Colleen Hoover - Verity
7:17:00 PM
 | Colleen Hoover - VerityKiadóKönyvmolyképző Kiadó, 2026 Oldalszám312 FordítóBarthó Eszter Önálló kötet. |
|---|
FülszövegLowen Ashleigh, az anyagi csőd szélén álló, küszködő író élete állásajánlatát kapja, amikor Jeremy Crawford, a bestseller szerző Verity Crawford férje felkéri, hogy balesetben megsérült felesége helyett megírja az asszony sikersorozatának befejező részeit.
Lowen megérkezik a Crawford házba, hogy átnézze Verity többévnyi jegyzeteit és vázlatait, remélve, hogy elegendő anyagot talál a munka elkezdéséhez. Csakhogy az irodában nemcsak kaotikus állapotok fogadják, hanem egy önéletrajz is, amit az asszony a legnagyobb titokban írt. A kézirat minden oldala vérfagyasztó vallomást rejt, köztük annak az éjszakának a történetét, ami örökre megváltoztatta a család életét.
Lowen először úgy dönt, hogy nem mutatja meg Jeremynek a kéziratot, mert annak tartalma még több fájdalmat okozna a gyászoló apának. De ahogy a férfi iránti érzelmei egyre erősebbé válnak, rájön, hogy talán mégis fel kéne fedni Verity mocskos titkait. |
|---|
Colleen Hoover meglepően jó thrillert is tud írni
CoHo nekem eddig a romantikus regényeiről volt ismert, hiszen már hármat is olvastam tőle vegyes érzésekkel. Az It Ends With Us-t nem szerettem, mert szörnyű és toxikus férfit romantizált, a Reminders of Him és Regretting You tetszettek, de hasonló zsánernek éreztem őket. Fájdalmas családi titkok, újrakezdés, sok érzelem, és természetesen egy (vagy akár több) szerelem, ami képes arra, hogy átírja a szörnyű dolgokat. Colleen Hoover jó ebben a zsánerben, és nekem ez a guilty pleasure kategóriám, ráadásul a belőle készült filmeken is jót tudok bőgni, de sokszor úgy érzem, hogy a történetei egy sablonra épülnek. Ott vannak a megfelelő fordulatok, nincs nagy meglepődés, könnyen kiszámítható stb.stb. Nos a Verity esetében a kiszámíthatóság nem volt ott, és pont ezért is lepett meg. Mert ez a regény egyáltalán nem olyan, mint a többi CoHo kötet és pont ezért is tetszett ennyire.
A Verity úgy szippantott be, hogy nagyjából egy szuszra kiolvastam, mert képtelenség letenni. Vagy nekem nem sikerült, mert hajtott előre a sztori, hogy többet megtudjak Verityről, és Lowenről, a középszerű íróról akinek feladata befejezeni Verity Crawford, azaz a híres és népszerű írónő folytatásos regényét. Lowen, a kilátástalan helyzetben élő írónő kiadója megkapja Verity irodalmi ügynökségének a felkérését, hogy Lowen fejezze be a regényét, mert Verity nem képes rá. Lowen el sem hiszi, hogy őt választották, és nem is biztos benne, hogy meg tudja ezt csinálni, mert éppen elhunyt édesanyját gyászolja, de mivel nagyon kell neki a pénz, és kíváncsi is, belemegy, hogy átnézi Verity jegyzeteit.
Persze ezek mind abban a hátborzongatónak tűnő házban vannak, ahol maga az írónő is él, aki egy baleset után már nem teljesen önmaga. Elvegetálva ül egy székben, nem észleli a világot, de még életben van, de nagyjából egy emberi és szellemi roncs. Lowen rendesen megijed tőle, pedig Verity magatehetetlen, de van valami a házban, ami baljós, és titokzatos. Lowen szeretne megtudni többet Verityről, az életéről, és mivel éppen kilakoltatják, így odautazik a Crawford házhoz, hogy dolgozzon a kéziraton. Itt él Verity férje Jeremy, és kisfia is, és persze Verity is, aki állandó ápolásra szorul.
 |
| Foto: Pinterest |
Lowen beleássa magát Verity dolgozószobájában a könyvsorozatába, de közben talál egy önéletrajzi írást is, amit a híres és sikeres írónő írt. Persze Lowent nem hagyja nyugodni a kíváncsisága, így beleolvas a kéziratba, mi olvasók pedig Lowen fejezete között kapunk egy-egy őszinte írást Verityről, aki memoárban mesél az élete alakulásáról. A megismerkedésükről Jeremy-vel, a szerelmükről, az ikerlányaik születéséről, a kisfiuk megszületéséről, majd a lányokkal történt tragédiák soráról. Verity írásai kendőzetlenek, és Lowen nem tudja abbahagyni a kézirat olvasását, még akkor sem, ha tudja, hogy itt valami nagyon intim és nagyon sötét dologba olvas bele éppen. És ahogy Lowen magával ragadják a kézirat fejezetei, úgy minket az olvasókat sem hagyhat hidegen ez a sokszor nagyon vulgáris, sokszor nagyon beteg történet. Mert van itt minden, ami megbotránkoztatja az embert, amitől Verity teljesen más színben tűnik fel, mint a könyv elején.
Lowen nem tervez sokáig maradni a nyomasztó házban, de mivel éppen kilakoltatták, és a cuccai egy raktárban pihennek, és az irodalmi ügynökség előlege még meg sem érkezett, így inkább kutatással tölti az időt. Persze közben ott van Jeremy, és a kisfia, és a munka, amivel haladnia kellene. És persze a titkos kézirat, azaz Verity önéletrajza ami elképeszti és ledöbbenti, és szinte függővé teszi.
Colleen Hoover a Veritys részekkel az olvasót is oda szegezi a könyv elé, akárcsak Lowent. Mert Verity stílusa túlzottan nyers, túlzottan fájdalmas, túlzottan őszinte. A nő olyan dolgokat mesél az anyaságáról, a kapcsolatáról Jeremy-vel és a gyerekeiről, hogy kételkedni kezdünk mindenben, amit róla megtudtunk. Így van ezzel Lowen is, és hajta a tudat, hogy megtudjon mindent ebből a vallomásból. Közben persze csak telnek a napok, egyre furcsább dolgok történnek, és egyre nyomasztóbbá válik minden.
Nehéz spoilerek nélkül mesélni erről a történetről, és nem is szeretnék. Számomra olyan fordulatokat tartogatott, amit nehezen felejtek el és utána kellett olvasnom a rajongói teoráiknak (igen, azok is vannak!) is. Ritkán szokott lenni nálam egy könyvvel kapcsolatban, hogy utána fel kell túrjam a netet, hogy magyarázatokat keresgéljek, de a Verity képes volt erre.
.jpg)
Értékelés: 5/4.5
Engem ez a történet ez teljesen lesokkolt, megdöbbentett, és elgondolkodtatott. Nem mondom, hogy zseniális irodalmi értéke van a könyvnek, mert nincsenek benne csodás érzelmi vagy szép tájleírások, sem nyelvtani fordulatok, és nem fog irodalmi Nobel-díjat nyerni, de mégis ott volt benne a feszültség, és nem felejthető el könnyen. Mert a Verity egy patikamérlegen tökéletesen kimért thriller, ami megkérdőjelez mindent a befejezésével az olvasóban és a történettel kapcsolatban is.
Tetszett, hogy CoHo az olvasóra bízta a lezárást, és azt, hogy mi döntsünk az erkölcsi értékrendünknek megfelelően, hogy ki is volt itt a hunyó, ki miatt történt minden úgy, ahogy. Nekem ez bejött, mert lehet a regényen vitatkozni, agyalni és újra és újra visszatérni később, hátha másként látjuk a dolgokat.
Bevallom én nem tudtam letenni Verity történetét, és hajtott a kíváncsiság, hogy jobban megismerjem az egész beteg sztorit, ami a Crawford családdal kapcsolatos. Nem mondom, hogy nem voltak sokszor túlzásba vitt direkt morálisan megkérdőjelezhető dolgok benne, de CoHo ért ehhez. Hogy olyan dolgokról írjon, amiken az olvasó szemöldöke felhúzódik, és ez itt bizony rendesen meg volt tolva.
Rengeteg olyan dolog történt ebben a regényben, amitől szomorúak, amitől idegesek leszünk, amitől ökölbe szorul a kezünk, amin sokáig el lehet gondolkozni. Talán ezért is tetszett ennyire, és talán ezért írta meg Hoover így. Tudta, hogy ezt a regényt nehéz lesz annak elfelejtenie, aki elolvassa. Ez lehet egy direkt motiváció volt a részéről, hogy minél többen beszéljenek a történetéről, vagy minél több vita tárgya legyen. Valahogy úgy érzem, hogy szándékosan készítette ilyen megosztóra ezt az írónő, de ez nem baj, engem egyáltalán nem zavar, de tudom, hogy sokaknak nem tetszett a történet végi írói húzás.
Nagyon várom a történetből készült filmet, mert a trailer alapján nagyon hozza majd a könyv hangulatát. Kíváncsi leszek a megvalósításra majd, és a reakciókra a moziban.
Tegyetek egy próbát a könyvvel, mert ez nem a megszokott romantikus történet, ez annál sokkal sötétebb, bizarrabb és érdekesebb!
Vedd meg most!
0 komment