A Jelen! novella gyűjtemény már ismert írók és a Móra kiadó és a József Attila Kör ifjúsági novella pályázatára beérkezett kiváló művekből áll össze. Ez a 17 novella egy olyan egésszé áll össze, amiben több közös is van, mint gondolnánk. Amellett, hogy nagyszerű rövid történetekbe olvashatunk bele, minden történettel jobban megismerjük a mai ifjúságot, akik lehetnek szomorúak, vidámak, kétségbeesettek, vagy éppen dühösek.
Nem lehet könnyű egy olyan testben élni, ami már nem engedelmeskedik az akaratunknak, de az is legalább ilyen nehéz lehet, hogy egy ilyen emberre figyeljünk. A Mielőtt megismertelek Willről és Lou-ról szól, akik pont ilyen helyzetben vannak. A Cartaphilus Könyvkiadó jóvoltából most egy hat állomásos turnén követhetitek végig Will és Lou történetet.
nem is tudom mi történt májusban, de valószínűleg sokat dolgoztam, és csak úgy teltek a napok, ahogy azok szoktak. hétvégén szokás szerint igyekszünk tartalmasan eltölteni az időt, voltunk májusban kirándulni párszor, és persze beindult a koncertszezon is (úgyhogy én a Budapest Parkban ugrabugrizom heti 1x legalább).
Újabb eltűnés, újabb balhék, ráadásul főhőseink újra menekülni kényszerülnek… De vajon hogyan és miért kerülnek megint zűrbe a Váltságdíj nélkül fiataljai? Az előző kötetben megismert Zsófi, Doma, Max és Zoli hiába tért vissza az emlékezetes emberrablás óta a megszokott környezetében a balhék nem kerülik el őket. Ezúttal Zoli és Zsófi kerül főszerepbe, és a csapatnak is ketté kell válnia. A Blogturné Klub 3 bloggere újra elkísérte a 4 kamaszt, hogy együtt oldjuk meg velük ezt a kontinenseken is átívelő rejtélyes ügyet.
2015 legsikeresebb első regénye, mely immár 27 országban vált bestsellerré, a Libri Könyvkiadó gondozásában hazánkba is megérkezett. A Blogturné Klub három bloggere eredt Jessica Knoll: Szerencse lánya c. könyve sikerének nyomába.
Sarah Bannan regénye sok fontos témát jár körbe. A Súlytalanul főszereplői mind középiskolások, ahol a zaklatás, a másiknak való megfelelés, a beilleszkedés, és a kamaszkori bizonytalanságok sokszor előfordulnak. A Súlytalanul a maga durva valójával megmutatja, hogy milyen kemény is lehet az iskolai közeg. A Ciceró által megjelentetett könyv úgy meséli el Carolyn Lessing történetét, hogy felnyitja mindenkinek a szemét, aki a olvassa ezt a történetet. A Blogturné Klub 5 bloggere is végigjárta Carolyn útját, és mesélt nektek Sarah Bannen könyvéről.
A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg hamarosan Jeannette Walls: Az üvegvár című regényét, melyben a világszerte népszerű szerző a saját gyermekkorába enged bepillantást, fájdalmas őszinteséggel.
a fenti kis címadást a Quimby Unom című dala ihlette, de egyébként néha annyira igaz. ti gondolkoztatok már, hogy miért untok meg egy-egy könyvet, egy-egy aktuális olvasmányt, vagy éppen egy-egy írót, néha egy-egy konkrét könyvműfajt? a mostani TÉMÁZÁS a könyves hullámvasútról szól, ez a bejegyzés meg speciel az enyémről, de a tiétekre is kíváncsi vagyok posztban, vagy kommentben. álljatok be, és írjatok arról, hogy mitől unjuk meg a könyveket!
amióta megtanultam olvasni, nagyjából azóta folyamatosan olvasok. szünet nélkül. először mindenfeéle mese, meg vers, aztán Benedek Elek, Disney-történet, aztán jöttek a Pöttyös-Csíkos könyvek, Mi-micsoda történetek. utána amikor már jobban olvastam rámentem az anyunak kikölcsönzött könyvekre is a könyvtárból. Robin Cook, Stephen King és válogatás nélkül mindent elolvastam, persze volt, amit még nem értettem közülük, de élénken élnek bennem. és az is, hogy gyerekként nem volt unalmas semmi sem. mert én olyan lány voltam, amit minden érdekelt. kivétel nélkül. imádtam felnőttekkel lenni, hallgatni miről beszélnek, imádtam felnőtteknek szóló könyveket olvasni, mert abból sok mindent meg lehetett tudni, de ugyanúgy szerettem a gyerekkönyveket is, hiszen ezek elvarázsoltak, és izgalomban tartottak. az első könyves unalom valahogy ott tört rám amikor kiadták az Egri csillagok olvasmányt kötelezőnek.
amióta megtanultam olvasni, nagyjából azóta folyamatosan olvasok. szünet nélkül. először mindenfeéle mese, meg vers, aztán Benedek Elek, Disney-történet, aztán jöttek a Pöttyös-Csíkos könyvek, Mi-micsoda történetek. utána amikor már jobban olvastam rámentem az anyunak kikölcsönzött könyvekre is a könyvtárból. Robin Cook, Stephen King és válogatás nélkül mindent elolvastam, persze volt, amit még nem értettem közülük, de élénken élnek bennem. és az is, hogy gyerekként nem volt unalmas semmi sem. mert én olyan lány voltam, amit minden érdekelt. kivétel nélkül. imádtam felnőttekkel lenni, hallgatni miről beszélnek, imádtam felnőtteknek szóló könyveket olvasni, mert abból sok mindent meg lehetett tudni, de ugyanúgy szerettem a gyerekkönyveket is, hiszen ezek elvarázsoltak, és izgalomban tartottak. az első könyves unalom valahogy ott tört rám amikor kiadták az Egri csillagok olvasmányt kötelezőnek.
mostanság nagyon ráálltam a gifekre. jó, nem annyira új keletű ez a rajongásom, de több könyves gifre bukkantam mostanság, amit szeretnék nektek is megmutatni.










