudok?

Burkolózz be egy kabátkönyvbe! 


A kabátkönyv kifejezés Amadeától származik, de azóta én is, mint a többi könyvesblogger bátran használjuk. Az elnevezésben benne rejlik a megoldása: olyan olvasmányokra használjuk előszeretettel ezt a kifejezést, amikbe igazán otthonosan, kényelmesen bele tudunk bújni, süppedni, amik ha körülölelnek, biztonságot adnak, és megmelengetik a szívünket.

Amióta elkezdődött a karantén, azóta egyedül a Harry Potter kötetekkel tudtam haladni. Javában olvastam a 4. kötetet (A Tűz serlegét), amikor felfordult a világ. Esténként, amikor lehangoltak a hírek alig vártam, hogy kinyissam a jó vaskos regényt, és elmerülje a Trimágus tusa világában. Olvastam már nagyon sokszor ezt a kötetet is, de nekem most ez jelentette a menekülést a teljes megőrülés elől. Amúgy is 2009-ben megjelent első regény, ezért az emlékév miatt elhatároztam, hogy újra végigolvasom az egyes kötetek, de nem gondoltam volna, hogy ezt egy pandémia sürgeti majd meg.

Harry küzdelmein és kalandjain valahogy pontosan úgy tudok izgulni sokadszorra is, mint annak idején kislánykoromban. Jól esik hármasfogat (Ron, Harry, Hermione) zrikálásait olvasni, sokat nevettem Fred és George viccein, de ugyanúgy izgultam a könyv végén a labirintusban, pedig tudtam, hogy hová tud ki a történet. És igen, megkönnyebbülten sírtam a könyv végén Cedric miatt, és ahogy letettem a 4. részt, azonnal belekezdtem az ötödikbe. Pedig nem mondanám vidám kötetnek ezt sem, de ez tud egyedül kirángatni az olvasási válságból. Lassan befejezem ezt a kötetet is, és mikor véget ér, akkor megnézem mindig az aktuális részt filmen, és néhány órára elfeledkezem a világról. Nem olvasok gyorsan, kiélvezem, hogy ismerős világban járok és úgy ismerem a szereplőket, mintha régi barátaim lennének, és hiába nincs újdonság a sztoriban, mégis sok mindenre rácsodálkozom újra és magával ragad a sztori. Nekem ez jelenti az ultimate kabátkönyvet azt hiszem.





Persze nem csak a Harry Potter sorozatra gondolok jó szívvel, ha szóba kerülnek a kabátkönyvek. Bár ki tudja meddig tart ez a helyzet, már csak 2 kötetem van ebből a világból (meg persze a kiegészítő kötetek, illusztrált kiadások), de már most azon gondolkozom, hogy mik azok a könyvek, amik felvidítanak majd a későbbi időszakban. És meglepően sok ilyen könyv lapul még a polcomon. Mutatom is ezeket a sorozatokat, könyveket, hátha nektek is jól jön majd a lista.




Janet Evanovich: A szingli fejvadász sorozat

Nem mai kiadásúak Evanovich könyvei, de féltve őrzöm a polcomon a magyarul megjelent 4 részt (külföldön már azt hiszem huszonötödik részénél tart a sorozat). A szingli fejvadász főszereplője Stephanie Plum, aki egy elvált, munkanélküli nő, aki mindig valami galibába keveredik. Fejvadásznak áll, mert pénzszűkébe kerül, ám egy régi pasiját kell előkerítenie, akivel összeköti egy-két dolog... Steph családja, főként a nagyija Mazur eszméletlenül vicces fazon, az egész sorozat tele van nagyon szórakoztató helyzetekkel, amiken nem lehet nem nevetni. Azt hiszem ezt is ideje újraolvasnom, és újra kicsit beleszeretnem Joe Morellibe, aki mindig borsot tört Steph orra alá, de azért mégsem annyira rosszfiú, mint az elsőre tűnik :)




Janet Evanovich és Lee Goldberg közös sorozata: Fox és O’Hare 

Az FBI világába kalauzol el Evanovich másik sorozata, ami a Maxim Kiadónál jelent meg, és nekem mindegyik része tetszett és végignevettem. Itt egy női FBI ügynök a főszereplő (Kate), aki mindig izgalmas munkákat végez. Persze van a történetben egy szívdöglesztő svindler (Nicolas Fox), akire Kate már régóta le akar csapni.A férfi híresebbnél híresebb gazdagokat kopaszt meg nagyon cseles módszerekkel, haragudni sem lehet rá, hiszen a jó ügy érdekében cselekedett. Az élet azonban úgy húzza, hogy a nő közelebb kerül a férfihoz, mert egy ügy összehozza őket... Izzik körülöttük a levegő, és mennek az adok-kapok, miközben a világ legismeretebb bűnözőit üldözik. Kate nyugdíjazott apja szintén zseniális karakter, és még ő is beszáll egy-két akció miatt a nyomozásba. Itt írtam a könyv első részéről, másodikról és a harmadikról 



Stephanie Meyer: Alkonyat sorozat

Igen, és igen! Én a vámpírokkal vagyok! A sokat szidott Twilight sorozat nekem nagy kedvencem, és idén terveztem is, hogy újra elolvasom, de a kötetek anyukáméknál vannak úgyhogy azt hiszem, ha véget ér a karantén szaladok és belekezdek Bella és Edward szerelmi sztorijába. Mert ez is ismerős terep, a filmeket is bírom, és engem végtelenül szórakoztatott anno is ez a sorozat, nem hiszem, hogy most csalódást okozna.




Lisa Jewell: Vince és Joy

Nagyon szívembe zártam az írónő többi könyvét is (Harmincasok... és utána semmi, Ralph bulija, A házibarát), de talán a Vince és Joy a kedvencem tőle. Ez a szívmelengető történet nem mentes azért a megható részektől, de mégis annyira kedves, hogy jót tesz a lelkemnek. Életszerű karakterekkel, és helyzetekkel mutatja be két szimpatikus ember sorsát, akik útja keresztezik egymást, majd elválnak. Nem mesélek többet róla, mert a borítótól eltérően ez azért ennél többet takar. Jah és van benne egy macska, akit nem lehet nem imádni!




Gail Carriger - Souless (Napernyő protekturátus sorozat) 

Bár csak az első részt olvastam, de ha csak visszagondolok a történetre, akkor mosolyognom kell. Gail Carriger nem egy szimpla vámpíros – vérfarkasos regényt írt, ami a 19. században játszódik, hanem egy steampunkkal megspékelt természeten túli dolgokkal foglalkozó regényt, ahol léghajóval közlekednek a tehetős úri osztály tagjai és együtt élnek a fura teremtményekkel. Gail olyasfajta regényt hozott össze amiben van humor, izgalom, érdekes technikai leírások és elmés párbeszédek amiktől annyira szerethetővé váltak a karakterek. Újra át szeretném élni Alexia és a Lord szócsatáit, úgyhogy hamarosan újra elolvasom az első részt, és a többit is, mert jót tesz a lelkemnek.




Mary Ann Shaffer · Annie Barrows - Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság

Bár nem annyira régi olvasmány nálam ez a kötet, de régóta halogattam, pedig nem is értem, hogy miért tettem. Csodálatos történet ez az angliai kis szigetvilágról, ahol egy különleges közösséget ismerhettem meg. Aktuális is, hiszen a II. világháború után játszódik, amikor az emberek élete teljesen megváltozott, és ennek a feldolgozásáról is szól a történet. Nagyon szerethető karakterek vannak benne, levélregény, de miközben olvasod az egyes leveleket, szinte magad elé tudod képzelni a levél íróját. Film is készült belőle (Netflixen nézhető), én már láttam, és nagyon jól visszaadja a könyv hangulatát, de mindenek előtt a könyvet ajánlom.


fotó: https://www.facebook.com/GeekGirlSeries/


Holly Smale - Geek girl sorozat 

Harriet ​Manners egy nagyon okos lány, akire mondhatjuk az igazi stréber jelzőt, de mégis csak egy tinilány, aki tiniproblémákkal küzd, miközben modellkarrierbe is kezd egy véletlennek köszönhetően. Nagyon sok helyen fordul meg Harriet a kötetekben, mind csodásan bemutatja az összes országot, és várost (már csak azért is érdemes elolvasni!) máskülönben pedig tele van vicces helyzetekkel, és érdekes tényekkel, amiket Harriet csak úgy beszúr. Ahhoz képest, hogy ifjúsági sorozat, engem meglepően elszórakoztatott.



Hidasi Judit könyvei


Nagy kedvencem az Április út, és a Kilenc, de a Rozéfröccs is, viszont Judit könyveiben azért van egy adag szomorúság is. Ellenben nagyon életszagúak, szeretheőek benne a szereplők, és sok okos gondolat van a regényekben, amik segíthetnek talpra állni bárkinek. Jó szívvel ajánlom ezeket a könyveket is!



Janikovszyk Éva - Kire ütött ez a gyerek? 

Emlékszem gyerekkoromban, ha valami felvidító könyvet szerettem volna olvasni, akkor ezt vettem ki a könyvtárból. Elképesztően vicces könyv ez a felnőtté válásról, és felnőttként olvasva is elképesztően humoros, úgyhogy hamarosan újra is olvasom  „Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek.”





R.J. Palacio - Csodácska (Az igazi csoda néven is megjelent a könyv)

Erről a könyvről is csak szuperlatívuszokban tudnék mesélni. Auggie egy arcdeformitással született kisfiú története, aki 7 évesen iskolába megy, ahol meg kell tanulnia, hogy a világ mennyire más, mint az otthoni megszokott kis burkában. Annyira szép könyv ez a barátságról, a család erejéről és a gyerekek érzéseiről, hogy tényleg olvassátok el! Készült belőle film is, instant sírás és nevetés egyszerre :)


Szóval ezek lennék az én menedékeim. Amit gyorsan levonhattak belőle, hogy nincs benne sok magyar szerző könyve. Nem tudom miért nem került bele, egyszerűen nincs, ami az utóbbi évek alatt úgy igazán kedvenccé nőtte ki volna magát, és amit újra szeretnék olvasni majd. Ellenben mások tök jó könyveket írtak, amiből volt sok azonos (a Harry Potter világ sokaknál kabátkönyv!) és Szilvási Lajos, vagy Szabó Magda könyveit sokan említették.

Milyen könyvekbe menekülnek mások? 


Szokás szerint megkérdeztem a Twittereseket itt, hogy ők milyen kabátkönyveket kedvelnek. Nagyon vegyes lista érkezett, íme néhány a teljesség igénye nélkül:

Szabadon foglak, Egy csésze kávé Koppenhágában, Esküvő olasz módra, Eszter hagyatéka, Tüskevár, Szilvási Lajos - Egymás szemében, Anne Voorhoeve: Liverpool Street, Száz év magány, Pendragon legenda, A pillanat (Szabó Magda). Harry Potter össze könyve, Grecsó Krisztián: Megyek utánad, Dékány Dávid: Darwin motel, Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak trilógia mind az öt része, Julia Quinn bármi, Bridget Jones naplója, Rebecca (Daphne du Maurier), Lao Ce - Tao Te King, Weores Sandor forditasaban, Mirelle Guiliano könyvei, Bengáli tűz, A Mester és Margarita, Száz év magány, Abigél, Az ajtó, 22-es csapdája, Az apró dolgok istene, Utolsó világ, Ilona az esővel érkezik (vagy bármelyik másik a Maqroll-regények közül), Agatha Raisin, Coelho - Zahír,  Metró 2033 univerzum könyvek, Brandon Sanderson Stormlight Archive könyvei, Fonyodi Tibor Brett Shaw regényei, Sandman képregény, Rejtő Jenő könyvek.

A többiek is témáztak: Reea, Nima, Dóri, Sister, Zenka, Nita, PuPilla
Utóvéd: később csatlakozók: Heloise 


A te lelked milyen könyvek melegítik át? Kommentálj mert nagyon kíváncsi vagyok! 


Kövess a Facebookon, és az Instagramon a több tartalomért 👈💗 Csatlakozz a #mutimitolvasol csoportomhoz, és mutasd meg te is, hogy mit olvasol éppen! 

Ezeket is olvasd el

13 komment

  1. Jó kis lista, na persze nagyon örülök, hogy a HP áll az elején, és minden felett. ;) Engem is mindig ugyanúgy el tud varázsolni, és hiába ismerem már mint a tenyeremet, meg tud lepni apróságokkal, amik kimentek a fejemből, és az utánozhatatlan hangulatával.
    Közös pont még a Krumplihéjpite, bár nekem a film az hatalmas no-no a könyvhöz képest.
    A többi könyv közül nekem is vannak olyanok, amiket kedvelek, pl. a Gail Carriger sorozat, bár kifejezetten kabátkönyvnek nem nevezném, de azt hiszem én sokkal szigorúbb kritériumokat támasztok a kabátkáknak. :)) Amúgy kedvem támadt Napernyő Protektorátust is újrázni most! :D Neked is csak ajánlani tudom a folytatását, a második kötet még jobb, mint az első. :)
    Lisa Jewell könyve is várólistát (kettő is asszem), és A szingli fejvadász is régóta ott figyel a horizonton. Erről a másik, FBI-os sorozatáról még nem nagyon hallottam.

    Nem akarok nagyon sztereotípiákban gondolkodni, de szerintem azért nincsenek magyar szerzők annyira, mert a magyar irodalom nagyon érfelvágós tud lenni.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Igen, valahogy a magyar szerzők nem találják meg annyira ezt az otthonos hangulatot. Vagy csak mi olvastunk "rossz" szerzőket? Bár ahogy írtam Esztinek, az SZJG könyvek (elolvastad már az elsőt????? :P) nálam kabátkönyvek, csak már nem akartam még azt is felrakni az amúgy is hosszú listára. De Reni, Cortez, Kinga és a többiek története vicces, kedves és tökéletes arra, hogy egy kicsit kizökkentsen a világból, ráadásul elég retró is, hiszen még létezett benne IWIW :D

      Lisa Jewellt ajánlom nagyon (és persze Evanovich bármelyik sorozatát is), szerintem te angolul is szeretnéd a regényeit! A Napernyő Protektorátust én is szeretném most folytatni, főleg hogy kijött az utolsó rész magyarul, úgyhogy hamarosan bele is vágok az újraolvasásba, és a folytatásba.

      Delete
    2. Nem, még nem olvastam az első SZJG-t, de idén NEM tettem fel vcs-re, szóval nagyobb a sansz, hogy sorra is kerül, haha :D (egy kis fordított pszichológia ;))
      Én szeretek elmerülni a Szabó Magda féle hangulatokban is, de azért azok mindig kemény témák, lélekbúvár dolgok, és nem kifejezetten az otthonos jut róla eszembe, emiatt kicsit mások ezek, nem kabátkönyvek.

      Jee, éljen a Napernyő Protektorátus! Jól fellendíted az olvasásukat a köteteknek! :D

      Delete
  2. Én pont azért menekülök a könyvekbe és sorozatokba, mert nem akarom tudni mi van körülöttem. Lehet, hogy ez önzőn hangzik, de épp elég az a hír és hatás ami eddig elért. :/ Amikor beütött ez az egész, akkor nekem se volt kedvem olvasni, akkor nyúltam vissza Bridget Joneshoz, meg Agatha Christie-hez.

    A szingli fejvadász - :O Most meg kellett néznem molyon, hogy elolvastam-e mind a négy részt, mert nem emlékeztem rá (igen, elolvastam). A Napernyő Protektorátust ajánlom, az szuper kis sorozat, most már az utolsó rész is megjelent magyarul végre ;)

    Az Alkonyat! Régi kedvencem, pár éve elgondoltam egy újrázáson, most jó is hogy említetted :)

    Remélem sikerül majd megtalálnod azt ami leköt, és megnyugtat <3

    ReplyDelete
    Replies
    1. Egyáltalán nem önzőség, tök jó figyelem elterelés a sorozat is, és az olvasás is, vagy bármilyen más tevékenység. Mindenki máshogy dolgozza fel ezt a helyzetet, a hírek áradata megviseli az embert, és ha ezek elvonják a figyelmet az megnyugtatja a lelket.

      A szingli fejvadászt elfelejteni?????? Óh, hát olvasd újra őket, nagyon viccesek, és nem avulnak el még most sem :) Alexia Tarabotti jön majd nálam is, figyeltem, hogy végre (hány év után is?) megjelent az utolsó rész, úgyhogy be is szerzem majd. Bár a raktárvásáron lemaradtam róla pont, de sebaj. Csak lesz még újra valamikor! Vagy marad a könyvtár, ha végre vissza tudok menni.

      Delete
    2. Igen, így tudok működni :/

      Lehet, hogy tényleg itt az ideje újraolvasnom a Szingli fejvadász :D
      4 év után ;) Az első meg vmikor 2012 körül jelent meg magyarul, szóval szépen elhúzódott.
      Biztos lesz még akcióban ;)

      Delete
    3. Csak 4 év? Egy évtizednek tűnt!

      Delete
  3. Elég hasonló cipőben járunk, azt hiszem. Legalábbis az olvasás terén, és nincs ezzel sem baj. Idő kell a feldolgozáshoz, a világ újraértelmezéshez, majd jönnek a könyvek, ha eljön az idejük. Lehet, most inkább magunkra kell figyelnünk ahelyett, hogy eltereljük a figyelmünket valaki más történetével. :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Nagyon jól megfogalmaztad: idő kell a feldolgozáshoz, és a világ újraértelmezéséhez. Én igyekszem nem sietettni, és már egyáltalán nem érzem rosszul magam, ha nem tudok új könyvekbe belekezdeni, inkább más figyelemelterelőket használok, aztán majd jön az olvasás is magától :)

      Delete
    2. Szívemből szóltál. ;)

      Delete
  4. Szerintem se érezd rosszul magad amiatt, ha most nehezebben megy az olvasás. Én március óta csak hébe-hóba olvasom a híreket, inkább a párom szokott beszámolni róla, és annyi nekem éppen elég. Viszont tök érdekes, hogy éppen akkor, március közepén találtam rá A hóleányra, ami annyira elbűvölt, hogy szinte csak Alaszka körül kergetőztek a gondolataim. A listámba is betettem, mert tökéletes kabátkönyvnek bizonyult! Remélem, te is fogsz majd találni ilyet az új olvasmányaid között is. :) Addig pedig maximálisan élvezd ki Roxfortot, mert oda mindig jó hazatérni! ♡

    ReplyDelete
    Replies
    1. A Hóleányt felvettem a listámra, sokaknál láttam és én szívesen olvasom nem csak télen téli történetet, tavasszal is jól tud az esni :)

      A hírek áramlása talán így a legjobb, ahogy te csinálod (én ugye ezt nem tuodm kivitelezni), de már lényegesebben kevesebb jut el hozzám, és így kevesbé szorongok is. Hamarosan helyre áll a világ rendje, és jön még új olvasásélmény és végre normális blogposzt is :D

      Delete
  5. A szingli fejvadász annyira jó! Salalala... Nagyon örülök, hogy te is szereted! És képzeld, Evanovich másik sorozatát én nem is olvastam. Hűha!

    ReplyDelete

Subscribe