Végigment egy ilyen körbeposzt a bloggerek között, ahol szépen kivesézték milyen YA (young adult - fiatal felnőttekről/felnőtteknek szóló) regényeket olvastak. Gondoltam én is körbejárom a témát, és találtam is pár YA listát, úgyhogy szemezgettem róluk, hogy mik azok amiket én már olvastam, mik azok amiket szeretnék folytatni, és mik azok, amik bár népszerűségnek örvendenek, de engem hidegen hagytak/hagynak.
Egyébként ha már YA, akkor Lobo írt a témában egy jó kis blogot "YA a hipszer kifejezés" címmel. Olvassátok előbb azt, aztán képbe kerültök!
Azt hiszem én imádom a YA könyveket. Ha nem krimit, és romantikus regényeket olvasom, akkor nálam nyert ügyük van a 14-18 év közötti fiatalok sztorijainak. Lehetnek ezek iskolában játszódósak, varázslósak, vámpírosok, zombisak, disztópiák, sci-fik, fantasyk vagy krimik, egyszóval bármilyenek csak a tinik világa köré épüljön. Persze a felnőttek is érdekesek, de azért valahogy úgy gondolom, hogy jó megismerni a kamaszokat, egyszerűbb velük "átlényegülni", hiszen bakker ilyen dolgok velem is megtörténtek. Jó, nem az, hogy egy vámpírba szerettem bele, hanem hogy kicikiztek a suliban és ettől önértékelési zavaraim lettek. Vagy plátói szerelmem lett (aki nem egy tündér volt netán egy vérfarkas vagy zombi) hanem a suli legmenőbb sráca, aki persze rám se hederített stb..stb.. :)
Egyébként ha már YA, akkor Lobo írt a témában egy jó kis blogot "YA a hipszer kifejezés" címmel. Olvassátok előbb azt, aztán képbe kerültök!
Azt hiszem én imádom a YA könyveket. Ha nem krimit, és romantikus regényeket olvasom, akkor nálam nyert ügyük van a 14-18 év közötti fiatalok sztorijainak. Lehetnek ezek iskolában játszódósak, varázslósak, vámpírosok, zombisak, disztópiák, sci-fik, fantasyk vagy krimik, egyszóval bármilyenek csak a tinik világa köré épüljön. Persze a felnőttek is érdekesek, de azért valahogy úgy gondolom, hogy jó megismerni a kamaszokat, egyszerűbb velük "átlényegülni", hiszen bakker ilyen dolgok velem is megtörténtek. Jó, nem az, hogy egy vámpírba szerettem bele, hanem hogy kicikiztek a suliban és ettől önértékelési zavaraim lettek. Vagy plátói szerelmem lett (aki nem egy tündér volt netán egy vérfarkas vagy zombi) hanem a suli legmenőbb sráca, aki persze rám se hederített stb..stb.. :)
Max Brooks: Zombi túlélő könyv
A tavalyi év legjobbjának tartottam Max Brooks Zombiháború című könyvét (itt lelkendeztem róla), úgyhogy be kellett szerezzem a másik magyarul megjelent másik könyvét is. Persze tudtam, hogy nem lesz ugyanolyan hatással rám, mint a WWZ, mert lényegében ez egy kézikönyv, vagy nevezhetjük tankönyvnek is.
Leckék és útmutatók azoknak, akik szeretnék túlélni azokat a napokat, amikor is elárasztják a zombik a világot és nem lesz hová menekülni, mivel védekezni, mivel utazni, mivel táplálkozni, hol lakni stb. Vagyis ennyire azért nem rossz a helyzet, hiszen mindenhol lesznek olyan részek, ahol kevesebb élőhalott fog majd császkálni (fent északon, ott ugyanis belefagynak a hóba) illetve a szigetekre is nehezebben jutnak el, hiszen nem tudnak úszni a zombik, de ugye ha valahová eljut a fertőzés nincs menekvés...
A könyv az elején kezdi a dolgokat, hogy hogyan zajlana az élet tovább, ha egy vírus (történetesen itt Solanum névre hallgat) megfertőzné a világot. A Solanum eredetéről, tüneteiről, a megfertőződésről és a fajok közötti fertőződésről is megtudhatunk mindent és persze a gyógymódról is szó esik. Vagyis arról szó sincs és ezért problémás ez az egész helyzet.
A Zombi túlélő könyv nagyon alaposan leír mindent a zombikról. Hogyan lélegeznek, mit esznek, mit isznak, hogyan hallanak / látnak / szagolnak / tapintanak, és a viselkedésükről is szó esik. Testfelépítésükről, járásukról, mászásukról, bomlásukról, szaporodásukról, vérkeringésükről.
Nagyon részletes könyv, amiből jól megismerhetőek az élőhalottak kívülről (és belülről), anatómiailag, ami lehetőséget ad arra, hogy elpusztítsuk őket. De mivel is kezdjünk neki? Ez itt a kérdés!
A könyv nagy részét azonban azt teszi ki, hogy Max Brooks leírja, hogy mivel viselhetünk hadat a zombik ellen. Milyen fegyverek használhatóak ellenük és mik adják a túlélési felszerelésünk alapjait.
Sok mindenre felhívta Max Brooks a figyelmemet, ami aztán a The Walking Dead sorozatban (egyébként most indult el a negyedik évad) is visszaköszön. Gondolom a forgatókönyvírók olvasták a Zombi Survival Quide-ot :)
Értékelés:
5/3.5
Tetszett a könyv, de igazából a végén felsorolt régi feljegyzések vitték el a hátán. Nem mintha a többi nem lenne érdekes, vagy fontos egyszerűen ez egy kézikönyv, aminek bár témája nagyon erős (és fontos), de nem olvasmányos, hanem tényközlő. Ettől függetlenül, ha kitörne a zombiapokalipszis biztos, hogy hasznát venném a könyvben olvasottaknak és a táskámba tenném mielőtt indulnék menekülni, vagy bebiztosítani a házamat.
A könyv végén van egy "Járványnapló", amit bár nem használnék ki (mert ugye nincs ilyen járvány jelenleg, nem is szeretném ha lenne), de mókásnak tartottam :)
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 286 oldal
Max Brooks hivatalos weboldala
Van ám Max Brooks - nak a zombikkal kapcsolatos oldala ITT - mindenféle hasznos dologgal. Pl: letölthető telefon app, amivel átváltoztathatod magadat, vagy a barátaidat zombikká.
Egyébként a könyvbe te is beleolvashatsz magyarul itt alább!
Ha valaki azt mondja: „Menjünk ki, valahogy csak megoldjuk!”, nyomjunk a kezébe egy pisztolyt egyetlen golyóval, és közöljük vele, hogy ez egyszerűbb módja az öngyilkosságnak.
A tavalyi év legjobbjának tartottam Max Brooks Zombiháború című könyvét (itt lelkendeztem róla), úgyhogy be kellett szerezzem a másik magyarul megjelent másik könyvét is. Persze tudtam, hogy nem lesz ugyanolyan hatással rám, mint a WWZ, mert lényegében ez egy kézikönyv, vagy nevezhetjük tankönyvnek is.
Leckék és útmutatók azoknak, akik szeretnék túlélni azokat a napokat, amikor is elárasztják a zombik a világot és nem lesz hová menekülni, mivel védekezni, mivel utazni, mivel táplálkozni, hol lakni stb. Vagyis ennyire azért nem rossz a helyzet, hiszen mindenhol lesznek olyan részek, ahol kevesebb élőhalott fog majd császkálni (fent északon, ott ugyanis belefagynak a hóba) illetve a szigetekre is nehezebben jutnak el, hiszen nem tudnak úszni a zombik, de ugye ha valahová eljut a fertőzés nincs menekvés...
A könyv az elején kezdi a dolgokat, hogy hogyan zajlana az élet tovább, ha egy vírus (történetesen itt Solanum névre hallgat) megfertőzné a világot. A Solanum eredetéről, tüneteiről, a megfertőződésről és a fajok közötti fertőződésről is megtudhatunk mindent és persze a gyógymódról is szó esik. Vagyis arról szó sincs és ezért problémás ez az egész helyzet.
A zombik átlagos "élettartalmát", vagyis azt, hogy milyen hosszú ideig képesek funkcionálni, mielőtt teljesen elrohadnának, három és öt év közötti intervallumra becsülik.
A Zombi túlélő könyv nagyon alaposan leír mindent a zombikról. Hogyan lélegeznek, mit esznek, mit isznak, hogyan hallanak / látnak / szagolnak / tapintanak, és a viselkedésükről is szó esik. Testfelépítésükről, járásukról, mászásukról, bomlásukról, szaporodásukról, vérkeringésükről.
Nagyon részletes könyv, amiből jól megismerhetőek az élőhalottak kívülről (és belülről), anatómiailag, ami lehetőséget ad arra, hogy elpusztítsuk őket. De mivel is kezdjünk neki? Ez itt a kérdés!
A könyv nagy részét azonban azt teszi ki, hogy Max Brooks leírja, hogy mivel viselhetünk hadat a zombik ellen. Milyen fegyverek használhatóak ellenük és mik adják a túlélési felszerelésünk alapjait.
A tökéletes fegyver kiválasztásakor el kell felejtenünk azokat a hadviselési doktrínákat, melyek olyan kiválóan működtek embertársaink ellen. Sajnos nagyon is jól tudjuk, egymást hogyan kell legyilkolni. A zombik megölése azonban egy egészen más történet.A fegyverek és jellemzéseik nagyon aprólékosan le vannak írva, megkönnyítve ezzel, hogy ha eljönne ez a pillanat, hogy kitör a zombiapokalipszis (én egyébként hiszek ebben, simán megtörténhet), akkor nem géppuskákkal lőném a zombikat halomra, mert túl hangos és még több élőhalottat odavonzanék ezzel, hanem machetével vagy katanával tenném őket el láb alól.
Sok mindenre felhívta Max Brooks a figyelmemet, ami aztán a The Walking Dead sorozatban (egyébként most indult el a negyedik évad) is visszaköszön. Gondolom a forgatókönyvírók olvasták a Zombi Survival Quide-ot :)
Egy láncfűrész félreismerhetetlen berregése, még ha csak néhány másodpercre kapcsoljuk is be, minden hallótávolságon belül tartózkodó zombinak azt üzeni:
" Vacsora tálalva! "
Értékelés:
5/3.5
Tetszett a könyv, de igazából a végén felsorolt régi feljegyzések vitték el a hátán. Nem mintha a többi nem lenne érdekes, vagy fontos egyszerűen ez egy kézikönyv, aminek bár témája nagyon erős (és fontos), de nem olvasmányos, hanem tényközlő. Ettől függetlenül, ha kitörne a zombiapokalipszis biztos, hogy hasznát venném a könyvben olvasottaknak és a táskámba tenném mielőtt indulnék menekülni, vagy bebiztosítani a házamat.
A könyv végén van egy "Járványnapló", amit bár nem használnék ki (mert ugye nincs ilyen járvány jelenleg, nem is szeretném ha lenne), de mókásnak tartottam :)
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 286 oldal
Max Brooks hivatalos weboldala
Van ám Max Brooks - nak a zombikkal kapcsolatos oldala ITT - mindenféle hasznos dologgal. Pl: letölthető telefon app, amivel átváltoztathatod magadat, vagy a barátaidat zombikká.
Egyébként a könyvbe te is beleolvashatsz magyarul itt alább!
Úgy tűnik kezd elterjedni a tendencia, hogy a divatos könyveket gyorsan megfilmesítik. Ezzel szerintem semmi gondom nincs, én is igyekszem felvenni a fonalat a mozikban, bár vannak, ami nem igazán hoznak lázba (ellenben sok rajongót), vagy nem annyira tetszettek, hogy moziban pénzt adjak érte, de dvd-n érdekelni fognak.
Az utóbbi időben megnéztem pár könyves filmet, íme amiket láttam. Van néhány a listában, amik már mennek/mentek a mozikban, vagy készülnek és mindenképpen meg szeretném nézni majd őket. Ti melyiket láttátok vagy mire vagyok kíváncsiak?
Az utóbbi időben megnéztem pár könyves filmet, íme amiket láttam. Van néhány a listában, amik már mennek/mentek a mozikban, vagy készülnek és mindenképpen meg szeretném nézni majd őket. Ti melyiket láttátok vagy mire vagyok kíváncsiak?
Isaac Marion: Eleven testek
"Nagy terveink vannak. Nagyon bizony. Még a sötétben tapogatózunk, de legalább megtettük az első lépést. Már mindenki dolgozik; Julie-val mi is csak egy kis szünetet tartunk, mert olyan szép ez a nap. Kék az ég. Zöld a fű. A Nap süti a bőrünket. Mosolygunk, mert mi így mentjük meg a világot. Nem hagyjuk, hogy egyetlen nagy sír maradjon belőle, egy tömegsír a világűrben. Ki fogjuk hantolni saját magunkat. Felvesszük a harcot az átokkal, meg fogjuk törni. Sírni fogunk, vérezni, vágyni, szeretni, és találunk gyógyírt a halálra. Mi magunk leszünk a gyógymód. Mert azt akarjuk."
A Facebook-on említette egy ismerősöm, hogy látta könyvet a Libriben, én meg kommentáltam, hogy én is szeretném elolvasni, ha már jön a film. Másnap megkaptam a Férfitól ajándékba (ugyanitt: imádom, hogy figyel rám és meglep!) és rögtön nekiestem az olvasásnak. 2 nap sem kellett és végére értem, igaz hajtott az is, hogy az ominózus premier előtti vetítésig kivégezzem. Hogy lássam mennyire tér el a könyv a mozifilmtől ,de erről majd később.
Isaac Marion nevét bevallom a Warm bodies (Eleven testek) című film előtt nem hallottam mint író. (Tudom, tudom ez az én szegénységi bizonyítványom...) Mikor tavaly télen megláttam a film trailerét, egyből beleszerettem a történetbe, meg a zombifőszereplőbe R-be (akit Nicholas Holt alakít), úgyhogy alig vártam, hogy a magyar mozikba is eljusson. Szerencsére a Libri kiadó gyorsan cselekedett és könyvben kiadta még a film előtt, ráadásul mozis plakáttal, ami nekem nagyon tetszett.
A könyv főszereplője R, aki nem emlékszik a múltjára, csak azt tudja, hogy a keresztneve valaha R betűvel kezdődött. Akkor, amikor még ember volt! A könyv indulásakor a már zombiként élő R gondolataival ismerkedhetünk meg Isaac Marion sorain keresztül. R nem hülye, csak nem igazán működnek azok a képességei, amik miatt embernek lehetne nevezni. Ösztönei arra sarkallják, hogy embereket egyen. Beszélni nem tud csak hörögni és mászkálni, ellenben sok gondolata van, amit a beszédközpontja leépülése miatt nem tud megosztani senkivel. Néha egy-egy szót kimond haverjának M-nek (aki igazán mókás figura, ő testesíti meg a zombicsajozógépet), de leginkább mind a filmben és mind a könyvben R belső monológjait olvashatjuk/hallhatjuk. És ez adja a pluszt az egésznek.
"Halott vagyok, de annyira nem rossz. Megtanultam együtt élni vele." (első mondat)
R nem úgy fogja fel az életét, mint mások. Ő szívesen kitörne ebből a zombi létből, de nem igazán tud ellene mit tenni. Beletörődött, hogy élőhalottként él, és Eleveneket (élő embereket) eszik amikor rátör az éhség. A főszereplő zombi Életét a Csontik (ők is hasonlók a zombikhoz, de rajtuk már nincsenek élő hússzövetek, testük csontokból áll és képesek arra, hogy irányítsák a zombikat. Félelmetesek és nagyon gonoszak.) szabályozzák és a kb 20-25-en kinéző élőhalott R csomó szintén élőhalott társával él együtt egy reptéren.
R élete el lett cseszve attól a perctől kezdve, hogy zombi lett, de ő ehhez meglepően ironikusan és humorosan áll neki a. Rengeteg vicces monológot olvashatunk tőle a könyvben, amitől bevallom nekem teljesen a szívemhez nőtt.
"A barátom, M szerint a zombilét legnagyobb iróniája, hogy minden olyan vicces, de az ember mégsem tud mosolyogni, mert rég lerohadt az ajka."
A zombi fiú élete akkor változik meg gyökeresen, amikor a városban élelem (Elevenek) után csoszogva összetalálkozik a Perry vezette kis csapattal, akikre több zombitársukkal rátámadnak. A csatában R megöli Perry-t. R belekóstol is a fiú agyába is és az itt felvillanó emlékképek nagy hatással lesznek rá (R el is raktároz a zsebében az agyból néhány darabot). A főszereplő ezzel a cselekedettel nemcsak Perry maradványait szerzi meg, hanem barátnőjét Julie-t is magával viszi a reptérre, azaz a lakásába egy régi gazdátlanul álló repülőgépbe. Mert R amikor megpillantotta a lányt, azonnal beleszeretett, és ez az érzés nemcsak a gusztustalannak tűnő agyzabálás miatti mellékhatás a zombinál. Meg akarja védeni, megóvni a többi zombitól és ehhez a legegyszerűbb mód, ha maga mellett tartja a lányt. De vajon létezhet élő ember és egy halott között szerelem? Nah ez itt a nagy kérdés!
R Perry agyának elfogyasztása után emlékképeket kap a fiú gyerekkoráról és Julieról, akivel szerelmes párként már akkor együtt voltak amikor gyerekkorukban megváltozott az élők világa és feltűntek benne a holtak. R ezeket az emlékeket elég intenzíven éli meg (amikor eszik az agyból, ő is átéli Perry emlékeit), de nem ezek teszik miatt változik meg. Sokkal inkább az van rá hatással, hogy Julie-val tölti az ideje nagy részét. Egyre jobban elkezd kötődni hozzá, és ezek az érzések beindítanak valamit, amitől a zombiba visszatérnek szépen lassan az életfunkciók.
Szerencsére Isaac Marion könyvében nem nyáltengerként van ábrázolva a szerelem, hanem viccesen, de megfelelő komolysággal is egyben. Nem akar Marion többet mondani annál, ami a lényege a dolgoknak. Az érzések, a félelmek, a bénázások, a félreértések és humoros zrikálások között meghúzódó párbeszédekkel és meglátásokkal nagyon ügyesen operál az író.
– Nem akarod visszakapni a régi életed?
– Nem. (…) Én ezt az életet akarom.
Szóval igen, a zombik (is) lehetnek szerelmesek és gondolom nem árulok el nagy titkot, de viszont is szerethetik őket. Ám ez nem annyira egyszerű ebben a feje tetejére állt világban, ahol az emberek módszeresen leölik a zombikat és nem hisznek abban, hogy változhat a világ. Julie apja ráadásul elöljáró ebben az irtásban.
– Nincs szabály arra, hogyan „kell” történnie a dolgoknak, Perry. Nem létezik ideális világ, amire várni kellene. A világ mindig éppen az, ami, és rajtad múlik, hogyan reagálsz rá.
Értékelés: 5/5
Szóval erről és arról is szól ez a könyv, hogy az érzelmek, az elfogadás, a megértés és a kompromisszumok mennyire kellenek ahhoz, hogy az emberiség ne ítélje magát teljes pusztulásra. Mert ezt a szörnyű állapotot maguk az emberek szabadították rá a világra, és kell valami kiindulópont egyfajta gyújtópont ami beindítja azt, hogy a bolygó újra meggyógyítsa önmagát. Ehhez kell egy kívülálló zombi és egy bátor lány, akik elviszik a hátukon az egész sztorit. R és Julie párosa nagyon jól működik együtt, kapcsolatuk nem giccses, nem nyálas hanem emberi. Félnek, bizonytalanok de közben remélnek és tesznek is érte, hogy megváltozzon a helyzet.
Isaac Marion pontosan adagolja az öniróniával rendelkező szerelmes zombi bénázásait, a Perry agyából nyert emlékképek álomszerű színességét és Julie életbe vetett hitét végig a regény alatt.
A filmhez képest a könyv azért jobb (egyébként is mindig a könyv jobb egy könyvbőlmegfilmesítettmozi esetében!), mert jobban megmutatja azt a világot, ahol a Csontik uralkodnak a zombikon, és ahol Julie apja diktátor módjára irányítja egy stadionnyi ember életét. Más-más nézetek, de a cél mindkettőjüknek ugyanaz, elpusztítani a másik fajt/csoportot. Ebbe pedig bőven van beleszólásuk a Rómeó és Júliaként szerelmüket eltitkolni kényszerülő párnak.
Oldalszám: 307
Kiadó: Libri kiadó
A könyv és a film sikerén felbuzdulva állítólag jön a folytatás. Én ehhez nem fűzök sok reményt, ez a sztori teljesen kerek és lezárt így, de ettől függetlenül Isaac Marion gondolatait más témában szívesen olvasnám még.
Érdemes megnézni egyébként a filmet, jó szórakozás! A tévhitek ellenére a fiúk is élvezik, mert sokszor félelmetes, de közben tele van a vicces jelenetekkel is. Ráadásul kitűnőek a színészi játékok. Nicholas Holt kisujjból kirázva lejátssza a vászonról a megöregedett John Malkovich-ot. Nah nem papolok tovább ígérem, alább a film első négy perce, meg a hivatalos trailer.
UI: ÉLJENEK A HELYES ZOMBISRÁCOK!
"Nagy terveink vannak. Nagyon bizony. Még a sötétben tapogatózunk, de legalább megtettük az első lépést. Már mindenki dolgozik; Julie-val mi is csak egy kis szünetet tartunk, mert olyan szép ez a nap. Kék az ég. Zöld a fű. A Nap süti a bőrünket. Mosolygunk, mert mi így mentjük meg a világot. Nem hagyjuk, hogy egyetlen nagy sír maradjon belőle, egy tömegsír a világűrben. Ki fogjuk hantolni saját magunkat. Felvesszük a harcot az átokkal, meg fogjuk törni. Sírni fogunk, vérezni, vágyni, szeretni, és találunk gyógyírt a halálra. Mi magunk leszünk a gyógymód. Mert azt akarjuk."
A Facebook-on említette egy ismerősöm, hogy látta könyvet a Libriben, én meg kommentáltam, hogy én is szeretném elolvasni, ha már jön a film. Másnap megkaptam a Férfitól ajándékba (ugyanitt: imádom, hogy figyel rám és meglep!) és rögtön nekiestem az olvasásnak. 2 nap sem kellett és végére értem, igaz hajtott az is, hogy az ominózus premier előtti vetítésig kivégezzem. Hogy lássam mennyire tér el a könyv a mozifilmtől ,de erről majd később.
Isaac Marion nevét bevallom a Warm bodies (Eleven testek) című film előtt nem hallottam mint író. (Tudom, tudom ez az én szegénységi bizonyítványom...) Mikor tavaly télen megláttam a film trailerét, egyből beleszerettem a történetbe, meg a zombifőszereplőbe R-be (akit Nicholas Holt alakít), úgyhogy alig vártam, hogy a magyar mozikba is eljusson. Szerencsére a Libri kiadó gyorsan cselekedett és könyvben kiadta még a film előtt, ráadásul mozis plakáttal, ami nekem nagyon tetszett.
A könyv főszereplője R, aki nem emlékszik a múltjára, csak azt tudja, hogy a keresztneve valaha R betűvel kezdődött. Akkor, amikor még ember volt! A könyv indulásakor a már zombiként élő R gondolataival ismerkedhetünk meg Isaac Marion sorain keresztül. R nem hülye, csak nem igazán működnek azok a képességei, amik miatt embernek lehetne nevezni. Ösztönei arra sarkallják, hogy embereket egyen. Beszélni nem tud csak hörögni és mászkálni, ellenben sok gondolata van, amit a beszédközpontja leépülése miatt nem tud megosztani senkivel. Néha egy-egy szót kimond haverjának M-nek (aki igazán mókás figura, ő testesíti meg a zombicsajozógépet), de leginkább mind a filmben és mind a könyvben R belső monológjait olvashatjuk/hallhatjuk. És ez adja a pluszt az egésznek.
"Halott vagyok, de annyira nem rossz. Megtanultam együtt élni vele." (első mondat)
R nem úgy fogja fel az életét, mint mások. Ő szívesen kitörne ebből a zombi létből, de nem igazán tud ellene mit tenni. Beletörődött, hogy élőhalottként él, és Eleveneket (élő embereket) eszik amikor rátör az éhség. A főszereplő zombi Életét a Csontik (ők is hasonlók a zombikhoz, de rajtuk már nincsenek élő hússzövetek, testük csontokból áll és képesek arra, hogy irányítsák a zombikat. Félelmetesek és nagyon gonoszak.) szabályozzák és a kb 20-25-en kinéző élőhalott R csomó szintén élőhalott társával él együtt egy reptéren.
R élete el lett cseszve attól a perctől kezdve, hogy zombi lett, de ő ehhez meglepően ironikusan és humorosan áll neki a. Rengeteg vicces monológot olvashatunk tőle a könyvben, amitől bevallom nekem teljesen a szívemhez nőtt.
"A barátom, M szerint a zombilét legnagyobb iróniája, hogy minden olyan vicces, de az ember mégsem tud mosolyogni, mert rég lerohadt az ajka."
A zombi fiú élete akkor változik meg gyökeresen, amikor a városban élelem (Elevenek) után csoszogva összetalálkozik a Perry vezette kis csapattal, akikre több zombitársukkal rátámadnak. A csatában R megöli Perry-t. R belekóstol is a fiú agyába is és az itt felvillanó emlékképek nagy hatással lesznek rá (R el is raktároz a zsebében az agyból néhány darabot). A főszereplő ezzel a cselekedettel nemcsak Perry maradványait szerzi meg, hanem barátnőjét Julie-t is magával viszi a reptérre, azaz a lakásába egy régi gazdátlanul álló repülőgépbe. Mert R amikor megpillantotta a lányt, azonnal beleszeretett, és ez az érzés nemcsak a gusztustalannak tűnő agyzabálás miatti mellékhatás a zombinál. Meg akarja védeni, megóvni a többi zombitól és ehhez a legegyszerűbb mód, ha maga mellett tartja a lányt. De vajon létezhet élő ember és egy halott között szerelem? Nah ez itt a nagy kérdés!
R Perry agyának elfogyasztása után emlékképeket kap a fiú gyerekkoráról és Julieról, akivel szerelmes párként már akkor együtt voltak amikor gyerekkorukban megváltozott az élők világa és feltűntek benne a holtak. R ezeket az emlékeket elég intenzíven éli meg (amikor eszik az agyból, ő is átéli Perry emlékeit), de nem ezek teszik miatt változik meg. Sokkal inkább az van rá hatással, hogy Julie-val tölti az ideje nagy részét. Egyre jobban elkezd kötődni hozzá, és ezek az érzések beindítanak valamit, amitől a zombiba visszatérnek szépen lassan az életfunkciók.
Szerencsére Isaac Marion könyvében nem nyáltengerként van ábrázolva a szerelem, hanem viccesen, de megfelelő komolysággal is egyben. Nem akar Marion többet mondani annál, ami a lényege a dolgoknak. Az érzések, a félelmek, a bénázások, a félreértések és humoros zrikálások között meghúzódó párbeszédekkel és meglátásokkal nagyon ügyesen operál az író.
– Nem akarod visszakapni a régi életed?
– Nem. (…) Én ezt az életet akarom.
Szóval igen, a zombik (is) lehetnek szerelmesek és gondolom nem árulok el nagy titkot, de viszont is szerethetik őket. Ám ez nem annyira egyszerű ebben a feje tetejére állt világban, ahol az emberek módszeresen leölik a zombikat és nem hisznek abban, hogy változhat a világ. Julie apja ráadásul elöljáró ebben az irtásban.
– Nincs szabály arra, hogyan „kell” történnie a dolgoknak, Perry. Nem létezik ideális világ, amire várni kellene. A világ mindig éppen az, ami, és rajtad múlik, hogyan reagálsz rá.
Értékelés: 5/5
Szóval erről és arról is szól ez a könyv, hogy az érzelmek, az elfogadás, a megértés és a kompromisszumok mennyire kellenek ahhoz, hogy az emberiség ne ítélje magát teljes pusztulásra. Mert ezt a szörnyű állapotot maguk az emberek szabadították rá a világra, és kell valami kiindulópont egyfajta gyújtópont ami beindítja azt, hogy a bolygó újra meggyógyítsa önmagát. Ehhez kell egy kívülálló zombi és egy bátor lány, akik elviszik a hátukon az egész sztorit. R és Julie párosa nagyon jól működik együtt, kapcsolatuk nem giccses, nem nyálas hanem emberi. Félnek, bizonytalanok de közben remélnek és tesznek is érte, hogy megváltozzon a helyzet.
Isaac Marion pontosan adagolja az öniróniával rendelkező szerelmes zombi bénázásait, a Perry agyából nyert emlékképek álomszerű színességét és Julie életbe vetett hitét végig a regény alatt.
A filmhez képest a könyv azért jobb (egyébként is mindig a könyv jobb egy könyvbőlmegfilmesítettmozi esetében!), mert jobban megmutatja azt a világot, ahol a Csontik uralkodnak a zombikon, és ahol Julie apja diktátor módjára irányítja egy stadionnyi ember életét. Más-más nézetek, de a cél mindkettőjüknek ugyanaz, elpusztítani a másik fajt/csoportot. Ebbe pedig bőven van beleszólásuk a Rómeó és Júliaként szerelmüket eltitkolni kényszerülő párnak.
Oldalszám: 307
Kiadó: Libri kiadó
A könyv és a film sikerén felbuzdulva állítólag jön a folytatás. Én ehhez nem fűzök sok reményt, ez a sztori teljesen kerek és lezárt így, de ettől függetlenül Isaac Marion gondolatait más témában szívesen olvasnám még.
Érdemes megnézni egyébként a filmet, jó szórakozás! A tévhitek ellenére a fiúk is élvezik, mert sokszor félelmetes, de közben tele van a vicces jelenetekkel is. Ráadásul kitűnőek a színészi játékok. Nicholas Holt kisujjból kirázva lejátssza a vászonról a megöregedett John Malkovich-ot. Nah nem papolok tovább ígérem, alább a film első négy perce, meg a hivatalos trailer.
UI: ÉLJENEK A HELYES ZOMBISRÁCOK!
"Sokan csak akkor hiszik el, hogy valami megtörténhet, ha tényleg
megtörténik. Ez nem ostobaság vagy gyengeség, egyszerűen csak ilyen az
emberi természet."
Igazából nem is én happoltam ezt a könyvet, hanem egy twitteres ismerősöm Lackó. De én vettem át helyette, így kaptam lehetőséget arra, hogy végre kiolvashassam azt a könyvet, ami miatt Brad Pitt itt tartózkodott Budapesten pár hónapig. Mert, hogy a World War Z (későbbiekben WWZ) könyvből lesz egy film. (Kíváncsi leszek rá, hogy valósítják majd meg azt a mérhetetlen sok erőszakot, megtört embereket és a sok sok zombit, amivel találkoztam a regény olvasásakor.)
Max Brooks könyve napjainkról szól, amikor is kitör egy egészen újfajta háború, ami az egész emberiséget fenyegeti. De itt nem nemzetek és katonái vívják egymás ellen a háborút, hanem a megmaradt Föld népessége és az élőhalottak.
A bolygón elterjed egy vírus, amit "afrikai veszettségnek" hívnak és nem tudnak róla semmit. A nulladik áldozatot kezelő orvos nagyon ijesztő dolgokról számol be a jelentésében, amikor egy kis faluban kezel egy beteget, aki folyamatosan harap és fekete trutyi folyik a sebeiből. Egyre több helyen üti fel a fertőzés a helyét a megharapott emberek betegekké válnak, majd alig 24 óra múlva meghalnak. Vírusnak, fertőzésnek tűnik, mint a spanyol nátha, vagy a pestis - nyállal, harapással és vérfertőzéssel terjed. És nagyon gyorsan. Akik elkapják (akiket megharapnak a fertőzöttek) nem élik túl. (Pár túlélőről esik szó a regényben, erről nem adnak később pontos magyarázatot). A fertőzöttek meghalnak, majd feltámadnak, ám már nem élnek. Csak testek, akiknek egyetlen céljuk van. Szétharapni, szétszaggatni minden élő és mozgó embert.
Zombik. Élőhalottak. Zék. Zack.
"A történelemben először olyan ellenséggel álltunk szemben, aki tényleg megvalósította a totális háborút. Számukra nem létezett tűréshatár. Nem tárgyaltak, és soha nem adták meg magukat. A végsőkig harcoltak, mert velünk ellentétben ők mindannyian, a nap minden percében arra törekedtek, hogy minden élőlényt elpusztítsanak a földön."
Nem a zombik ijesztőek a könyvben, hiszen ők (is) elpusztíthatók. Az az ijesztő, hogy Brooks annyira valóságosan szedte össze az történetet, az adatokat és annyira elképzelhető az egész helyzet, hogy arra nincsenek szavak. A könyvben egy ENSZ megbízott beszélget a WWZ-ben fontos szerepeket betöltött emberekkel a háború után. Túlélőkkel, háborús hősökkel, magánemberekkel, orvosokkal, asztronautákkal, családanyákkal, katonákkal, pilótákkal, de még egy japán hekkerrel is, aki túlélte a Nagy Pánikot (a zombik elterjedése utáni időt).
Minden egyes rész, egy-egy különböző nézet, hozzáállás és egy-egy megdöbbentő sztori, néhol csak egy hosszú monológban (visszaemlékezésben), néha egy interjúban. Ezekből kiderült, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az embereknek, milyen dolgokat kellett megoldaniuk és mennyire volt szervezett az ellenállás és a különböző államok hozzáállása a WWZ-hez.
Valóságos. Félelmetes. Megrázó. Sodró. Lebilincselő. Megdöbbentő. Érdekes. Izgalmas.
Értékelés: 5/5
Nagyon sok zombis filmet láttam már (Romero klasszikusain nőttem fel), ha tehetem elolvasom a kezembe kerülő zombis regényeket, de eddig könyv sem volt ennyire érdekfeszítő mint a Zombiháború. Talán azért, mert Brooks úgy fogja meg a történeteket, hogy egy pillanat alatt bele tudod képzelni magad abba, hogy ez a valóság. Elképzeled, hogy a zombik tényleg elárasztották a Földet és minden nemzet azért küzd, hogy uralja ezt a világméretű katasztrófát. Van akinek sikerül, vannak azonban olyan államok, akik hozzáértése és szervezettsége hiánya miatt szinte eltűnnek a bolygóról.
Ha most kitörne egy ilyen világméretű járvány és a zombik elárasztanák a világot ez a könyv szerintem megegyezne a valósággal. És ezért ilyen ijesztő a WWZ. Mindemellett nagyon emberi is.
Brooks könyve igaz, hogy alternatív történelmi fikció, de nagyon alaposan (adatokkal alátámasztva, sok sok magyarázattal és jegyzettel a könyv oldalai alján) bemutatja az államok helyzetét, politikai hozzáállását a WWZ-hez, a katonaságukat, a felkészültségüket, a politikusait, de leginkább az ezek mögött húzó embereket. A döntéseiket, a kudarcaikat, a szenvedéseiket és a borzalmakat, amiket átéltek a nulladik beteg megfertőződése után kialakult háborúban, majd a Nagy Pánikban és a bolygó újjáépítése közben.
Itt bele tudsz olvasni a könyv első 60 oldalába
Kiadó: Könyvmoly kiadó
Oldalszám: 408
Max Brooksnak amúgy van egy Zombis túlélő könyve. Rimánkodok, hogy kiadják azt is, mert nagyon érdekel!
(a videó egy fanmade összevágás, nem a készülő filmből vannak benne jelenetek, de elég jól bemutatja a témát. 18 éven alattiak ne nézzék meg! Nehogy nekem a párnátokba zokogjatok, ha jönnek a gonosz zombik majd az álmaitokban :D A videó alatt van egy két kép is a témában. Ezekért se hajtsatok tovább, ha frusztrálnak az élőhalottak)
A bolygón elterjed egy vírus, amit "afrikai veszettségnek" hívnak és nem tudnak róla semmit. A nulladik áldozatot kezelő orvos nagyon ijesztő dolgokról számol be a jelentésében, amikor egy kis faluban kezel egy beteget, aki folyamatosan harap és fekete trutyi folyik a sebeiből. Egyre több helyen üti fel a fertőzés a helyét a megharapott emberek betegekké válnak, majd alig 24 óra múlva meghalnak. Vírusnak, fertőzésnek tűnik, mint a spanyol nátha, vagy a pestis - nyállal, harapással és vérfertőzéssel terjed. És nagyon gyorsan. Akik elkapják (akiket megharapnak a fertőzöttek) nem élik túl. (Pár túlélőről esik szó a regényben, erről nem adnak később pontos magyarázatot). A fertőzöttek meghalnak, majd feltámadnak, ám már nem élnek. Csak testek, akiknek egyetlen céljuk van. Szétharapni, szétszaggatni minden élő és mozgó embert.
Zombik. Élőhalottak. Zék. Zack.
"A történelemben először olyan ellenséggel álltunk szemben, aki tényleg megvalósította a totális háborút. Számukra nem létezett tűréshatár. Nem tárgyaltak, és soha nem adták meg magukat. A végsőkig harcoltak, mert velünk ellentétben ők mindannyian, a nap minden percében arra törekedtek, hogy minden élőlényt elpusztítsanak a földön."
Nem a zombik ijesztőek a könyvben, hiszen ők (is) elpusztíthatók. Az az ijesztő, hogy Brooks annyira valóságosan szedte össze az történetet, az adatokat és annyira elképzelhető az egész helyzet, hogy arra nincsenek szavak. A könyvben egy ENSZ megbízott beszélget a WWZ-ben fontos szerepeket betöltött emberekkel a háború után. Túlélőkkel, háborús hősökkel, magánemberekkel, orvosokkal, asztronautákkal, családanyákkal, katonákkal, pilótákkal, de még egy japán hekkerrel is, aki túlélte a Nagy Pánikot (a zombik elterjedése utáni időt).
Minden egyes rész, egy-egy különböző nézet, hozzáállás és egy-egy megdöbbentő sztori, néhol csak egy hosszú monológban (visszaemlékezésben), néha egy interjúban. Ezekből kiderült, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az embereknek, milyen dolgokat kellett megoldaniuk és mennyire volt szervezett az ellenállás és a különböző államok hozzáállása a WWZ-hez.
Valóságos. Félelmetes. Megrázó. Sodró. Lebilincselő. Megdöbbentő. Érdekes. Izgalmas.
Értékelés: 5/5
Nagyon sok zombis filmet láttam már (Romero klasszikusain nőttem fel), ha tehetem elolvasom a kezembe kerülő zombis regényeket, de eddig könyv sem volt ennyire érdekfeszítő mint a Zombiháború. Talán azért, mert Brooks úgy fogja meg a történeteket, hogy egy pillanat alatt bele tudod képzelni magad abba, hogy ez a valóság. Elképzeled, hogy a zombik tényleg elárasztották a Földet és minden nemzet azért küzd, hogy uralja ezt a világméretű katasztrófát. Van akinek sikerül, vannak azonban olyan államok, akik hozzáértése és szervezettsége hiánya miatt szinte eltűnnek a bolygóról.
Ha most kitörne egy ilyen világméretű járvány és a zombik elárasztanák a világot ez a könyv szerintem megegyezne a valósággal. És ezért ilyen ijesztő a WWZ. Mindemellett nagyon emberi is.
Brooks könyve igaz, hogy alternatív történelmi fikció, de nagyon alaposan (adatokkal alátámasztva, sok sok magyarázattal és jegyzettel a könyv oldalai alján) bemutatja az államok helyzetét, politikai hozzáállását a WWZ-hez, a katonaságukat, a felkészültségüket, a politikusait, de leginkább az ezek mögött húzó embereket. A döntéseiket, a kudarcaikat, a szenvedéseiket és a borzalmakat, amiket átéltek a nulladik beteg megfertőződése után kialakult háborúban, majd a Nagy Pánikban és a bolygó újjáépítése közben.
Itt bele tudsz olvasni a könyv első 60 oldalába
Kiadó: Könyvmoly kiadó
Oldalszám: 408
Max Brooksnak amúgy van egy Zombis túlélő könyve. Rimánkodok, hogy kiadják azt is, mert nagyon érdekel!
(a videó egy fanmade összevágás, nem a készülő filmből vannak benne jelenetek, de elég jól bemutatja a témát. 18 éven alattiak ne nézzék meg! Nehogy nekem a párnátokba zokogjatok, ha jönnek a gonosz zombik majd az álmaitokban :D A videó alatt van egy két kép is a témában. Ezekért se hajtsatok tovább, ha frusztrálnak az élőhalottak)
fotók: weheartit.com, tumblr







