Elsie Silver neve nem ismeretlen számomra, de még nem kezdtem bele a Chesnut Spring sorozatában (a Heartless, Flawless, Powerless, Reckless már magyarul is megjelentek), de nagyon szeretnék majd időt szakítani rá, mert tudom, hogy tetszeni fog. Nagyon sokan dícsérik az írónőt, és a fent említett sorozatát, amivel tavaly nyáron robbant be Magyarországon. Az Off to the Races - azaz a Vágtázó szívek az első angolul megjelent regénye az írónőnek, de csak most kapott magyar fordítást. Olvastam már egy-két kisvárosi románcot, de a cowboyos zsáner eddig kimaradt a repertoáromból. Eddig! De ezután biztos, hogy majd folytatom a többi Elsie Silver regénnyel az ismerkedést, mert nagyon tetszett a stílusa és ez a különlegs világ is, amit bemutat.  

Pedig a Vágtázó szívek nem volt tökéletes olvasmány, de egyáltalán nem is volt rossz. A Vágtázó szívek egy kellemes romantikus románc, amiben sok szexi jelenet van, és egy olyan pár, akik között ott van az a bizonyos szikra, mégis nehezen jönnek rá, hogy hogyan kell normálisan egymással meglenniük. 

Vaughn, a történetünk férfi főhőse egy ranchet vezet, ami nagyszülei öröksége, ám a ranch szénája (hahaha!) nem áll annyira jól. A nagypapa halála után kiderültek, hogy az öreg a versenylovakkal trükközött, így Vaugh azon van, hogy visszaállítsa az öreg és az igazgatása alatt álló ranch hírnevét, és szeretne a gondozásuk alatt álló lovakkal versenyeket nyerni. Ebben segít neki Hank, régi hű munkatársa, aki idehívja Billie Blacket, hogy vegye kezelésbe a lovakat, és készítse fel őket a versenyre. Főleg Double Diablo versenyló miatt veszi fel Hank nyomására Vaugh Billie-t, a ló ugyanis nagyon makacs és önfejű és nem hajlandó együttműködni, pedig jó versenyló. Vaugh az első Billie-vel való találkozásnál rendesen benézni a dolgokat, mert nem egy szépséges, öntörvényű és saját akarattal rendelző nőt vár, hanem egy férfit, akit irányítani tud. Nos iránytani Billie is tud, de még hogy, ám az önérzetes és morgós és sokszor ideges és rosszkedvá Vaughn-t nem mindenki zabolázhatja meg. És hogy még fokozzuk a dolgokat, Billie-t sem könnyű megszelídeni, hiszen nagyon profi a szakmájában, nem tűr ellentmondást, és olyan csípős nyelve van, hogy néha nincs köszönhet, ha ő rákezd. 

Vaugh és Billie első találkozása további vicces jeleneteket eredményez, de közben ahogy halad a könyv története egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A párunk kap jópár erotikus jelenetet, ami kicsit talán nyers, és túlzottan kapkodós, én inkább azokat a történeteket szeretem, ahol a szereplők lelkét és gondolatait ismerhetjük meg. Itt egy kicsit sok volt abból, hogy Vaughn Billie formás fenekét és száját bámulja, Billie pedig Vaughn öltönybe bújtott feszes hátsóját. Picit sok volt a féktelen  állatias szex, én talán Elsie Silver helyében az érzelmi munkára fordítottam volna erőt, mert abban volt szerintem több potenciál. 

Billie érdekes múltja sok megmagyarázni valót tartogat, de Vaughn és családi helyzete, nagyapja öröksége, testvérével való viszonya is fontosabb téma lett volna, mint a konyhapulton való gyors menet. Persze ezek is kidolgozásra kerülnek, és minden titokra fény derül a könyv végén, de a fő hangsúlyt az vitte el, hogy Vaughn Billie-t bámulja, majd egymásnak esnek, majd hetekig nem szólnak egymáshoz. A könyv másik felében közelednek egymás felé, de nem tudunk meg erről sok mindent a spicy jeleneteken kívül. Ami nyilván vonzó élmény is lehet egy olvasmányban, de én néha sokan éreztem a cowboy ride-ot és itt most nem a lovakra utalok 🙈

A könyvben a kedvenc részeim azok voltak, ahol Billie DD-t a lovat igazgatja, és próbál közel kerülni hozzá. A lóval való kapcsolata egyfajta szinoníma volt a lány Vaughn-nal való kapcsolatára is. Szeretem a szépséges patás állatokat, igaz csak távolról, mert félek tőlük, de olvasni kifejezetten jó volt arról, hogy hogyan megy a lovak betanítása, tréningezése, élelmezése, edzése, vagy éppen gyógyítása. Van a könyvben pár szívszorító jelenet, és ezek minden DD-hez a fekete lóhoz kapcsolódnak, de ezek izgalmasak voltak nagyon. 

Tetszettek a mellékszereplők is, a kis Violet, aki Diablo-n lovagol nagyon érdekes személyiség lehet, és van egy olyan érzésem, hogy a következő kötet róla fog szólni, és Vaughn testvéréről, mert éreztem kettőjük között valamit :) Hank, aki Billie régi barátja és nagyjából pótapja, nagyon kedves ember volt, mindig bízott Billie tehetéségében, és ő volt a legnagyobb drukkere a lóversenypályán és mellette is. Jó volt belelátni ebbe a lovas világba, a versenyekbe, a lovak tréningezésébe, és Billie tökéletesen hozzáértően, elhivatatottan és rendkívül állatbarát módon vitt végig mindent.