A Tea Kiadó jóvoltából Magyarországon is megjelent Mari Jungstedt svéd újságíró és krimiíró első könyve, az Észrevétlen, mely az Anders Knutas sorozat első kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere ered a gotlandi gyilkosságok nyomába Knutas felügyelővel.

2015. május 4.-től három blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez tartozó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követnetek a turnét, ugyanis nem csak a könyvvel kapcsolatosan tudhattok meg extra  információkat, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Mari Jungstedt: Észrevétlen 

Fülszöveg:

Svédország legnagyobb szigete, Gotland, hangulatos vidék: a virágzó mákföldek ringanak a szélben, a távolban meg-megcsillan a tenger. De az idilli képet véres gyilkosság zavarja meg. Nem is egy.

A helyi rendőrség rangidősére, a csendes és határozott Knutas főfelügyelőre, álmatlan éjszakák várnak. Az áldozatok múltjának mélyén kutakodva olyan eseményekre bukkannak, amelyekre senki sem számított. Az egyre kilátástalanabbnak tűnő nyomozás közben a nyugodt főfelügyelőnek meg kell küzdenie kollégái türelmetlenségével, a sajtóval, a magánnyal és saját lelkiismeretével is. Hiába próbál objektív és kívülálló maradni, munkája szép lassan átszivárog a mindennapokba, a magánélet legvédettebb zugaiba is. S közben a nyomás napról napra nő.

Mari Jungstedt világszerte több millió eladott példánnyal az egyik legnépszerűbb svéd írónő, aki nőként nem csak nőkhöz szól. Olvasmányos, izgalmas regényével Henning Mankell, Hkan Nesser, Camilla Läckberg és Karin Fossum nyomdokaiba lép.

Kiadó: TEA KIADÓ KFT.
Oldalak száma: 280
Borító: KARTONÁLT RAGASZTÓKÖTÉS
ISBN: 9789638991751
Fordító: Moldova Júlia
Eredeti cím: Den du inte ser

Tudjátok szerintem, hogy eléggé bírom a skandináv krimiket, így mindig igyekszem ismerkedni olyan írókkal, akik ebben a műfajban alkotnak. Szeretem, hogy minden egyes kriminek különös hangulata van, olyan helyeken játszódnak, ahová én is szeretnék eljutni és mindegyik csavaros, eléggé beteg, ráadásul mindig valamilyen lélektani vonulata is van benne. Összességében ezek elmondhatók az Észrevételenről is, de Mari Jugnstedt regénye azért nem lett számomra 100%-os.

hosszú hónap volt ez az április, de nem panaszkodom, mert egyre közelebb van a nyár, melegebbek a napok, elpakoltam a téli kabátokat, a csizmákat és grasszálhatok a hawaii naplementét ábrázoló vizuális környezetszennyezésnek becézett széldzsekimben.

és ha már április, akkor volt egy csomó poszt a blogon, szám szerint 11, ez már eleve rekord a többi hónaphoz képest. sok recenziót olvastam, mert a könyvkiadók belehúztak a Könyvfesztiválra, amin én is kint jártam és tök jó napot töltöttem el Pupival és Tittivel. de erről majd később.

április elején megleptem magamat egy Paperwhite Kindle olvasóval, mert februárban visszaszolgáltattam a cégest, és így olvasó nélkül maradtam. kaptam kölcsön barátnőmtől, mert jöttek elektronikus recik, azokkal meg haladni kellett, de már égett a fejem, hogy nálam van az övé, így inkább rendeltem egyet. persze mire megjött eltelt egy kis idő, de amikor kézhez kaptam és beüzemeltem azonnal szerelem lett. itt éppen ketten pózolunk a vonaton.


még nincs hozzá tartó, egyszerűen tök bénákat találtam a kedvenc kínai/japán webshopomban, de nem adom fel. rendelek valami cukit egyszer biztosan. legjobban egy lajhárosnak örülnék. ez például elég menő, de 80 dolcsit sajnálok érte azért.



de akkor, hogy a valós beszerzésekről és ne a jövőbeli álmokról is essen szó. 2 könyvet kaptam postán áprilisban, ezek Athenaeum-os recik voltak. A Bunkerrajzoló, amit gyorsan dedikáltattam is a Könyvfesztiválon Géczi Jánossal és a Vad Fruttik énekesével Likó Marcellal,  a másik könyv Árvay Gréta Elmerülve című könyve, amit szvinger klubokról szól, garantáltan érdekes téma lesz. hamarosan írok majd róluk a blogon.



a többi könyv, ami hozzám érkezett azt mind a Könyvfesztiválról cipeltem haza, és mindről már volt szó a blogon. 3 Könyvmolyképző könyv érkezett velem a polcra onnan: Nyár trilógia befejező része (hamarosan lesz róla poszt), Mara Dyer eszmélése, Callie, Kayden és a megváltás. átvettem a Maxim Kiadó standjánál a Leon Leyson és a lehetetlen való vált című könyvet (ezt gyorsan kölcsön is adtam Pupillának, remélem neki is tetszeni fog) és A végzetem című könyvet. a Fumax standjánál megkaptam a Madarak a dobozban című könyv, amit most hétvégén el is olvastam és hűűűűűhhhhaaaa. de nagyon a jó értelemben! alig várom, hogy írjak róla.

Mórától a Mire jó a rosszfiú? érkezett és a képen látható Darwin játszma kakkuktojás, mert már márciusban megkaptam, de mivel dedikáltam Mészöly Ágnes írónővel a Könyvfeszten, így ez is idekerült. az írónő amúgy nagyon aranyos volt, és dedikációban azt írta hogy "Éljenek a bloggerek" mert meséltem, hogy van egy könyves blogom, ahol hamarosan írok a könyvről.

a Könyvfesztivál amúgy idén nagyon jó élmény volt. az előző 2 évben, de főleg a tavalyin inkább munkával telt, de idén csak úgy ott voltam és lógtam a többi bloggerrel és nézelődtünk egész nap. fél 12 felé mentem ki, összefutottam Pupival és Tittivel, majd belevetettük magunkat a forgatagba. elvándoroltunk minden standhoz, szereztünk könyvjelzőket, repi cuccokat és nézelődtünk. tök erős volt mert nem vettem egy könyvet sem magamnak, igaz jó akciókat sem láttam és egy idő után annyian voltak bent, hogy leizzadtunk és csak arra vágytunk hogy igyunk egy jegeskávét (innen is köszi Pupi a kávét, életmentő volt!). minden recit átvettem és cipelgettem őket egy szatyorban és közben mindenkivel leálltunk beszélni, akit ismertünk.

végre személyesen taliztam Teklával, Amadeával, Billel, Theodora-val, akinek kitűzője is volt. Nitaval is váltottunk néhány szót, plusz egy csomó molyt láttam (kitűzőkről és a csajok elmondásai alapján felismertem pár emberkét), meg a Blogturnés csajokkal is állandóan egymásba futottunk, főleg a Könyvmolyképző standjánál.

délután felé megéheztünk, úgyhogy elmentünk a szerzeményeket lepakolni, Pupi meg Titti a kocsihoz, én meg haza (szerencse, hogy 2 percre lakom a Millenáristól) aztán elmentünk ebédelni marha egészségeset a Burger Kingbe. utána visszamentünk még bandázni a fesztre. az idő tökéletes volt, lehetett kint ülni, szépen sütött a nap (le is pirult az arcom másnapra, bezzeg Pupi tudta a tutit, ő kente magát 50-es faktorú naptejjel!). a többiek Billel kiegészülve elindultak fagyizni, nekem megérkeztek barátnőmék 2 gyerkőccel úgyhogy velük is tettem még egy kört. néha éreztem a késztetést, hogy ez meg az a könyv kéne, de megbírtam állni. valami 6 óra felé értem haza hullafáradtan és boldogan, úgyhogy azt hiszem be is dőltem az ágyba és szétaludtam magam. sajnálom, hogy kihagytam a KMK-s össznépi bulit, de nulla erőm nem volt már csak vízszintesben lenni és bámulni ki a fejemből.

szóval az április, főleg a vége elég jó volt. még gyorsan átvettem április utolsó napján a Nick és Norah végtelen éjszakját a Pagony könyvesboltban, úgyhogy ezt is ideveszem még.

Recik száma: 10 (ajjajjj... :D)
Vásárlás: 0, bár a Kindlet azért ideszámolom, az meg eléggé elbillenti a mérleg nyelvét. idén már nem veszek semmit sem magamnak ezek után.

Többiek is garázdálkotak ebben a hónapban: Pupilla, Amadea, Katacita, Theodora, Nita, Tekla, Nikkincs, Szilvamag

4 kamaszlány, egy osztályközösség és az osztályfőnök. Mai regény, mai szereplőkkel, mai stílusban. Mészöly Ágnes húsbavágóan valódi és meglepően őszinte regényt írt, ami játszódhatna bármelyik szakközépiskolában, vagy gimnáziumban. A Blogturné 4 bloggere vállalkozott arra, hogy megismeri a regény főszereplőit.

Patrícia, Lídia, Zsófi és Kata története rengeteg titokban bővelkedik, és ahhoz, hogy rájöjjünk mik is ezek, ahhoz egyre mélyebb és mélyebbre ásunk Kata visszaemlékezéseiben, hogy megismerjük a Darwin-játszmát és magát a lányokat is. A turné végén, ahogy az lenni szokott meg is nyerheted a Móra Kiadó által felajánlott könyvet is. Tarts velünk, lépd át az iskola kapuit, és kövesd a kamaszokat egy olyan helyre, ahonnan nincs visszaút.  

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Jessica Sorensen Callie, Kayden és a megváltás című regénye, a Véletlen sorozat második része. Ennek örömére a Blogturné Klub tíz bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Callie és Kayden szívszorító történek folytatását!

2015. április 21-től mindennap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. 

vasárnap akartam megírni ezt a posztot, de a szombati bulin bepinkyztem kissé (vodka + grapfruitlé, ne akarjátok tudni) így ezt a napot ügyesen átaludtam, és már nem volt lelki erőm azon merengeni, hogy én és a vicces könyves sztorik. azóta gondolkoztam rajta (szigorúan zuhanyzás, és fogmosás közben, meg öltözködés közben - nagyjából akkor vannak nyugodt perceim), hogy mit is tudnék sztorizgatni a könyvekről. meg magamról. nincsenek nagyon anekdotáim, túlzottan viccesen sem tudom előadni magam, de azért írok valamit, mert ez jó téma!


#babysteps

azt hiszem a legelső élményeim Gazdag Erzsi Meseboltjával kezdődtek, később aztán megvesztem a rokongyerek Minden napra egy mese könyvéért, amit imádtam lapozgatni. nyilván nem tudtam, hogy mi van odaírva, de anyukám iszonyat sokat mesélt kislánykoromban, így nem telt el nap, hogy ne mondott volna valamit az otthon fellelhető könyvekből. nagyjából betéve tudtam a Zengő ABC sztorijait, meg a Mosó Masa mosodáját, de gyakori vendég volt az ágyban a Tesz-vesz város, és Gőgös Gúnár Gedeon. bár bevallom a libáktól féltem mindig is. nem tök ellenséges állatok? engem már kergettek meg libák (meg kakasok) átlagos  #justvidékthings.




#disneyaddict 

mielőtt első osztályba mentem rákattantam a Disney könyvekre, de nem voltunk annyira eleresztve anyagilag, így az első Szépség és a szörnyeteg mesekönyvemet, annak örömére kaptam meg, mert kivitték a manduláimat, úgyhogy elég fájdalmas emlékként él, hogy a műtét jutalma a könyv volt. mondjuk nagyon örültem neki, de utána kellett volna a többi is. egy időben anyutól mindig a János vitéz illusztrált változatát olvastattam magamnak, egészen addig amíg Jancsi első vándorútjáig teljesen megtanultam a Petőfi művet. ezzel aztán végighakniztam a tanári kart, amikor iskolába mentem. el voltak ámulva, hogy ennyire kis fiatalon így szavalom kívülről a sok-sok versszakot.

#libraryfanatic

a Disney mániáról azonban nem mondtam le. kellett volna otthon a polcra a Csipkerózsika, Robin Hood, meg a Hófehérke, és a Hamupipőke is. mivel a faluban volt nálunk könyvtár így anyukám beíratott mikor elég idős voltam, hogy magamtól tudjak olvasni, így olyan 7 éves koromban könyvtári tag lettem. határtalan büszkeséggel töltött el, hogy beléphetek a SZENTÉLYBE, ahol a könyvtáros néni állandóan bagózott, és fura szag terjengett (moly riasztó meg dohányszag) de 2 terem is volt, az egyikben gyerekeknek való könyvek a másikban meg mindenféle felnőttes dolog. sokáig ide csak pár percre mehetettem be.

#horrorstories

később már amikor egyedül jártam a könyveimért, mindig átosontam, és jól körülnéztem. évekig hordtam haza a könyvtárból a Stephen King, meg Robin Cook könyveket, mondván "anyukám olvassa majd őket" de aztán titokban én olvastam el ezeket. nem biztos, hogy jó egy 9-10 éves kölyöknek a Carrie, Cujo, vagy a Kóma, AZ, de mivel minden körülöttem lévő felnőtt ezt olvasta, így nem akartam kimaradni. persze, aztán hajnalban, mikor "megszállták a házat az ufók", majd összefostam magam. persze, mikor kikúsztam az ablakhoz 1 óra takaró alatt vacogás után, kiderült, hogy nem is ufók voltak, hanem csak a szomszéd jött haza hajnali 4-kor a Nagybani piacról, de mivel én az ágyban előtte Rémkoppantókat olvastam, azt hittem értem is eljöttek az uffancsok :D így visszagondolva, nagyon vicces, hogy mennyire naiv voltam, de évekig a csatornafedőkre sem mertem rálépni, nehogy onnan bukkanjon elő egy gyerekeket zabáló bohóc. ehhh!


#mustread

később már okosabban válogattam meg az olvasnivalókat, szerettem a kötelezőket, és mindenkinek én írtam a Vuk, a Két Lotti, az Egri Csillagok olvasónaplót a családban. sőt, még irodalmi versenyre is benevezett a tanítónénim, ahol külön kellett mindenféléket olvasni pl Rab ember fia, Kele stb. és 4. helyezést értem el országosban. tudjátok, voltak ezeket a levelezős lapok, amiket kiküldtek, aztán vissza kellett küldeni irodalom meg nyelvtan. nah, abban elég jó voltam akkoriban.

#trickortreat

a könyvtárazás egészen 12 éves koromig működött, aztán valahogy nem volt időm járni, így még mindig lógok egy vissza nem vitt könyvvel, amiért már fel is szólítottak, rendesen be is kuláztam ez miatt, de nem volt időm visszavinni a könyvet. mikor jött a fenyegetés már főiskolára jártam, és nem értem sosem haza, amikor nyitva volt a könyvtár. persze bevallom nem is volt szívem megválni a könyvtől (azóta a könyvtár meg is szűnt, azt hiszem, szóval már nincs hová vissza vinni). a könyv pedig, ami úgy hozzám nőtt Kérdezd Alízt! címre hallgat és egy drogos lány naplója. nagyon sokszor kiolvastam azóta. lehet, hogy ezért is taszít mindenféle drog, mert ezt elég egyszer elolvasni, és nem támad senkinek kedve kábszerezni.

#comicsans

volt rövid eltévelyedésem a képregények világában. rákattantam Bucó, Szetti, Tacsi művekre, és mivel unokatesóm Öcsi elég Garfield fan volt (és más képregényeket is járatott), így ezeket mindig kölcsönkértem tőle, meg ő elhozta, így nagyon képben voltam ezen a fronton is tíz éves korom körül. Garfield sokáig hozzám tartozott, vettem a zsebkönyveket, gyűjtöttem a képregényeket, és tele volt a szobám a vörös macskás cuccokkal. van vagy 10 bögrém, több száz képeslapom, plüssállatom, táskám, pólóm, könyvjelzőm, poszterem. eléggé ráfüggtem, még a macskámat is Garfield névre kereszteltem. csak ő nem volt olyan békés és vicces, mint a képregényes macska.



#bkvthings

egyéb, igazán anekdotás sztorijaim nincsenek, általában csak szerencsétlenkedek a könyvekkel. a Kindle repült ki már nélkülem a villamos ajtóján, nekem pedig úgy kellett utána ugranom, hogy nehogy ott maradjon a megállóban, én meg fenn a járművön. szerencsére csak a sarka karcolódott meg. amúgy megfizethetetlen volt a reggel 6-kor ásítozók fejét nézni a különös Kindle mentő akció közben. legalább feldobtam a reggelüket.

sokszor maradtam fenn a tömegközlekedésen, mert túl izgalmas volt a könyv, hogy az utat nézzem és a leszállást fontolgassam. rossz szokásom, hogy útközben is olvasom, így buktam már orra a Demszky (here)golyókon (vagy minek is hívják azokat a kis izéket az útmentén, amik a parkolást akadályozzák meg), és mentem neki villanyoszlopnak. (auúúú, még puklim is lett) léptem már pocsolyába, és landolt a sáros vízben a könyv is.

#book(s)scent

egyébként olvasnivalót nem hagytam még el (kopp, kopp, kopp), ellenben a fizika könyvemet kakaóval öntöttem le és összeragadtak a lapok így nem tudtam használni félévtől év végig a könyvet. mivel a táskámban folyt szét a cucc, nem vettem észre, így a könyv jócskán kapott belőle, amikor megpróbáltam az összeragadt lapokat kinyitni, nem lehetett szétválasztani őket. vagyis lehetett, csak szakadt mindenfelé. fél évig fénymásolgathattam minden tanóra előtt, hogy tudjak haladni és olvasni, meg lapozgatni :D de legalább finom illata volt, egy darabig! aztán képzelhetitek..

#crymeariver

felnőtt lány koromban nagyon sok könyvet sírtam le, főleg a romantikus olvasmányokat, de ide sorolhatnám még a Harry Potter történeket is. ehhez egyébként fájdalmas emlékeim is kapcsolódik. karácsonykor eltörtem szánkózás közben a csuklómat, egy éjszakát töltöttem otthon törött karral, mert másnap volt csak körzeti röntgen, és sebészet, így 27-én reggel ott kezdtem. begipszeltek, és aztán hogy elteljen a téli szünet a szomszéd kislánytól kölcsön kértem a HP első részét. még aznap kiolvastam, és este szaladtam is át a következő részért. másnap harmadikért, majd hoztam már a negyediket is. és így nyertem egy kis időt, és nem szenvedtem annyira a gipsszel otthon a téli szünetben. után már nyilván én is tűkön ülve vártam a következő részeket, és beszippantott JKR világa. képes voltam az utolsó részért hajnalban kelni, hogy elmenjünk megvenni az Auchanben, mert alig vártam, hogy megtudjam, mi lesz a végén. előtte olvasgattam kalózfordítást, de amikor bekrepált a gépem, csak azon járt az agyam, hogy bassza meg nem tudom olvasni tovább a fordítást, mert nincs min.

többiek is témáztak: Pupilla, Titti, Bill, Nima, Ilweran, Miamona

4 kamaszlány, egy osztályközösség és az osztályfőnök. Mai regény, mai szereplőkkel, mai stílusban. Mészöly Ágnes húsbavágóan valódi és meglepően őszinte regényt írt, ami játszódhatna bármelyik szakközépiskolában, vagy gimnáziumban. Kata, Patrícia, Lidi és Zsófi eldöntik, hogy nem hagyják, hogy új osztályfőnökük Kecskeméti Gábor uralkodjon felettük. A 4 lány összefog, és megalapítják a Darwin Daughters-t, aminek sötét és kegyetlen céljáról szól a regény.

Leon Leyson túlélte a legborzasztóbb dolgokat, amikor kitört a második világháború és a Lengyelországban élő zsidó fiút és családját a krakkói gettóba költöztették. Az ő, és még rengeteg zsidó története ez a könyv, azokról az időkről, amik a nácik uralta országban túlélni embertelen nehéz volt. A kilátástalan helyzetben egy férfi nagyon sokat tett ezekért az emberekért, nevét örökre megtanulta a világ. Leon Leyson ismerte a zsidók megmentőjét azaz Oskar Schindlert, és visszaemlékezésében elmeséli, hogy milyen ember volt a gyár igazgató, aki mindent kockára tett azért, hogy más emberek életét mentse meg.

Ismerd meg Leon szemén keresztül a világ legsötétebb éveit és olvasd el a könyvről a Blogturné Klub 6 bloggerének véleményét. 

Abbi Glines eddig megjelent könyveire a könnyed, romantikus stílus volt jellemző. A Maxim Kiadó által a Könyvfesztiválra megjelenő Existence sorozat első kötete A végzetem azonban merőben más. A fiatal szereplők mellett a túlvilág képviselői is helyett kapnak egy izgalmas, fordulatos történet keretében, amely szerencsére nem mellőzi a romantikát sem. 

Az élet néha váratlan fordulatot vesz, és olyasmivel kell szembenéznünk, amire a legvadabb álmaimban sem gondoltunk volna. Pont ilyen meglepetések érik az Amikor megismertelek főszereplőjét, Jasmine-t. De hogy pontosan mi is történik vele, azt megtudhatjátok blogturnékból. Április 10-től öt állomáson keresztül foglalkozunk a könyvvel.

A Tilos az Á Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Rachel Cohn és David Levithan:  Nick és Norah végtelen éjszakája című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere bemutatja két fiatal sorsszerű találkozását, és végigkíséri őket felejthetetlen éjszakájukon!

2015. április 5-től egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok.