A Férfire ráragadt a szerencsecsillagom mióta velem van, úgyhogy most ő nyert mozijegyeket (igaz én is játszottam!) így ma este megnéztük a Meg Rosoff: Majd újra nyár lesz című regényéből készült filmet.

A könyvről nem tudtam semmit sem, valahogy elkerülte a figyelmemet (pedig Media-Addict itt írt róla), de amikor tegnap megnéztem a film trailerét és utánaolvastam akkor láttam, hogy egy újabb megfilmesített könyvről van szó, ezeket pedig én nagyon szeretem.

Az egész úgy kezdődött, hogy anyukám élettársa (Robi) nagy Frei Tamás rajongó. Az első könyvet én vettem meg neki tavaly karácsonyra. A megmentő annyira tetszett neki, hogy A bankárt is megkapta utána és gyorsan ki is olvasta. Legalább tavasz óta kérdezgeti tőlem, hogy mikor jelenik meg az új Frei könyv. Azt hittem nyáron végre meglephetem vele, de aztán ez október elejére csúszott, hiszen most jelent meg ma a kötet, ami a 2015 címet kapta.

Mivel Robi születésnapja szeptember közepén volt, mondtam neki, hogy beszerzem a könyvet majd, amikor végre megjelenik.

Az Ulpiusnál elő is rendeltem szépen 25% kedvezménnyel és beírtam, hogy a dedikáláson veszem át. Azt hittem sima ügy lesz, ha az 5 órára meghirdetett program előtt fél órával érkezem. Hahahahahaha! Nem volt sima ügy.

2 órás sorba állás után fél 7-kor hagytam el az üzletet. A Bajcsy Zsilinszky utcai boltnál fél 5-kor már több száz méteres sorban álltak az emberek mikor én becsatlakoztam egy srác mellé, és 3 nő mögé. Mögöttem egyre gyűjt a sor. Szerencsére vittem olvasnivalót (Michelle Richmond: Úgysem ismered) és várakozás közben megismerkedtem a sorstársaimmal. Ők persze mind olvasták Frei könyveit (én egyiket sem, de majd szeretném kölcsönkérni egyszer) és nagyon várták, hogy találkozzanak vele. A sorban állás persze idegőrlő és unalmas dolog, ráadásul az ember lányának a hideg utcán ácsorogva tuti pisilni kell. Osztogattak forró teát (respect Ulpius!) és az utcán lévő szendvicsesnél 200 forintos sonkás falatka ellenében szerencsére lehetett pisilni is. (mondjuk nem tudom ki hová ment miután bezárt ez az üzlet 7-kor) Amúgy a velem sorban állók tartották volna a helyet, amíg elmegyek wc-re, de ez jól jött, hogy a kis talponállóban lehetett, különben azt hiszem feladtam volna az egészet.

Frei Tamás egyébként kedves volt, mondtam hogy születésnapra lesz a könyv és kinek úgyhogy bele is írta a kötetbe. Kaptam tőle egy tollat, Frei Tamásos (micsoda marketing!) és kiérkezéskor egy kupont, amivel utazást nyerhetek, ha regisztrálom a blokkot, plusz egy 1000 forintos Ulpius kupont is.



De ami a nap legjobbja volt a hosszú talpon állás után. Enyém lett M.C.Beaton Agatha Raisin A spenótos halálpite című regénye teljesen ingyen ajándékba. Előtte Lakatos Levente Bomlás című könyvét ajándékoztak, de mivel ezt már olvastam (post itt), így csalódott lettem volna ha újra megkapom. Viszont Beaton-ról sokat hallottam, úgyhogy kíváncsian várom a spenótos pitét.

A dedikálás során megismerkedtem egy fiúval, aki Frei miatt jött fel Szegedről, amúgy Skóciában dolgozik és csak azért időzítette a hazautat mostanra, hogy el tudjon jönni. Egy kisgyermekes anyuka is 6-7 éves fiát hozta el, aki boldogan újságolta az Ulpiusos boltos lánykának, hogy ő már tud olvasni. Amikor eljöttem akkor a Király utca kezdetéig állt a sor, elvileg 22:00-ig tart a dedikálás, de akik a végén álltak legalább 3 óra mire bejutnak. Nem irigyeltem őket. Amúgy az Ulpius jól csinálta meg kell hagyni. A boltban gyönyörű rend és fegyelem uralkodott, a biztonsági őrök 6-osával engedték be az embereket. Volt pár fotós Frei mellett és gyorsan haladt a sor a kasszánál, ahol meglehet venni a könyvet, majd rögtön lehetett menni aláírásért. Kint mindenki normálisan várakozott libasorban. A hotessek teát osztogattak, bent is voltak sokan, akik irányították az embereket a készpénzes pulthoz vagy a kártyás fizetéshez.Voltam már néhány dedikáláson, de ott nem voltak ennyien így nem tudtam ekkora tömegnél ez, hogy zajlik, de kellemes csalódás volt.

az aláírás

Frei Tamás piros pulcsiban dedikált

Azóta már itt vagyok a meleg lakásban, ettem-ittam és már nem vagyok annyira nyűgös mint az elején. Szóval így bérdedikálttam és nagyon remélem, hogy örülni fognak a könyvnek :)

Ebben a hónapban egy forintot sem költöttem könyvekre. Örvendjünk! A Rukkolán hegyekbe állnak a happontjaim, így amikor néhányszor szerencsém volt (pontosan háromszor), akkor gyorsan kattintottam és könyvekhez jutottam. 8 könyvet még mindig beszerezhetek, mert én már egy csomót feltettem, de egy ideje ezt már meguntam a sok érthetetlen felhasználó miatt és főként az miatt, hogy nem tudtam semmit sem szerezni hosszú hónapokig. Szeptemberben úgy tűnik szerencsém volt :)



A legeslegnagyobb jóság, hogy A vérbeöltözött Annát elvittem 300 (!!!) ember előtt nano- századmásodpercekkel azután, hogy jött az email, hogy happolható. Hahahahahahahahhha :D Sátáni kacaj! Régóta el szeretettem volna olvasni (azóta meg is történt, lesz majd róla post hamarosan), elöljáróban annyit, hogy nem csalódtam nagyot.



Jennifer Cruise könyveit szépen lassan beszerzem a Rukkoláról, most a Szerelmes szélhámosok könyve landolt nálam, tök jó állapotban van és ahogy beleolvasgattam már előre látom, hogy fogok nevetni közben.




A Csók, pont jókor igazi YA regény lesz, és ha nem nagyon rontották el, akkor imádni fogom. Csak jussak el odáig majd, hogy rávessem magam.

Ebben a hónapban egyébként inkább a várólistás polcomat csökkentettem, már csak 2 nehéz könyv van hátra (Beszélnünk kell Kevinről, Úgysem ismered - épp ezt olvasom) és a Ghost hunter, amit majdnem elkezdtem Anna után, de inkább várok vele, a szellemekből néha megárt a sok. (Mondom én, aki múlt héten néztem meg a moziban a Démonok közt című filmet, ami nagyon parázós és ajánlom nektek is, ha oda vagytok az ijesztgetős mozikért)

Be kell valljam a legjobb könyves és szinte bármilyen más témájú képek mindig a tumbleren jönnek a szembe velem a csilliónyi macskás gif között elrejtve. Én is tumblerezek ITT (ha bekövetsz köszi előre is) és órákat tudok eltölteni az oldalon mások képeit nézegetve.

A látványos könyves-ételes képek Dinah Fried munkái. Ha valakinek nem lenne egyértelmű melyik könyvekből vannak az étkek, akkor megtaláljátok a könyvek adatlapját linkkel a kép alatt.

UI: A postot direkt ebéd után raktam ki, hátha így kevésbé lesztek éhesek :)

Charles Dickens: Twist Olivér

J.D.Salinger: Zabhegyező

Stieg Larsson: A tetovált lány

Sylvia Plath: Az üvegbura

Jack Kerouac: Úton

Lewis Caroll: Alice Csodaországban

Herman Melville: Moby Dick, a fehér bálna

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Johanna Spyri: Heidi

Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában

Lars Kepler: A hipnotizőr 

Tudni akarta, miként lehetséges, hogy azoknak az egyéneknek, akiket egy csoport tagjaként kínoztak meg, könnyebben gyógyultak a sebeik, mint a magányos embereknek. Mi van a közösségben, ami enyhíti a fájdalmat?

Valami fura dolog történik a skandináv országokban. Valami folyik ott a vízben vagy más a levegő, mert egyre több és több krimi/thriller író lesz híres, aki arról a vidékről származik. Minden Stieg Larssonnal és a Tetovált lánnyal kezdődött (Animus kiadó, ők külön skandináv krimi szekciót indítottak) aztán jöttek szépen sorjában a többi kiadóknál is ezek a könyvek.

Nem tudom honnan nyerik a skandinávok az ötleteket, mert nálam ezek az országok (eltekintve a lövöldöző norvég srácról) békés helynek tűnnek. Persze a felszín alatt biztos, hogy sok minden felhalmozódott hiába a jólét és a rendezett körülmények. Ahol ennyire sötét van, meg hideg van és az emberek elszigetelten élnek és nagy részük depressziós is. Talán innen jönnek (a lelkileg is) brutális sztorik, amik közül A hipnotizőr a kiemelkedő példányok közé tartozik. Nálam legalábbis Nesbo, és Alvtegen után. Ez egy nagyon beteg regény tele megdöbbentő dolgokkal, amiken erősen elgondolkozik az ember, hogy miért is történnek ilyen dolgok és hogyan jutnak el emberek odáig, hogy ilyen szörnyűségeket tesznek.

ma este ráakadtam tumbleren erre a képre és megkérdeztem a jónépet twitteren, hogy mi volt a játék neve, amit minden csaj (és néhány fiú is) játszott általános iskolában. ti minek hívtátok?

macskabölcső - ezt válaszolták többen is.

mi "átvevős" játéknak hívtuk és órákig tudtunk vele játszani. mindenkinél volt egy-egy madzag, felvettük a kezünkre és megkérdeztük a legközelebbi emberkét (barátot, barátnőt), hogy átveszed? és kezdődött is a játék. én azokat a játék közben kialakult szituációkat szerettem a legjobban, ahol több kereszt volt, mert azok voltak a legnehezebbek és némi gondolkodást igényelt az áthelyezésük a másik kezére.



Gergő volt annak a megmondója, hogy ez egy könyv címe is, úgyhogy gyorsan megkerestem ki írta a Macskabölcsőt és miről szól, mert sajnos az én szegénységi bizonyítványom, hogy nem tudta. 

Kurt Vonnegut: Macskabölcső

„Ebben a könyvben egyetlen szó sem igaz” – így kezdődik Kurt Vonnegut számtalan kiadásban és nyelven megjelent, nevezetes regénye. Viszont minden egyes szavát elhisszük – tehetnénk hozzá.

A zárt szerkezetű, feszes ritmusú történet fatális véletlenek szükségszerűen egymásra következő sorozata. Felix Hoenikker otromba különc, ám zseniális tudós, aki játékos kedvében feltalálja a földi életet pillanatok alatt kioltó szuperjeget. A veszedelmes anyag szilánkjait a torzszülött, ám a maguk módján szintén zseniális Hoenikker-gyerekek juttatják el a távoli San Lorenzo szigetére.

A sziget államformája a totális diktatúra, vallása az emberek tökéletes testvériségét meghirdető, sőt megvalósító bokononizmus. A vallás gyakorlására a hívek talpainak összeérintésével kerülhet sor, de az egyéb hittételekkel is részletesen megismerkedhetünk. A szuperjég pusztító erejének Bokonon próféta teremtő tanaival is szembesülnie kell.

E találkozás „naplója” a különös, egyszerre mulatságos és megrendítő történet, amely Vonnegut írásművészetének teljes gazdagságával bilincseli le az Olvasót.

Ti olvastátok Vonnegut regényét? Mi köze a játékhoz a könyv címéhez? Játszottatok esetleg ilyet a suliban?

Eoin Colfer: Artemis Fowl - Tündérekkel életre halálra (Artemis Fowl 1.) 

– Látta valaki, hogy ide jössz?

Berkenye eltűnődött.

– Az FBI, a CIA, az IRA, a KGB és a BSA. Ja, meg a MAH.

Kisgebe felhúzta a szemöldökét. – MAH?

– Mindenki A Házban – vigyorgott Berkenye.

Eoin Colfer nevét a Meglőve című könyv miatt már ismertem (bár még nem jutottam el odáig, hogy el is olvassam ezt tőle) de vajmi keveset tudtam a többi művéről. Abban a hitben voltam, hogy ő felnőtteknek ír fantasykat, aztán felvilágosítottak, hogy van fiataloknak szóló szórakoztató könyve is, így ajánlásra elolvastam az első regényét. És nagyon nem bántam meg!

Az Artemis Fowl sorozat 4. kötetből áll (illetve amúgy 8-ból mint megtudtam, de magyarul csak ennyit adtak ki) és néhány éve a GABO Kiadó újra megjelentette Colfer eddig méltatlanul  (legalább hazánkban) elhanyagolt könyveit.

A Tündérekkel életre halálra című könyv egy szórakoztató kaland egy 12 éves zsenivel a tündérek világába. A kis Artemis (igen, ez egy fiú név, én is meglepődtem!), a Fowl birodalom örököse, miután ideje korán elvesztette édesapját, aki eltűnt egy bevetésben. A Fowl családról azt kell tudni, hogy nagyon régóta foglalkoznak illegális beszerzésekkel (ebből keresték meg tetemes vagyonukat), amit különböző trükkökkel nyernek el/vesznek el mindenféle fura népségtől. Élen járt ebben az idősebb Fowl, de eltűnt, felesége pedig depressziósan otthon fetreng narkolepsziásan így a család (és az örökség megóvása) fenntartása Artemisre hárul.

A 12 éves Artemis Fowl zseniális alvilági elme. De még Artemis sem sejti, mire vállalkozik, amikor túszul ejt egy tündért, nevezetesen Pinduri Berkenye századost – egy tisztet a TÜNdefi-egységből. Ezek nem azok a tündérek, akikről lefekvés előtt szokott mesélni anyukád. Ezek a tündérek fegyverrel mászkálnak, és életveszélyesek mindazokra, akik ellenük törnek. Artemis azt hiszi, simán zsebre vághatja őket – de aztán alaposan meglepődik… (részlet a fülszövegből)

2+1 Agave akció az Alexandrán

Nehezen de azért összetudnék szedni egy két három listát :)

Leginkább ezeket vinném:
Alma Katsu: Halhatatlanok,
Rachel Caine: Élőhalottak bálja,
China Miéville: Konzulváros.

Meg Scalzi Vének háborúját, de ha annyira jó, akkor persze a folytatásokat is. Meg Hamilton-t, mert még sosem olvastam, de szeretném. És persze a Gaiman-ek. És az Éhezők viadala trilógiát. Ti mit vennétek?

A közelgő Olvasás Éjszakája minden bizonnyal az idei ősz egyik legrangosabb olvasást népszerűsítő kulturális eseménye. A fesztivál több budapesti és vidéki könyvesházban, látványos programokkal, zenés és interaktív produkciókkal várja szeptember 13-án pénteken a lelkes könyvrajongókat és kíváncsiskodókat.

Az Olvasás Éjszakája főeseményeit itt tudod nyomon követni:
http://www.azolvasasejszakaja.hu/
Van Facebook event is itt >>> 



Az ünnep alkalmából azonban az e-könyv rajongók is meglepetésre számíthatnak. Az eseményre rendhagyó módon több e-book kiadó is készült példátlan összefogással. Ennek köszönhetően már csütörtök hajnaltól 30-50%-os kedvezménnyel vásárolható meg több mint 200 e-könyv, ráadásul az Ulpius-ház jóvoltából új címek megjelenésére is számítani lehet.

 A kezdeményezés tökéletesen kiegészíti az Olvasás Éjszakája változatos programjait, ahová az érdeklődő könyvmolyok akár a farzsebükben is magukkal vihetik a teljes elektronikus könyvespolcukat. A péntek éjszakát végigmulató résztvevők pedig még szombat délig vásárolhatnak kedvezményesen, így mindenki kiélvezheti ezt a rendhagyó éjszakát!

Az esemény részletei és a résztvevő kiadók az alábbi oldalról érhetőek el.
http://bookandwalk.hu/olvasas-ejszakaja.html

ezt a képet, azoknak akik megérdemlik.


tudják kinek szól, tudják miről van szó és én is szerettem volna egy kicsit tisztelegni előttük.

a sztorit századjára már nem fogom boncolgatni, nem is szándékozom. nem írtam szinte semmit sem sehol (egy-két kommentet kivéve), mert nem igazán szeretek beleszólni a dolgokba és már felesleges is.

öreg vagyok én már a neten kialakult vitákhoz, a tanulságot levontam, valami megváltozott sokakban, egyébként meg érdemes a témát magas ívben leszarni, mert úgy könnyebb.

engedd el, lépj túl, csináld tovább ott és úgy ahogy és ahol jónak látod.

ui: hamarosan visszatérnek a nagybetűk a blogomba és a könyves postok. mindjárt kivégzem a Vérbe öltözött Annát, beleszerettem a kiskorú Artemis Fowl-ba, szétrágtam a nyaralás alatt a körmeit a nagyon beteg skandináv krimin a Hipnotizőrön, túléltem egy zombiapokalipszist a Zombi túlélő könyv segítségével, és pletykáltam meg báloztam Az örökös című romantikus könyv szereplőivel, meg leérettségiztem a Szent Johanna Gimi Renijével és osztályával.

szóval ezt csak úgy szerettem volna itt hagyni nyomnak, ami emlékeztet a történetekre, hogy vannak még bátor emberek, van még közösség, vannak rendes emberek és van még remény is!