2016 vs 2026 - újraolvasnám, elfelejtettem, letagadnám - ilyen volt a könyvesbloggerélet 10 éve
8:00:00 AM
A legújabb témázás egy kicsit nosztalgikus lesz, mert 2016-ról lesz szó benne. Az év, ami olyan számomra, mintha ezer éve lett volna, de végülis tényleg csak 10 éve. Annyi, de annyi minden változott azóta, és lehet, hogy lesz, amire már ciki is lesz visszagondolni, de a 2016-os énem is én voltam anno. Lássuk, hogy mit olvastam 2016-ban és mire emlékszem, vagy éppen mire nem 10 év távlatából.
2016 az év, amikor elbuktam a várólistacsökkentést is
2016-ban a Moly-nak hála gyorsan vissza tudtam nézni, hogy 55 könyvet olvastam el és ez bizony szép szám. Általában törekszem az 52 könyv / év számra, úgyhogy ebben az évbe sok minden fért bele.
De ezen nem is csodálkozom, hiszen nagyon aktív tagja volt a Blogturné Klubnak, így nem volt hiány a recenziókból. Sőt! Ahogy elnézem az éves olvasási listámat, az 55 könyvből csak néhány volt, amit kedvtelésből, a saját hangulatom alapján választottam. Azaz szinte csak olyan könyveket olvastam, amikből aztán recenziós poszt is született a blogon. Ez sok posztot hozott, de azért eléggé le is terhelt. Utólag visszanézve legalább gyakran frissült a blog, és a legtöbb könyvről írtam, de ezenkívül alig olvastam mást. A VCS-t csúnyán el is buktam, 2 egész darab könyvet olvastam el a listáról, és erre nem voltam túlzottan büszke.
 |
| Én is felnőttek vagyok 2016-hoz képest :) |
A 2016-os énem lubickolt a recenziókban, és nem tudott mértéket tartani. Nagyon sok olvasmányt vállaltam be, amit magam sem értek. Bár utólag egyik élményt sem bánom, de az agyam egyszerűen törölt is sok olvasmányt, és ha szíjat hasítanának a hátamon, akkor sem tudnám felidézni, hogy miről szólt a Dirty Red, a Nyomás alatt, vagy a Girl online. Akkor biztos, hogy kikapcsolt mindegyik pár órára, mert a csillagozásokat nézve mindegyik átlag 3,5-4 csillagot hozott, a kiemelkedő és emlékezetes olvasmányokról később úgyis lesz szó.
Még hódított a disztópia!
2016-ban, ahogy elnézem az éves listámat hódított a disztópikus világok ábrázolása és ebből én sem maradtam ki teljesen. Az Örökké a tiéd egy disztópikus történet volt, ahol a nőket arra kényszerítik, hogy teherbe essenek. A Vétkes szintén disztópikus mű volt (akkoriban ezt volt a trendi), de azonkívül, hogy meg voltak bélyegezve benne a szereplők, sok minden nincs meg. A Sky Key szintén disztópikus kicsit Éhezők viadala vibe-os könyv 2. része volt, imádtam akkoriban, és célom is újraolvasni majd. Az Ékkő kicsit a Párválasztóhoz hasonlító disztópikus regény, ahol aukción lányokat vettek, hogy ők szüljék meg az elit gyerekeit. A második rész is jó volt, de sokra már ebből sem emlékszem. Az Öld meg Jana Robinst is kicsit fantasy elemekkel megpakolt disztópikus történet volt, de teljesen vakon vagyok már, hogy miről szólt.
5 csillagos könyvélmények, és amire emlékszem belőlük
Nagyon szerettem Paul Weston Hatodik ghork című regényét, 5 csillagre értékeltem, de bevallom már semmire sem emlékszem belőle, úgyhogy ideje újraolvasnom. Jojo Moyes Mielőtt megismertelek szintén 5 csillagos olvasmányom volt, és a mai napig imádom. A belőle készült filmet is újranézem néhány évente, és mindig bőgök rajta. Bár a Viharszigetet már olvastam az első kiadásban, de az újrakiadásról végre írtam is, és nem kaphatott mást mint tökéletes pontszámot. Dennis Lehane zseni volt ekkoriban! A fiú, akit karácsonynak hívtak volt abban az évben az egyik kedvencem, és ezt a mai napig tartom. Matt Haig csodás első részt írt!
2016-ban őket is szerettem
Lisa Jewell regényét a Harmincasok és utána semmi című regényét még a mai napig egy szívmelengető olvasmánynak tartom, Kalapos Éva Massza című könyvéről arra emlékszem, hogy jó példája volt az iskolai zaklatásnak, és a szülőknek is ajánlottam. A Pormanó cuki gyerekköny volt, az Üvegvár nyomasztása még mindig bennem van, ez a családi történet szörnyű volt, és talán ezért is volt emlékezetes. A világ legrosszabb gyermeke még 10 év távlatából is egy kedves olvasmányemlékként él bennem. A Felnőni kiábrándító cuki képregény volt, akkoriban Sarah Anderson tartolt. Nagy favorit volt nálam Böszörményi Gyula Ambrózy báró sorozata, nagyon szerettem az aktuális részeket, nagyon vártam minden megjelenést. Szeretném is újraolvasni majd a sorozatot, mert zseniális volt.
Ahhoz képest hogy a fantasy -ról (romantasy-ról) azt mondják, hogy most hódít, ez hülyeség, mert a könyvesbloggerek kis közege már 10 éve (sőt régebb óta!) is rajongott Moningért, és főhőseiért. Én sem voltam kivétel, nagyon szerettem a Tündérkrónikák sorozat második részét.
Roald Dahl Matildáját nem feledtem azóta sem, ez egy jó kis olvasmány volt. Brittainy C. Cherry Lebegése tök jó élmény volt, és újdonságot hozott a romantikus / erotikus könyvek világába, azóta egy csomó hasonló író ír ilyen stílusban (Devney Perry, Elsie Silver, Elle Kennedy, Colleen Hoover).
A Pici csodák péksége sorozatra pont a minap gondoltam, hogy újra kéne olvasnom, mert nagyon szerettem, és láss csodát most elő is került. Még mindig emlékszem a kis lundára a történetből, úgyhogy hamarosan szerintem újrázom is. Ez egy jó romantikus regény, sok tanulsággal. Marie Kondo könyvétől nem lettem azonnal minimalistább (a könyvek tekintetében biztosan nem), de lelkesített egy jó kis szelektálásban, és ezt azóta is igyekszem tartani.
Sok sorozat x-edik részét olvastam 2016-ban, köztük volt az Ambrózy báró sorozat részei (nagyon szerettem őket), de a Geek girlt is imádtam, de Jojo Moyes romantikus könyveit is, és Tündérkrónikák aktuális részét is.
Az összes elolvasott könyv közül A Harry Potter és az elátkozott gyermekről nem írtam a blogon külön, minden másról igen (sosem volt szerintem ilyen aktív évem). Kivételt képez a két félbehagyott könyvem (Nyarak könyve, és Varázskalap Múminvölgyben). Ez elég jó arány végülis....
A 2016-os évem egyik legrosszabb olvasmány a Calendar girl erotikus regény volt, és az Autumn ajándéka Bella Thorne-től.
2016-ban 37 könyvvel bővítettem a könyvespolcomat, és biztos, hogy ez több is volt, hiszen minden olvasmányom kb reci volt, amihez társult könyv is, de ezeket időközben el is adtam már, és nincs a magánkönyvtáramban. A 37 olvasmányból vettem pár skandináv krimit a Könyvfesztiválon, a céges könyvvásáron szereztem be a Harry Potter színpadi változtatát, és a 4 múmin könyvet a Könyvudvarban. A többi recis szerzemény volt, így végülis nem költöttem vagyonokat könyvekre.
TÉMÁZÁS kedvencek és a best of bejegyzéseim
2016-ban témáztam először, utóvédként csatlakozva a többiekhez. Elsőnek egy booktag-es könyves kihívásra írtam, aztán a lányok meghívtak maguk közé, és több témázást is végignyomtunk. A mai napig kedvenceim ezek a bejegyzések:
Könyves hullámvasutak - miért unjuk meg az olvasást?
Tabutémák - a felvilágosítókönyvektől a mamipornóig
Ami nem könyves kritika, de nagyon sokat szeretik a mai napig - valamiért jól jövök a Google-re - az a Szellemek a Svábhegyen című tematikus sétáról írt bejegyzésem, a Könyvbáros Titok kamrája élménybeszámolóm, ahol Pupillával voltam és a Legendás állatok és a megfigyeléseik ajándékgyűjtős posztom. Szerettem ezt összeszedni :)
2016-ban a Könyvfesztivál összes napján részt vettem (még blogot is írtam az élményekről), rengeteg emberrel futottam össze, és nagyon büszke voltam magamra, hogy alig vettem csak pár könyvet.
Ilyen volt a bloggerélet 2016-ban
Akkoriban nagyon aestethic képekkel nyomultam az instán, azóta eltelt jó pár év, és már alig osztok meg ott könyves tartalmat. Egyszerűen nincs időm, hogy oda is írjak az élményekről. Sztoriba teszek fel képeket, és a blog Facebook oldalára is rakok képeket, de annyira nehéz jelen lenni minden felületen. Pedig akkoriban még jobban értékelték a bloggereket, pörögtek a recik, és nem volt Tiktok. Minden kiadó boldog volt, ha említésre került egy-egy posztnál, bejegyzésnél, vagy képnél. Most a siker gyorsabban jön, és főleg azok tarolnak, akik videóban mesélnek a könyvekről. 2016 volt a hagyományos bloggerek aranykora! Emlékszem hogy a Könyvfesztiválon bloggeres beszélgetések voltak, és minden kiadó képviselőjét személyesen ismertük, és tukmálták ránk a könyveket, hogy erről és erről írjunk.
Viszont tíz év távlatából én már tényleg csak arról írok, amiről szeretnék, és már sokkal, de sokkal kevesebb recit vállalok be. Egyszerűen megtanultam választani a végtelenül sok megjelenés közül, és csak olyan könyvet kérek el, vagy veszek meg, amiben biztos vagyok, hogy tetszeni fog. Így nincsenek rossz döntéseim, ritkán csalódok olvasmányokban, és ha igen, akkor egyszerűen nem írok róla. Viszont arra sincs manapság időm, hogy minden könyvről szülessen blogposzt. Pedig rengeteg jó könyvet olvasok mostanság, sőt! Állítom, hogy most még jobbakat is, mint anno.
Ti, hogy látjátok? Sokat változott a könyves világ 2016 óta? Ti vállaljátok a 2016-os kedvenceiteket? Van, amit újraolvastatok azóta?
Témáztak még: Pupilla, Dóri.
0 komment