Kiborító könyvmarketing, avagy mi az amitől a hajamat tépem - témázás

8:00:00 AM


Újra itt vannak a témázós posztok, amiknek az a lényege, hogy néhány blogger feldob egy témát és erre reflektálva megírjuk a saját kis okosságainkat, véleményünket. Ehhez a témázáshoz bárki csatlakozhat utólag is. Nyugodtan vigyétek szerte széjjel az internet bugyraiba ezt a témát, és írjatok ti is, meg persze kommentáljátok is a posztjainkat :) És akkor jöjjön a mostani téma, ami a könyvkiadók kiborító vagy éppen példaértékű marketinghúzásairól szól.


A marketing nagyon fontos eleme egy könyv sikerének. Sőt! Nagyon sok múlik azon, hogy hogyan van a könyv bevezetve, tálalva a túlontúl sok szereplős piacon. Most nem arra gondolok, hogy kirakják a könyvesboltba a regényeket, mert persze számít a display is (szép halmokba rendezik, könyvpiramist alkotnak belőle, polcra halmozzák stb.stb...), de egy könyv, ha nem látod a jelét sehol (és most itt a hirdetésekre és a könyv kommunikálására gondolok), akkor elkerüli a figyelmed.

Bloggerként/újságíróként figyelem a könyvmegjelenéseket, és nagyjából tudom, hogy melyik kiadó mikor mit ad ki, de fontos, hogy milyen marketinggel teszi mindezt. Mert egy könyvet elad a marketingje, fontos az, hogy a különböző kiadók, hol és milyen szöveggel kommunikálják a könyvüket, mi az, amit látsz a könyv mellett szlogenként, vagy éppen egy felugró bannerban, vagy egy hírlevél beharangozóban. Nagyon fontos az első benyomás, hiszen a felgyorsult világunkban csak néhány pillanatra látunk egy hirdetést, így az első benyomás a termékről (jelen esetben egy könyvről) az, amire a legjobban figyelni kell.

4P: product, place, price, promotion = marketingrizsa 

Ha már kicseszett 3 évig jártam a Budapesti Gazdasági Főiskolára és a FIFO meg a LOFO áras készletezés után a legjobban azok a bizonyos P-k maradtak meg, amit szerintem, ha álmomból felkeltenek is fel tudok sorolni. És most meg is teszem őket, hogy ti is értsétek    

Product: maga a termék (vagy a szolgáltatás)
Place: ahol eladják a terméket, ahol megvehető
Price: árstratégia, azaz mennyiért adják el, mikor legyen akciós, mennyi legyen a kezdő ára stb..
Promotion: reklám, PR, sales és minden ami arra ösztönzi a vásárlót hogy VÁSÁROLJON

Nyilván, ha szar a könyv, de kurvajó a marketingje akkor jönnek az eladások, de a csalódott könyvszeretőket másodjára nem lehet becsapni, szóval ezzel nagyon óvatosan kell bánni. Sok kiadó nem teszi sajnos. Ahogy a jó bornak, úgy a jó könyvnek sem kell cégér. Elég néhány bloggert megkérni, hogy olvassák el (nem túl erőszakosan!) és várni néhány kritikát tőlük. Ha tényleg jó az a könyv, akkor el fog terjedni, mert ajánlják az emberek egymásnak. Persze, ha erre nem akar várni egy kiadó (mert néha ez bizony sok idő), akkor érdemes egy kis marketing büdzsét rááldozni a könyvre és hirdetni, marketingelni a könyvet.

Felmatricázott metrókocsik anno, Facebook hirdetések most


2010 körül nagyon divatos volt a metróban hirdetés, és emlékszem nagyon pörgött Fejős Éva új regénye, vagy Lakatos Levente Barbibébije (itt írtam a botrányos könyvről én is) hiszen minden metró ablakba bele volt matricázva. Mindenki látta, mindenki rákeresett, és sokan meg is rendelték gondolom.

Lakatos Leventével már csak elvétve lehet találkozni, ez sem mostani hirdetés, de még múlt héten kint volt a Deák téri metró lejárónál. 


Szintén a 2010-es években volt trendi, hogy a Skála Metro épületét (most edzőterem van ott, és Decathlon áruház) is hatalmas óriásplakát borította, itt szintén könyves hirdetések mentek. Nem tudok kiemelni senkit sem, itt főleg Bookline és Libris könyveket/szerzőket ajánlottak, de mindig néztem a megboldogult 6-os buszról az épületet, és mindig ott volt egy hatalmas plakát. Ugye más is emlékszik erre?

Ahogy változnak a trendek, úgy a hirdetések is inkább átmentek az offline-ból az onlineba és mostanság mindenki a Facebook-on hirdet. Nincs is ezzel baj, vannak kiadók, akik szuperül csinálják, és érdekes dolgokat osztanak meg a saját oldalukon. Szeretem a GABO Kiadó, a 21. Század Kiadó, Libri Kiadó, BOOOK Kiadó, Scolar Kiadó, Kolibri Kiadó, Jelenkor Kiadó, Park Kiadó oldalait, mert igényesek és nem posztolnak túlzottan sokszor.

A Facebook korában a jó könyvmarketing nekem olyan, ami úgy kelti fel az érdeklődésemet, hogy nem kapok herótot egy új megjelenéstől és nincs túlzottan reklámozva, mert az sem jó. Az a jó, ha finoman csinálják a kiadók, és nem akarják minden posztban azt erőltetni rá az emberre, azt, hogy megvegyük meg a könyvüket. Azok, akiknek úgy kell eladni a portékájukat, hogy erőszakkal teszik, vagy mindenféle túlzásokkal, botrányokkal az nem jó ómen.

Botránnyal eladni egy könyvet nem menő


Sajnos néhány kiadó szereti az olyan marketinget, ami nem tartozik a kedvencem közé, és erre a közönséges jelzőt aggatnám. Vagy a taszítót. Élen járt ebben anno a megboldogult Ulpius Kiadó (lehet hogy ezért is csődöltek be? Nyilván nem, de nah!), és most a Művelt Nép Kiadó követi ezt. Persze értem én, hogy egy erotikus könyvet a botránnyal kell eladni, de egy kortárs magyar szerzőnél szükség van a túlzott vulgáris szóhasználatra?

Az én blogom sem mentes a káromkodástól, ez a poszt sem az (mondjuk nézzétek el nekem, ha elragadott hangulatban vagyok néha kicsúszok egy-két csúnyább szó), de azért a marketingnek nem kéne azzal élni, hogy milyen jó egy nagy farok, vagy éppen mennyire geci jó egy fiatal szerző könyve. Sajnos a legtöbb félresikerült kampány pont az Ulpius Baráti Kör = Művelt Nép Kiadó égisze alól ered.

Kőkemény kell minden nőnek. Aha, persze. 

Inkább ez a kampány félelmetes. Főleg FB hirdetésben viszont látni. 

Nagyfarkú pasipárt, de azért a borító ki van blőrözve. Hagyjuk már!
Lehet hogy a 21 éveseknek a geci jó az alap szókincsükben benne van? Kétlem. 

Szerintem sokkal inkább célravezető egy-egy normális kedvcsináló idézet a könyvből, esetleg egy felhívó, de nem obszcén mondat. Bár a negatív reklám is reklám, mert beszélnek a könyvről/szerzőről de hosszú távon szerintem az igényes olvasókat elriasztja. Tudom, tudom, még mindig azok vannak többen, akiket ezek nem érdekelnek, de azért sajnos muszáj volt megemlékeznem ezekről.

De ha már a megboldogult Ulpius, ők aztán néha tényleg bele tudtak nyúlni a lecsóba... A következő képeket Twitteren küldték, amikor beharangoztam, hogy poszt születik a kiborító könyvmarketingről. Szerintem magukért beszélnek... Értem én, hogy a botránykönyveket is el kell adni, de néhány reklámozás már túlzottan sok(k). Ti nem így látjátok?

Micsoda karácsonyi ajándék 

Amikor divat volt az úszásról kitalálni.

És arra emlékeztek, hogy Fejős Éva könyveit megpróbálták átdizájnolni és erotikusabbra venni? Jézusom, a retinámba égtek ezek a képek. Btw: botrány is lett belőle, Évának sem tetszett ez a kiadói döntés, ráadásul az Ulpius őt kikerülve beharangozta be az új kiadásokat, Éva rajongói meg kiakadtak, és még tiltakozó oldalt is létrehoztak a régi borítók védelméért.



És hogy jó példával az, hogy egy-egy könyvvel van kívülről kitapézva a villamos az nem zavar. Sőt! Tök jól mutatott tavaly tavasszal Fiona Barton Az özvegy könyvének megjelenésekor a körúti 4-6-os villamos. Ráadásul mivel ez egy krimi, néhány izgalmas mondattal fel lehetett kelteni az emberek figyelmét a könyvre.

Kép forrás: A 21. Század Kiadó FB oldal

Cukiskodó hírlevélek és a tiniolvasók 


Muszáj megemlíteni, hogy a könyvmarketingnek van egy olyan célcsoportja, amit a tinik alkotnak. Ők azok tizenévesek, akik a közösségi média segítségével döntik el, hogy mire költik el anyuka/apuka pénzét. És ezekre a lányokra/fiúkra hatni kell, de amíg a Maxim Kiadó Dream válogatás oldala tök normálisan teszi, addig a LOL Könyvek Facebook oldalát muszáj volt kilájkolnom, mert bár lehet hogy egy-két könyvük tetszene, de a stílus nagyon nem jön be. Az ilyenek miatt:

Hatalmas ótóüvöltést kérek, katonák, mert Cinderék itt vannak, és örökkön-örökké itt is maradnak velünk!!! :D :D Juuuuuuujci, hát nem főtörpösen gyönyörűséges ez a látvány???

Ez egy valós poszt szövege, és gondolom ti is érzitek, hogy ez miért problémás. Nyilván a célcsoportot eléri, és közöttük biztos hogy van, aki szereti ezt a stílust, de én a falra mászok a jujcizástól. LOL!

Sajnos többször futottam már bele hasonló enyhén kínos szövegbe a Könyvmolyképző Kiadó hírleveleinél is, így nagyjából mindegyikről leiratkoztam, mert nem igazán szerettem ezeket olvasni. Nemrég az új Alexandra Kiadó oldalán jártam, amit a Bookangel Kft (Könyvmolyképző érdekeltség) üzemeltet egy ideje.




Nem bírom az extra -3%-os kedvezményeket, mert az egy könyv esetében nagyjából 15 forintot ér, és ha valaki ilyen felugró bannerren zaklat (nem, nem használok Adblockert), akkor attól a weboldalról rövid időn belül elmegy a kedvem. 

Biztos, van akit ezek a mindennapi meglepetések felvillanyoznak, én csak böngészni szeretnék, ahelyett, hogy zaklatnának a csupa felkiáltó jellel! 
és finoman erőszakoskodó 
minden mondatot
ketté bontva, több sorba rendezve 
nagyon bizonygatva, hogy vásároljak könyvet.... 
Jah, meg, hogy itt micsoda kincsek várnak az emberre!...
-3%-kal!!!!

Alább láthatjátok, hogy miről is beszélek. 




Ha én könyvkiadó lennék.... :) 


Nehéz dolog egyébként a helyes marketinget belőni. Én magam sosem próbáltam még ezt felmérni, nincs marketing végzettségem, de biztos, hogy sok munka és tanulság lenne kitalálni egy marketing koncepciót egy-egy friss megjelenéshez, hiszen mindig próbálgatni kell, hogy mi az amit szeretnek az olvasók egy-egy kampánynál. Egy a lényeg nálam, hogy úgy maradjon meg az emlékezetemben a könyv, hogy pozitívan emlékezzek rá, és ne rossz emlékekkel együtt jegyezzem meg. Mert azokat nehéz kitörölni a tudatból, ahogy azt a fenti példák mutatják. 

Ha én kiadó lennék, és marketingelnem kéne a könyveimet, akkor okosan használnám ki a hírlevélfeliratkozóimat, és figyelnék a Facebook oldalam lájkolóira, mert sok múlik azon, hogy milyen hangnemben kommunikálok az olvasóimmal. A célcsoport igényeinek megfelelően kell posztolni, és mindig figyelni a visszajelzésekre, főként a bloggerekére ;) 

Ha könyvet adnék ki, nem arra helyezném a hangsúlyt, hogy ez mennyire tutiszipiszuper, vagy éppen mennyire botrányos, szókimondó stb... Nem lehet beskatulyázva eladva egy könyvet, és kiadóként én nagyon óvakodnék attól is, hogy más könyvhöz hasonlítsam az éppen aktuális regényt. Tudom, hogy mindenki A lány a vonaton rajongóiból, és a Gone Girl rajongóiból akar megélni, de hagyjuk el ezeket. Nem vetnek jó fényt ezek, a hasonlítgatást bízzuk az olvasókra, majd ők megteszik. 

Fontos marketingeszköz a könyv fülszövege, és ezt is érdemes okosan használni. Az nem jó irány, ha külföldi bloggerek, vagy goodreads olvasók véleményével van tele a könyv hátoldala. Kit érdekel hogy Leah Simpson, vagy Anne Smith mit mondott a könyvről? A lényeg, hogy magyar rajongók szeressék nem? 

Olvastassuk elő magyar rajongókkal, bloggerekkel megjelenés előtt, és az ő véleményükkel adjuk el a könyvet. Ez értekesebb, mint valami "jöttment" szava. Ráadásul a bloggerek később meghálálják, ha az ő szövegeikkel kerül reklámozásra a könyv, hiszen a blog követői megbíznak a blogger szavában, és felfigyelnek a könyvre (jó esetben meg is veszik azt!), ráadásul egy-egy jól kiragadott mondat elvihet egy kampányt. Csak okosan kell vele élni :) 

Egy blogbejegyzésem részletével reklámozták a Jamie Oliver magazinjában Cathy Cassidy könyvsorozatát. 


A témát ők is megírták: Nima, Pupilla, Mandi, Bea

Ezeket is olvasd el

19 komment

  1. látom, a KMK-s hírlevél nem csak engem zavar. én is leiratkozok az ilyenekről, egy idő után sok ebből a gügyögésből.
    mifelénk elég kevés könyv van kiplakátolva, én inkább neten találkozok vele. meg időnként, nagyon elvétve villamoson, amivel csak az a bajom, hogy vezetés közben nem tudom rendesen megnézni.:D

    ReplyDelete
    Replies
    1. Vezetés közben nehéz bámészkodni, és balesetveszélyes is :D Főleg ha egy skót kiltes pasis könyvet reklámoznak nagy elánnal, és megáll az ember megnézni. A hírleveles véleményünk valóban egyezik, és nem hiszem, hogy csak mi érzünk így.

      Delete
    2. Haha, skót kiltes pasis reklám, és Nima biztos karambolozna egyet. :D

      Delete
  2. Jaj, ez a Kőkemény reklám. :D Láttam már, de most sem kevésbé borzalmas.

    Az olvasásnak, ahogy minden más kulturális tevékenységnek nevelnie is kéne kicsit meg ízlést formálni, amellett, hogy persze, ki kell szolgálnia a tömegigényeket. De manapság a reklámokban csak az utóbbira látok példát. Már szinte licitálnak egymásra, hogy milyen mélyre lehet süllyedni.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Óh igen, a kulturális tevékenységre nevelés valahogy elmarad a nagy marketing gépezetben, és arra jut a legkevesebb költség, hogy olyan könyvekre reklámozzanak, amik valóban értéket képviselnek :( De azért remélem, hogy ez változni fog idővel, és végülis vannak jó példák, szóval van azért jó irány is!

      Delete
  3. Mára bezárhatom az internetet, mert eddig nem tudtam erről a ki..szottul félelmetes plakátról, és társairól sem... OMFG!
    A négy P-ből pont csak a vásárlót hiányolom, akit nem ártana figyelembe venni. Célközönség, a termék mit kíván a marketingbe. Mert a könyv pl igen szubjektív dolog, így nem elég leírni, milyen tulajdonságai vannak, az adott műfajban meg elhelyezni pontosan egy művet, felhívni a figyelmet arra, mitől más, miért is vegyük meg, az már jó marketing (lenne). A beskatulyázás a könyvek esetében azért sem olyan jó ötlet, mint egy kocsinál, és szerintem leginkább csalódáshoz vezet.
    Gratulálok a reklámhoz, jó ilyet is látni :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Bocsánat a Kőkemény reklámért, eskü nem a könyvet akarom népszerűsíteni, de ez a legszembetűnőbb és sztem legfélrementebb reklám. A beskatulyázást nagyon szeretik használni a kiadók, de nem igazán értem a hasznát, mert a hasonlítgatás nem annyira jó, és szerintem ez nem vonz több vevőt. Bár lehet az eladási számok mást mondanak, sajnos ezt nem látjuk... :) Talán jobb is!

      Delete
  4. Ez egy eszméletlenül jó bejegyzés lett, muszáj gratulálnom, még ha nem is szokás. :D Látszik, hogy otthon vagy a témában, mert nagyon alaposan körüljártad! Ügyes!

    ReplyDelete
    Replies
    1. Jaj, hát nagyon köszönöm <3 Igyekeztem!

      Delete
  5. Szuper bejegyzés lett szerintem is! Nagyon jól összeszedtél mindent, és köszi neked is, hogy megismertettél ezzel a kőkemény reklámmal :D (istenem....még mindig nem hiszem el...)
    És nagyon örülök,
    hogy nem vagyok egyedül
    ezzel,
    hogy herótot kapok az ilyen
    tördeléstől.
    meg a -3%os kedvezményektől és a bizarr cukiskodástól.
    Gratula a poszthoz! :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Köszi szépen!!!!!!!!!
      <3
      és újra
      megerősítést
      nyert
      az a tény, hogy ez ilyen hírleveleknek
      nincs
      létjogultságuk
      ebben a formában
      :D
      :D
      :D

      Delete
    2. Csajok, ezen szanaszét röhögöm magam. :D :D

      Delete
  6. Szuper bejegyzés volt, így a másik oldalról meg, mint kiadós szócső, különösen hasznos. : )
    Köszi Anett!

    Üdv: Judit (meg az Animus. :))

    ReplyDelete
  7. Bennem az ilyen reklámok hatására, mint pl. kőkemény meg egyebek, folyton az ötlik fel, mégis ki a reteknek akarják eladni?! Mert nem nekem, sőt senkinek, aki képes és szeret gondolkodni, felelősséggel dönti, és nem akar kiélni valami elnyomott, nyíltan soha fel nem vállat késztetést. És mire mindezt végiggondolom, arra jutok, itt már mindenki bolond!
    De nem úgy mint én, szóval nem vegyülök velük. A könyvekkel és az olvasóikkal sem :D

    ReplyDelete
    Replies
    1. pedig az ilyen könyveket pont azok veszik meg, akiknek arra a keménységre van szükségük, amit ígér.:D valamiért megéri ezeket kiadni.

      Delete
    2. Reea, megmondtad a tutit, itt már mindenki bolond, és te nem vagy hajlandó vegyülni velük. :) Ennyi! Egyébként az a baj, hogy a könyvkiadók talán fel sem ismerik néha az igényességre való igényt, pedig pont egy ilyen termék esetében, mint a könyv, kellene odafigyelni a kulturális vonatkozásra, és arra, hogy olvasókat buzdítsanak további olvasásra.
      A Kőkemény még a pornóhullám meglovaglása volt, szerintem egyre kevésbé mennek ezek a könyvek, de nem tudom igazából megítélni.

      Delete
    3. most a thriller az új pénzkereseti forrás, főleg a "női thrillerek". valamiért ezt ízlésesebben tudják tálalni, mint a pornókönyveket.

      Delete
    4. Igen. Láttam már a KMK is hoz női pszchothrillert, természetesen "női pszihothriller" felirattal - könnyű így távol tartanom magam tőle. :D

      Delete
  8. Nagyon jó poszt lett Anett, élvezettel olvasgattam! A 4Phez valóban talán magát az olvasó embert kéne hozzátenni, hogy érjen is valamit a szisztéma a könyves reklámok esetében, szóval egyetértek Bubuval.
    Az Özvegy reklámja nekem is bejött, és szerintem a metrón-villamoson stb. elhelyezett reklámplakátok kora nem járt le, sőt! Sokszor értesültem már én is onnan valami újdonságról, pedig én is azok közé tartozom, akik minden nap elmerülnek az internet könyves bugyraiban, és emiatt néha bizony nehéz újat mutatni. A fb és az online marketing ellenére szerintem virágzik azért a plakátmarketing is, és erre a legjobb terep a tömegközlekedés.
    A Kőkemény sokkoló reklámjára emlékeztem ugyan, de nem találtam meg. Mondjuk nem is baj, nem annyira törekedtem arra, hogy feltegyem a blogra. :)
    A másik, a gecijós reklám is nagyon félrement. :( Szerintem nem lenne szabad ide süllyedni, és valóban egyszerűen közönséges.
    A Jujci se jobb persze, a cukiskodással is át lehet esni a ló túloldalára. A KMK-s hírleveleket törölni szoktam... Olvasatlanul. Nem bírom én se ezt a stílust. De a könyvbelsőkön levő eltúlzott lelkesedésű ajánlómondatokat sem. Ha érdekel vlmelyik könyvük a szerző v a téma miatt, azt úgyis megveszem. Azt tudom, hogy két könyvet kell rendelni és akkor nincs szállítás, és másra nincs is szükségem tőlük reklámfronton. :) :)

    ReplyDelete

Subscribe