A skandináv krimi rajongóinak körében nagy népszerűségnek örvendő Victoria Bergman-trilógia szerzőpárosa újabb lebilincselő történettel örvendezteti meg a hazai olvasókat. A következő napokban a Blogturné Klub három bloggere kalauzol el benneteket az Üvegtestek nyomasztó világába.

Az egyik kedvencemként tartom számon Jo Nesbø-t, bár még nem olvastam tőle csak két könyvet a Harry Hole sorozatból, de ez nem számít. Ő az az író, akinek vakon bízok a stílusában, mert elképesztő hangulatot képes átadni a regényein keresztül. Amikor a Kossuth Kiadó megkeresett, hogy ajánlja a híres Shakespeare átiratként készült Macbethet tőle, nem mondhattam nemet. És jól is tettem! A Machbeth egy erős regény lett, és bár néhány része kicsit teátrális, és megosztó, de szerintem még ez is jól áll a skandináv krimik királyájának.

A skandináv krimik nem ismeretlenek számomra, de eddig még csak Jo Nesbo-vel, Salla Simukkaval, és Karin Alvtegennel, és Lars Keplerrel kerültem közelebbi viszonyba, pedig még annyi szerző van, akit nem "teszteltem" olvasással. Ilyen volt eddig Arnaldur Indriðason is, akitől már van fent a polcon pár régebbi könyve, de én a legújabbal kezdtem, mert hát miért is ne? De szerintem nem döntöttem rosszul, amikor elolvastam a Rókalyuk című könyvet, mert ez teljesen más volt, mint a többi skandináv krimi amit olvastam, és ez szerencsére nem hátrányként értelmezhető. Mindjárt el is mondom, hogy miért!

A Tea Kiadó jóvoltából Magyarországon is megjelent Mari Jungstedt svéd újságíró és krimiíró első könyve, az Észrevétlen, mely az Anders Knutas sorozat első kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere ered a gotlandi gyilkosságok nyomába Knutas felügyelővel.

2015. május 4.-től három blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez tartozó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követnetek a turnét, ugyanis nem csak a könyvvel kapcsolatosan tudhattok meg extra  információkat, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Mari Jungstedt: Észrevétlen 

Fülszöveg:

Svédország legnagyobb szigete, Gotland, hangulatos vidék: a virágzó mákföldek ringanak a szélben, a távolban meg-megcsillan a tenger. De az idilli képet véres gyilkosság zavarja meg. Nem is egy.

A helyi rendőrség rangidősére, a csendes és határozott Knutas főfelügyelőre, álmatlan éjszakák várnak. Az áldozatok múltjának mélyén kutakodva olyan eseményekre bukkannak, amelyekre senki sem számított. Az egyre kilátástalanabbnak tűnő nyomozás közben a nyugodt főfelügyelőnek meg kell küzdenie kollégái türelmetlenségével, a sajtóval, a magánnyal és saját lelkiismeretével is. Hiába próbál objektív és kívülálló maradni, munkája szép lassan átszivárog a mindennapokba, a magánélet legvédettebb zugaiba is. S közben a nyomás napról napra nő.

Mari Jungstedt világszerte több millió eladott példánnyal az egyik legnépszerűbb svéd írónő, aki nőként nem csak nőkhöz szól. Olvasmányos, izgalmas regényével Henning Mankell, Hkan Nesser, Camilla Läckberg és Karin Fossum nyomdokaiba lép.

Kiadó: TEA KIADÓ KFT.
Oldalak száma: 280
Borító: KARTONÁLT RAGASZTÓKÖTÉS
ISBN: 9789638991751
Fordító: Moldova Júlia
Eredeti cím: Den du inte ser

Tudjátok szerintem, hogy eléggé bírom a skandináv krimiket, így mindig igyekszem ismerkedni olyan írókkal, akik ebben a műfajban alkotnak. Szeretem, hogy minden egyes kriminek különös hangulata van, olyan helyeken játszódnak, ahová én is szeretnék eljutni és mindegyik csavaros, eléggé beteg, ráadásul mindig valamilyen lélektani vonulata is van benne. Összességében ezek elmondhatók az Észrevételenről is, de Mari Jugnstedt regénye azért nem lett számomra 100%-os.

Salla Simukka írónő egy különleges lányt ismertetett velünk a Vérvörös című debütáló könyvében. Lumikki élete a tragikus bál után folytatódik, de most új helyszínen követhetjük nyomon a lány izgalmas kalandjait. Lumikki Prágában próbálja kipihenni magát a veszélyes drog és pénzmosási ügylet után, ám nem számít arra, hogy felbukkan Prága utcáin egy olyan személy, aki fura helyzetbe kényszeríti a lányt, akinek újra szembe kell néznie a legnagyobb félelmeivel és egy titokzatos csoporttal is.

Október 15. és 21. között egy izgalmas újdonságot ismerhetsz meg a Libri Kiadó jóvoltából. Erik Axl Sund szerzőpáros nevét érdemes lesz megjegyeznie a skandináv krimik kedvelőinek, mert a Victoria Bergman trilógiájuk első részével magasra tették a mércét a stílus kedvelőinek. 

 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki megtanult félni.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy író, aki megírta, hogy mitől és miért félt a lány.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Blogturné Klub, aki elmeséli, ki ez a lány, ki ez az írónő és milyen remek élményt nyújtott a lány története az Olvasói számára.

Tarts velünk Te is e remek, modern Hófehérke mese turnéja során, és ismerd meg Salla Simukka: Vérvörös című könyvét, mely április 10-én az Athenaeum Kiadó jóvoltából már a magyar könyvesboltok polcaira is felkerül. Olvasd el a véleményeket, ismerd meg az írónőt és a szereplőket, hallgasd meg a könyvben felhangzó zenéket. 

A hócipőm tököm tele van/volt a draftban halmozódó postjaimmal, amiket csak halogatok és naponta írogatok hozzá 1-1 mondatot és ezért nem haladok az újakkal, mert szarul érzem magam, hogy a régieket nem írtam meg. Gondoltam teszek ez ellen és gyorsan pár mondatban írok minden könyvről pár gondolatot, csak amik így eszembe jutnak. Röviden, tömören, néhol hosszabban, amolyan széljegyzet formájában. Később biztos lesznek még ilyen postok, mert néhány könyv nem érdemel teljes bejegyzést. Nem azért, mert nem tetszettek, csak van amiről nem lehet hosszabban írni.

3, azaz három könyvvel lettem csak gazdagabb októberre (és egy még várja az átadást, vagyis azt, hogy leadják a happontba, de ezt megelőlegezem azért szóval ha úgy vesszük 4-et szereztem)

Az Alexandra akcióból Agnete Friis · Lene Kaaberbøl - Gyerek a bőröndben és a Mary Ann Shaffer - Annie Barrows - Krumplihéjpite Irodalmi Társaság könyvét szereztem be. Darabja 1000 ft volt, így nem volt szívem otthagyni őket.





Az Ulpius mostani KeddVedd akciójában (istenem, de utálom valamiért ezt a szlogent) Sarah Shepperd - Pretty Little Liars című könyvét vettem meg potom 300 (!) forintért. A 3490 ft-os eredeti árat soha az életben nem fizettem ki volna érte (elég vékonyka), de sokan azt mondták a könyv (és az abból készült sorozat) hasonlít a Bad girl / Gossip girl könyvre/sorozatra így muszáj volt megvennem, mert azt nagyon szerettem. Ráadásul, ha nem jön be majd gyorsan megválok tőle és nem fogom sajnálni, mert nem teljesen áron vettem.



 A Rukkoláról a Gyönyörű bajkeverőt happoltam el 40 ember elől. Kíváncsi vagyok, hogy fog tetszeni Rebecca James regénye, ami elég sok 4-5 csillagot kapott a moly-on.

Remélem tényleg az enyém lesz, nem vonják vissza a happolást stb. Egyébként ebben a hónapban a Férfinek is szereztem egy életrajzi könyvet Gary Moore-ról az ír gitárosról, de még mindig van 6 pontom és amilyen tempóban tudok könyveket szerezni úgy érzem, szinte sosem fog elfogyni :)


A többiek:
Pupilla (aki többet között a Libra Luca-t is beszerezte, amire nagyon kíváncsi vagyok én is) 
Amadea
Niki

Lars Kepler: A hipnotizőr 

Tudni akarta, miként lehetséges, hogy azoknak az egyéneknek, akiket egy csoport tagjaként kínoztak meg, könnyebben gyógyultak a sebeik, mint a magányos embereknek. Mi van a közösségben, ami enyhíti a fájdalmat?

Valami fura dolog történik a skandináv országokban. Valami folyik ott a vízben vagy más a levegő, mert egyre több és több krimi/thriller író lesz híres, aki arról a vidékről származik. Minden Stieg Larssonnal és a Tetovált lánnyal kezdődött (Animus kiadó, ők külön skandináv krimi szekciót indítottak) aztán jöttek szépen sorjában a többi kiadóknál is ezek a könyvek.

Nem tudom honnan nyerik a skandinávok az ötleteket, mert nálam ezek az országok (eltekintve a lövöldöző norvég srácról) békés helynek tűnnek. Persze a felszín alatt biztos, hogy sok minden felhalmozódott hiába a jólét és a rendezett körülmények. Ahol ennyire sötét van, meg hideg van és az emberek elszigetelten élnek és nagy részük depressziós is. Talán innen jönnek (a lelkileg is) brutális sztorik, amik közül A hipnotizőr a kiemelkedő példányok közé tartozik. Nálam legalábbis Nesbo, és Alvtegen után. Ez egy nagyon beteg regény tele megdöbbentő dolgokkal, amiken erősen elgondolkozik az ember, hogy miért is történnek ilyen dolgok és hogyan jutnak el emberek odáig, hogy ilyen szörnyűségeket tesznek.

Karin Alvtegen: A kitaszított

"A tisztelet azok kiváltsága, akik látszólag a társadalmi normák szerint élnek – azoké, akik nem különböznek túlságosan polgártársaiktól. Akinek nem sikerül beilleszkednie, azt úgy is kezelik. A gyengeség már önmagában provokáció. Az emberek halálra rémülnek, ha olyasvalakivel találkoznak, akiben nincs büszkeség. A szégyentelen viselkedés valóságos sértés. Nem viselkedne így, aki nem érdemli meg, hogy ott legyen, ahol van, nem igaz? Mindenki választhat, hát akkor mi a baj? Szeretsz a saját szarodban henteregni? Jó, tessék, de akkor ne várd másoktól, hogy törődjenek veled.
Törődni, azt nem, de ha ügyes vagy, esetleg kaphatsz egy kis részt az adónkból, valami alamizsnát, épp csak, hogy éhen ne dögölj. Hisz nem vagyunk mi szörnyetegek. Hónapról hónapra fizetünk, hogy segítsünk az olyanokon, mint te. De nehogy azt hidd, hogy ettől már lebzselhetsz az aluljáróinkban, vagy az orrunk alá tolhatod a mocskos mancsod, hogy még több pénzt tarhálj. Tudod, kurvára kínos ám ez nekünk."

A skandináv krimiket folytatva (Pisti újabb kölcsönkönyvének hála) a Hóember után nekiestem Karin Alvtegen Kitaszítottjának is. Bár ez rövidebb olvasnivalót kínált, mint a Nesbo kötet, de nem bántam meg ezt sem!

Rövid olvasmányról van szó, de ez a pár száz oldal nagyon jól bemutatja a 32 éves hajléktalanként élő nő életét, aki magával cipeli gyerekkora összes sérelmét. Sibylla kamaszkoráig úgy viselkedik, mint minden normális gyerek. Egy idő után fellázad gazdag szülei tilalmai ellen, akik hűvösen és távolságtartóan viselkednek vele és mindent megtiltanak neki Nem járhat sehová, nem érintkezhet olyan emberekkel, akik nem illenek bele a gazdag szülők világába.

A kislánnyal alapvetően nincsen gond, a szülők azonban mindent megtesznek, hogy a kamaszodó lány rosszul érezze magát. Pl: karácsonyi vacsorák, ahol a kislánynak a felnőttekkel kell ennie, nem ülhet a gyerekhez. Házvezetőnő felügyeli és viszi mindenhová, az iskolában kivételeznek vele mert anyja folyamatosan bejár és beleszól a tanításba stb..stb... Így nő fel Syb, aki egy fiúval közelebbi kapcsolatba kerül, ami a szüleinek nem tetszik. Ahogy az lenni szokott a fiatalokat eltiltják egymástól, de a rövidke románc életre szóló tanulságokat tartogat a fiatal lánynak.

"– Tegnap is mit össze siránkoztál rajta, hogy mennyire félreértik a hajléktalanokat. Hogy nincsen semmi esélyed, hogy egyedül vagy meg a többi. De van esélyed, csak baszol megragadni!"

Karin Alvtegen regényében egyszerre láthatjuk Sibylla jelenlegi életét és múltbeli visszaemlékezéseiből összerakhatóvá válik a szomorú sorsa is. A felnőtt nő már nagyon régen él otthon nélkül, de ezt a "száműzetést" ő választotta önként. Az évek alatt megtanulta, hogy hogyan adja el magát üzletasszonynak jól menő szállodák éttermében, ahol újabb és újabb férfi vendégeket húz le egy-egy vacsorával és ingyen szállással. Így találkozik a gazdag üzletemberrel, aki a kétségbeesett nőnek kifizeti a szobáját, és a vacsoráját majd az úriember reggelre titokzatos körülmények között meghal. Sibyllára terelődik minden gyanú, de neki köze sincs az ügyhöz. Ám egy személyiség nélküli ártatlan hajléktalannak esélye sincs az igazságszolgáltatás ellen, így elindul a nyomozás és minden újság címlapján ott virít tettesként a nő.

"És cselekszem rajtok nagy bosszúállásokat fenyítő haragomban, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok."

A lány egyedül van és amikor újabb vallási rituális gyilkosságokat varrnak a nyakába rájön, hogy csak akkor lesz vége a dolognak, ha megtalálja a gyilkost. Ezt viszont nagyon nehéz kiviteleznie, főleg névtelenül és hajléktalanként. Sokat kóborol, és sehol sincs maradása, mert előbb utóbb gyanússág válik a környezetének. Az egyik átmeneti szálláshelyénél megismerkedik egy kamaszfiúval, aki szintén a világ kirekesztettje (de más szempontból) és bár Syb az elején határozottan elutasítja a fiú baráti közeledést, végül a srác segítségével sok dologra rájön. Többek között arra, hogy milyen gyereknek lenni mostanság, milyen valakiben bízni és valakinek a barátja lenni.

Értékelés: 5/4


A végkifejlet tartogat meglepetéseket és az utolsó pár oldalon sokat izgultam. Végül minden megoldódik és mindenre érkezik válasz, de jól is van ez így. Kicsit "könnyedebb" könyv ez mint a Hóember (ha már van mihez hasonlítani :D) a gyilkosságok szempontjából, mert itt a a főszereplő múltbeli dolgai és családja sokkal megdöbbentőbb rácsodálkozásokat okoz. Ebben is folyik bőven vér és a rituális gyilkosságok sem éppen fincsi dolgok, de valahogy a figyelem inkább Sibyllára helyeződik és nem a gyilkosra és miértjeire. Persze kapunk erre is választ a könyv végén, de ez valahogy jobban "elfogadható", mint az, ahogy és amiért a lánnyal bántak a szülei.

Szerintem A kitaszított inkább Lélektani regény krimi szálakkal megspékelve. Rövidke, viszont megdöbbentő. Tetszett Karin Alvtegen stílusa és szeretnék még más könyvet is olvasni tőle. (Árulás és Árnyak címmel már olvashatom is a többi krimijét.)

Oldalszám: 206
Kiadó: Animus 

"Korán megtanulta, hogy a sírás nem vezet semmire. Azt is megtanulta, hogy ha bárkinek felkeltette az érdeklődését az élete, és az illető úgymond elkezdett odafigyelni rá, annak sosem lett jó vége."

Amit a neten találtam a könyvről ITT: