És igen! Megcsináltam az idei várólistacsökkentést! #fuckyeah

5:15:00 PM


Még július vége sincs (ez a bevezető bizony ekkor íródott), és én már készen vagyok a 12 könyves várólistacsökkentésemmel. Soha eddig nem történt még ilyen korai teljesítés a részemről. A legtöbb évben decemberben hajráztam és a szilveszteri buli helyett otthon olvastam, hogy végezzek a listámmal. De mi változott? Tudatosabban olvasom? Íme a válaszok és néhány tipp, ha esetleg te is belevágnál jövőre a VCS-be.


Egy lista mind felett


A 2018-as év végén alig vártam, hogy elkészítsem a LISTÁMAT, amit 2019-ben olvasni fogok. Több napot töltögettem a polc előtt állva, és szedtem elő a legalább 2017-ben vagy régebben megjelent könyveket, hogy akkor ezt meg ezt biztos, hogy ráteszem a várólistacsökkentéses polcomra és hátha elolvasom majd. Alig vártam a 2019-es év elejét, hogy lehessen olvasni, így tényleg lelkesen vágtam bele, hogy idén megcsináljam. Igazából ez a lelkesedés eddig minden évben megvolt (talán nem ennyire mint idén), de azért rendre összeraktam a listát, és aztán nem olvastam el róla semmit, vagy megrekedtem 3-4 könyvnél. Sok volt a recenzió, nem tudtam nemet mondani, jöttek a kötelező posztok és bár imádom ezt (is) csinálni, de a szabad olvasás azért kicsit más. Az hogy nem kell határidőre olvasni, hogy bele lehet merülni egy-egy történetbe hetekig is akár, és nincs kényszeresség. Bár ha úgy vesszük a VCS lista kényszerít arra, hogy 12 könyvet elolvass, ezek között mégis olyanok voltak, amiket EL AKARTAM OLVASNI és nem azért, mert muszáj volt, vagy mert elvárás, hanem a szórakozás része miatt. És hogy mi változott még tavalyhoz képest? Költözzetek el a város szélére és megtudjátok :)

Azok a bizonyos lopott percek

Áprilistól kaptam minden nap plusz 1 órát arra, hogy olvassam. Ennyit töltök ugyanis tömegközlekedéssel. Ebben van 2x30 perc villamosozás és ez pontosan elég arra, hogy egy könyvből elolvassam mondjuk 50 oldalt. Hetente többször megyek a városba, így tökéletesen elég ez az idő arra, hogy heti egy könyvet kiolvassam. Sőt! Akár többet is, hiszen sokszor sok helyre megyek, és sosem indulok el Kindle, vagy papírkönyv nélkül. Amikor 5 percet kell valahol várjam előkapom a könyvem, és olvasom.

Megtanultam gyaloglás közben olvasni. Ez főként azért hasznos, mert a VCS mellett csinálok egy sportolós kihívást is, amihez azért kell néha néhány kilómétert megtenni, úgyhogy nem rossz, ha közben ez úgy telik, hogy még az aktuális olvasmányommal is a haladok. Összekötöttem a két hasznos dolgot, és amikor "sportolok", akkor tudok olvasni is. A sport kihívás egyébként az Apple Watch havi kihívása, ahol mindenféle havi feladat van. Például, hogy havonta tegyek meg futva, vagy gyalogolva 333 kilómétert. Az akárhogy is számoljuk napi 11 km. Pár km-ert ki lehet bekkelni a villamoshoz menet, munkahelyre felcaflatva, és az irodában szaladgálva. De nagyjából napi 8 km-ert valahogy meg kellett anno tenni, így fogtam magam és kimentem sétálni a Margit szigetre, villamos helyett inkább gyalogoltam haza és közben, hogy ne unatkozzak annyira ezért olvastam is. (Persze közben figyeljetek a forgalomra, vagy válasszatok olyan helyet, ahol nem járnak autók, se bringák! - Én legtöbbször erre szavaztam egyébként, tök jó a Margit szigeten sétálva olvasni). Persze ez nem megy mindenkinek, de nekem ez a technika nagyon bejött.

Ha a napi közlekedést és a napi sportot számítjuk napi legalább napi 2 órát elszeparáltam a napomból, hogy olvassam. Ez nem is rossz arány nem? Ez nagyjából elég 100 oldalra, szóval így számolva a 12 könyv a VCS listáról nem tűnt nehézségnek. És tényleg nem volt az! Minden könyv gyorsan csúszott, amit kiválasztottam, de ahhoz jól is kellett választani.

Válassz jól és legyen aki motivál! 


A választás szintén evidens dolog. A sima és az alternatív listán kellett, hogy legyenek rövid olvasmányok (versek, képregények, novellák stb.) mert ezekkel jól lehet haladni, ha valamelyik nehezebb könyv nem csúszik. Például Ittzés Laura könyvébe belekezdtem a listáról, el is jutottam a feléig, de nem tudtam végigolvasni, mert nem volt hozzá hangulatom, így mást választottam helyette. Kell, hogy mindenféle témában legyen könyves lehetőség a két listán, mert így van esélyed cserélgetni őket, és folyamatosan olyat választani, amihez tényleg úgy érzed, hogy van hangulatod is. Nekem ez általában bejött.

Az is sokat segített, hogy Pupillával folyamatosan motiváltuk egymást. Cseten mindig megírtuk, hogy ki hol tart a saját kis VCS listáján, volt közös pont is ugye A ház a tónál című könyv miatt, így ezt mindketten elolvastuk. Jó, hogy mindig volt valaki, aki bátorított, és velem örült, amikor végeztem egy könyvvel.

De milyen könyvekkel vágtam neki és miket olvastam el belőlük? Íme a lista

Az alap VCS lista résztvevői: (amiket áthúztam, azokat elolvastam)



Josh Malerman: Ház a tó mélyén
Kertész Erzsi: A hógömb fogságában 
Susie Hodge: Miért van annyi meztelen ember a képeken?
Ittzés Laura: Nyolc perc 
Han Kang: Növényevő
Christelle Dabos: A tél jegyesei 
Varró Dániel: Szívdesszert
Lakatos Levente: A tiltás gyönyöre
Karen Marie Moning: Rossz hold kelt fel
Jane Harper: Aszály
Simon Tofield: Simon's Cat legsajátabb könyve
Molnár T. Eszter: Most már igazán



Az alternatív lista résztvevői: (amiket áthúztam, azokat elolvastam) 

Edith Eva Eger: A döntés
Marissa Meyer: Cinder
John Ajvide Lindqvist: Élőhalottak!
Gabrielle Zevin: Egy könyvmoly regényes élete
Wéber Anikó: Az osztály vesztese
Angie Thomas: The Hate U Give – A gyűlölet, amit adtál
Meik Wiking: Hygge
Kieran Larwood: Rémségek
Sophie Kinsella: Segítség, kísértet!
George Orwell: 1984
Katie Ashley: Az ajánlat
Dorothea Benton Frank: Karácsony receptre

Sajnos a könyvek javarészéről még nem írtam, mert sajnos hiába a sok olvasás, ha a blogra már nem marad időm a munka mellett. De azért szeretnék egy kicsit mesélni róluk, aztán majd egyszer lesz időm arra is, hogy bővebben is kifejtsem a véleményemet, mert tényleg nagyon szuper könyveket olvastam. 

A Ház a tó mélyén pont nem volt a legjobb, de a Madarak a dobozban után egy érdekes és mindenképpen misztikus olvasmány volt Malermantól. Han Kang Növényevője szerintem az év egyik legemlékezetesebb olvasmánya lesz (bár még hátra van pár hónap). Sok helyen nagyon depresszív, nagyon szomorú, de a kellően morbid novellák örökbe beégtek az agyamba. Ezt én pozitívnak gondolom, de tényleg csak erős gyomrúaknak ajánlott az elolvasása! Christelle Dabos könyvét szerencsére télen olvastam, és imádtam. Annyira jó kis fantasy volt A tél jegyesei, hogy ilyenben rég nem volt részem. Persze függővég, és nagyon várom már a befejező harmadik kötet, mert én addig biztos nem olvasom el a második részt, hogy nem fogom tudni egyből folytatni. Mazochista vagyok nah! 

Moning Tündérkrónikák folytatása megint eléggé zseni volt, de tuti, hogy többször el kell majd olvassam ezt a részt, mert wow. Erről nem lehet spoilerek nélkül írni, ha bírod MacKayla-t, akkor ebben a részben nagyon fogsz izgulni érte. Jane Harper Aszálya az év egyik legjobb krimi újdonsága. Még most is érzem magamon az ausztrál kietlen mezők forróságát, és persze a fejemben él az a brutális bűntény, amit a morcos nyomozó oldott meg. A THUG (A gyűlölet, amit adtál nekem) című könyvet a film miatt olvastam el, de többet vártam volna tőle... Jó volt, meg nagyon fontos a téma - rasszizmus, rendőri túlkapások, iskolai kirekesztés stb...  de nem ütött annyira szíven. A film se, pedig azt hittem, hogy legalább majd az jobban elvarázsol. Hasonló iskolai téma (csak éppen bántalmazás) volt Az osztály vesztese is, de ez sokkal érdekesebb volt számomra, mint a THUG. Főleg, hogy ez ugye Magyarországon játszódott és nem a távoli Amerikában, ahol más törvények vannak, más mentalitással. Érdekes volt a sztori, mert egy bizonyos esetet több ember szemszögéből ismerhettünk meg, mire a végén rájöttünk, hogy ki volt az elkövető, az áldozat és hogyan végződött az egész történet. A könyvet simán beadnám 11-12 éveseknek kötelező olvasmánynak, és a felnőtteknek is ajánlom, mert nagyon fontos dolgokról esik benne szó. 

Lakatos Levente Szigor sorozatának első felvonása annyira nem érintett meg. Nagyon ellenszenvesek voltak a karakterek, és bár gyorsan olvasható maga a regény (ez eléggé pozitív dolog), de nekem Igor és Liza kapcsolata egyáltalán nem volt vonzó, szexi, vagy éppen példaértékű. A Magyarországon játszódó politikai száltól pedig folyamatosan nevethetnékem támadt, pedig szerintem nem az volt a célja. Hagyjukinkább

Meik Wiking Hygge című könyve tavasszal igazi friss fuvallat volt az olvasásaim között. Imádtam lapozgatni a gyönyörű képes könyvet, és elmerülni dánok boldogságának titkában. A döntést olvastam utoljára a VCS listámról, mint regényt és ez ütött a legnagyobbat. Edith Eva Eger könyve elképesztően felemelő, de egyben fájdalmas olvasmány egy kislány holokauszt történetéről a jelen korig végigvezetve sok családi tragédián, boldogságon, küzdelmen át. Nagyon különleges dolgokat élt meg Eva a koncentrációs táborokban, aztán pedig az életében is. Szó esik a feldolgozásról, Eva a saját feldolgozását is elmeséli, és sok pácienséről is mesél, hogy náluk mi segített, milyen helyzetben. Nagyon sok tanulságos dologról van szó a könyvben. Erről szeretnék majd bővebben írni, mert ez a könyv megérdemli. Olvassátok bátran! 

Utoljára hagytam a két legkönnyebb olvasmányt. Simon macskája képregény nagyon cuki volt a fekete-fehér lapjaival, igazi macskás élethelyzeteken lehet kuncogni. Varró Dani Szívdesszertje pedig az egyik legjobb modern rímes válogatás a témában. Nagyon sok szuper vers, haiku, ballada, szonett van a kötetben, amiben sok híres költő stílusában alkotott Varró Dani egy-egy verset. Ráadásul a legtöbb vers tényleg vicces is volt, és nagyon mai. Olvassátok el, mert nagyon szuper kikapcsolódás az összes!

Szóval nekem ez volt az idei várólistacsökkentést, amit az előző évekhez képest nagyon gyorsan le is tudtam és már ott virít a Moly-os profilomon a kis jelvény.



Ti hogy álltok az idei VCS-vel? Teljesítettétek már vagy még hátra van a java? Meséljetek kommentben! 


Ezeket is olvasd el

3 komment

  1. Gratulálok!! Most elgondolkodtam, hogy jövőre én is benevezek. Tök jó könyveket olvastál, volt amit már én is (pl. A döntésről te is meggyőztél, hogy olvassam).

    ReplyDelete
    Replies
    1. Bátran nevezz be :) Tuti, hogy neked is sikerélmény lenne, te amúgy is mindig tök jó kihívásokban veszél részt, és mindig van valami listád! Ez csak plusz egy lenne, de simán teljesíthető, ráadásul végtelenül sok könyvből lehet válogatni rá! A döntés egy szuper könyvélmény volt, örülök, hogy te is elolvastad.

      Delete
  2. Már pár napja meg van nyitva a posztod, de most végre el is tudtam olvasni és reagálni rá, szóval: Gratula a vcs-teljesítéshez! Pláne ilyen hamar! :D Még csak most jönnek az olvasós őszi hónapok. ;) Amúgy folytatod a listát, fogsz még olvasni róla, van amihez kedved van?
    Nagyon jó ötlet volt egymást motiválni folyamatosan, és hogy volt közös olvasmányunk is, szerintem simán folytassuk ezt így jövőre is!
    Én most olvasom az utolsót, szóval hamarosan nekem is kész. És én is ugyanúgy belefutottam egy félbehagyásba, a Nyarak könyvébe (különben már meglennék).

    ReplyDelete

Subscribe