jöjjön a szokásos 2016-os évértékelő így az évnek a legvégén. szerettem a 2016-os évet, akármennyire mondja mindenki, hogy ez egy szar év volt, én mégis boldogan gondolok vissza rá, és ennek az egyik nagy szeletét a blog adja bele. 2016-ban kapott új ruhát
azt hiszem egy kicsit sok recenziót vállaltam idén, ez meg is látszott, mert sok idő nem jutott a várólistás könyvekre, és más olvasmányokra. de nem bánom, mert a kiadóknak sokat köszönhetek, és szuper jó könyveket olvastam, így nem bánom, hogy sok volt belőlük.
szóval én szerettem ezt az évet, de valamiért úgy érzem a jövő évem szabadabb lesz, és ez jót fog tenni nekem és a blognak is. íme akkor jöjjön a szokásos statisztika és a kedvencek, de előtte...
Hohohohó! Én is részt veszek a BTK-s adventi / karácsonyos blogturnén, úgyhogy jöjjön egy kis karácsonyozás tőlem is. 24-én pedig figyeljétek a FB oldalamat, mert oda is kikerül egy kis videó, ami ezzel a turnéval kapcsolatos ;)
Kövesd te is a Blogturné Klub 3 bloggerét, akik elmesélik nektek, hogy milyen különleges és egyedi világot mutat be Az üveggolyók titka című könyv, ami nemrég jelent meg Atheneaum Kiadó gondozásában.
Ha még nem hangolódtál a karácsonyra, akkor ez a turné meghozza az ünnepi hangulatot, mert Matt Haig könyve tele van vidámsággal, tanulsággal és szerethető szereplőkkel.
![]() |
| fotó: http://bupap.blogspot.hu/2012/04/szellemek-svabhegyen.html |
A túrát a Bupap (Budapesti Aszfaltprojekt) rendezi, akiknek mottójuk, hogy "Légy turista helyben!. Hiába élek már Budán jó pár éve, még mindig nem ismerem minden szegletét a kerületeinek, de mivel nagyon szeretem a történelmet, és ezekről a sétákról már csomó jót hallottam, így kipróbáltuk.
A túra tényleg 2-kor indult és a túravezető történész jó kis tempót diktált, de közben csodás helyeket járhattunk be. Voltunk Jókai Mór birtokán, és megtudtuk, hogy milyen volt anno a fogaskerekűvel feljönni ide, és milyen volt az élet, amikor elindult a "pöfögő kávédaráló"-nak titulált vonat és elkezdte használni az elit. A Svábhegy jó helyszín volt a rejtőzködő embereknek, mert nagy területeivel bárki el tudott itt bújni, hiszen a századforduló előtt / illetve után még nem volt nagyon lakott hely. Voltunk a Parlament építőjének családi házánál, ahol szomorú volt látni, hogy a lakatlan épület most művédelmi terület, amit az önkormányzat hagy pusztulni. A házról egyébként rálátni a Parlamentre, és a Madárvédelmi Egyesült is itt van a Jókai birtokkal karöltve, aminek Présházába tavasztól ősz végéig be lehet menni és körül lehet nézni.
Anett (@zakkantanett) által közzétett fénykép,
Sétánk egyik különleges momentuma volt, amikor az egykori Hotel soron jártunk, ahol a II. világháború alatt/után rengeteg szörnyűség történt. A századfordulón Hotel Majestic, Mirabell, illetve a Rege szállók után lakóházzá alakított helyek sok szörnyűséget láttak a háború alatt/után. Itt vallatták ugyanis a zsidó származású embereket, és itt rendezkedett be a német megszállás. Míg a századfordulón ide járt pihenni és bálozni az elit, addig a hotelsor másik arca sok szomorúságot rejteget. A házakban most is élnek, ugyanúgy lakóházak, amik között még mindig ott húzódik az a titkos pincerendszer, amit a németek is használtak.
Anett (@zakkantanett) által közzétett fénykép,
Bejutottunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is túránk során, erre külön engedélyünk volt :) Még sosem voltam itt, úgyhogy érdekes volt végignézni az iskolában, ahol 1926-tól az Isteni Szeretet Leányai monostora/kolostora állt. Pontosan ott ahol most Rendőrtiszti Főiskolának otthont adó nagyterem van. Itt sok mindent megtudtunk a túravezetőnktől, aki beszélt az akkoriban itt élő nővérekkel, akik zsidó gyerekeket próbáltak megmenteni a deportálástól, majd az orosz katonákkal éltek együtt, majd végül 56 után az itt létrehozott traktoros iskola miatt elmentek az épületből. Az egykori kápolna helyén ma a nagyterem van, ami mellett egy kis helyiségben egy magas létrára állva és felmászva egy kis lyukon be lehet nézni és láthatóak a régi épület freskói. Elképesztő volt látni őket.
Megálltunk az egykori Vörös Csillag Szállónál is, és megtudtuk azt is, hogy mekkora golfhatalom volt Magyarország anno, és hogy mi a hotel története, mi van vele most, és az úttörő vasút mellett sétáltunk el addig a házig, ahol Rajkot tartották fogva és itt vallatták. Rengeteg történetet hallottunk közben az úttörővasútról, Rákosiról, Rajkról, és Szász Béláról, aki a szamizdat irodalom egyik "sztárja" volt. Nehéz elmesélni minden apró információ morzsát a túráról és nem is szeretnék, csak egy kis kedvcsináló gyanánt írtam le ezeket, mert ezek maradtak meg. Ennél még több helyen jártunk és sok kilométert lesétáltunk, hogy aztán a Normafa végállomástól buszozzunk haza a szakadó esőben. De még így is megérte, mert olyan dolgokat tudtam meg, amiket nem biztos, hogy észrevettem volna jártamban-keltemben a Svábhegyen. Menjetek el november 26-án és hallgassátok meg saját magatok ezeket. Infók a következő túrákról itt találhatóak!
Szeressétek a Bupapot itt https://www.facebook.com/bupap.hu/
Múlt héten érdekes dolgokon vettem részt, csak természetesen időm nem volt nagyon, hogy végre megosszam veletek, nah de most jól. Vigyázat! Extra képes és elragadtatott bejegyzés következik a Harry Potter vacsiról, ahol a Pupilla Olvas bloggerével vettem részt (+hamarosan jön a Szellemek a Svábhegyen túráról is jön egy kis beszámoló).
![]() |
| forrás : flickr |
Sajnos én ritkán olvasom kortárs szépirodalmat (tudom, tudom, többet kéne), de amikor jött a lehetőség, hogy beleolvassak Az Aranypinty első 100 oldalba nem haboztam sokáig. És jól is tettem, mert Tartt ebből a kis ízelítőből ítélve korrekt regényt írt. Az írónő munkásságát bevallom eddig nem ismertem, de amit az első 100 oldal nyújtott az bőven elég volt arra, hogy érdekelni kezdjen. Maga Az Aranypinty és az írónő többi regénye is.



















