Dennis Lehane - Viharsziget

9:53:00 PM


Dennis Lehaneról bátran ki merem jelenteni, hogy egy zseni, és nem mellesleg az egyik kedvenc íróm. Olyan hangulatot és karaktereket alkot meg, amibe imádok belesüppedni és újra és újra elmerülni. Már többször említettem, hogy a könyveivel igyekszem lassan haladni, mert magyarul kevés elérhető azokból, amiket még nem olvastam. Szerencsére jó hír a Lehane rajongóknak, hogy az Agave Kiadó újra a gondozásába vette a szerzőt, és ennek első előfutára az új borítóval megjelent Viharsziget című könyv, ami újra nagy kedvencem lett, amikor nemrég másodszor is elolvastam.



Dennis Lehane - Viharsziget

Kiadó, megjelenés

Agave Kiadó, 2016

Oldalszám

336

Fordító

Totth Benedek 

Önálló kötet


Fülszöveg

1954 ​​nyarán Teddy Daniels szövetségi rendőrbíró és újonnan kinevezett társa, Chuck Aule megérkezik a Viharszigetre, melyen egyedül az Ashecliffe Elmegyógyintézet áll. Feladatuk, hogy nyomára bukkanjanak az egyik ápoltnak, aki egykoron szörnyű bűnöket követett el, és most titokzatos módon tűnt el a bezárt cellájából. A szigetre azonban pusztító hurrikán csap le, a rejtélyek és a megválaszolandó kérdések pedig egyre sokasodnak. Hogyan szökhetett meg valaki a zárkájából, és hol rejtőzhetett el a kietlen szigeten? Ki hagyja hátra a titokzatos üzeneteket a nyomozók számára? Mi történik valójában a hírhedt C Részlegben? Miért veszi körül az üresnek tűnő világítótornyot elektromos kerítés, és mit keresnek ott felfegyverzett őrök?

Minél közelebb kerülnek a nyomozók a titokhoz, annál inkább úgy érzik, a megoldás folyamatosan kicsúszik a kezeik közül. Vajon csak képzelik, vagy tényleg mindenki az őrületbe akarja kergetni őket? Teddy Daniels egyre elszántabban keresi a megoldást, de minduntalan falakba, nyomasztó titkokba és hazugságokba ütközik. A végső igazságért pedig talán mindent fel kell áldoznia.

Dennis Lehane regénye 2003-as megjelenését követően szinte azonnal kultikussá vált, számos irodalmi díjra jelölték, és meghatározta a következő évek trendjeit – nem csak az irodalomban. A kötetből 2010-ben Martin Scorsese forgatott felejthetetlen filmet Leonardo DiCaprio főszereplésével.

Isten hozott az őrültek között! 


Az első kiadás még 2004-ben jelent meg, Vihar-sziget címmel, de bevallom akkoriban még nem figyeltem fel a könyvre. Valahogy a filmes borítós változat maradt meg bennem, de főként azért mert 2010 környékén elolvastam az első Lehane regényemet a Megszentelt életeket. Nem tudtam szabadulni a könyv nyomasztó, de mégis nagyon emberi karaktereitől. Azóta elolvastam a Kenzie-Gennaro sorozat többi darabját is és idén újra elővettem a Viharszigetet is. Le kell szögeznem, hogy újra szerelmes lettem a könyv, úgyhogy innentől ömlengeni fogok, előre is elnézést.



A Viharszigetben Lehane nem egy jól összeszokott már ismert párossal operál, mint Kenzie és Gennaro sorozatában, de itt is egy nyomozópár játssza a főszerepet, csak itt két férfi. Az egyik Teddy Daniels, a másik pedig Chuck Aule. Teddy a könyvünk igazi főszereplője, ő az a nyomozó, aki valahogy jobban meg akarja oldani az ügyet, ami valljuk be nem egyszerű. Egy szigetre tart a nyomozó és a frissen mellé kinevezett társa (Chuck), ahol egy elmegyógyintézet tornyosul. A baljós időjárás és minden nyomasztó körülmény ellenére ez is csak sima ügynek tűnik, amit Teddy majd jól megold, ám ahogy az lenni szokott nem ez nem egy sima szerda.

Nem számít, hogy megtanulta, miként éljen együtt az emlékekkel, a teher időnként így is túl nehéznek bizonyult.


Nehéz spoiler nélkül beszélni a történetről, de aki ismeri Lehane stílusát tudja, hogy minden könyvében van egy-egy (jókora) csattanó, vagy valami olyasmi, amiről a könyv befejezése után is lehet vitatkozni, lehet agyalni vagy csak egyszerűen az ember lányának (fiának) eszébe jut a boltban sorban állás közben, vagy a villamoson zötyögve. Lehane képes arra, hogy olyan dolgokat csempésszen bele a könyveibe, amiktől nem tudsz szabadulni egy könnyen. Kegyetlenségek, erkölcsileg megkérdőjelezhető tettek, vagy éppen szörnyű gyilkosságok. 

Fekete? Fehér? Igen? Nem? Kit öltél meg kedvesem?


Lehane könyveiben a karakterek nem egyszerűen feketék vagy fehérek. Nehéz eldönteni, hogy ki a jó, ki a rossz, mert mindenki hibázik, mindenki követ el nem helyén való dolgokat, de ugyanakkor vannak jó tulajdonságaik is. A Viharsziget főszereplője Teddyje is ilyen. Ahogy egyre jobban és jobban ismerjük meg a nyomozót egyre több olyan dolog derül ki, ami jócskán megkérdőjelezhető. Vannak nagy basszameg! úristen pillanatok olvasás közben, és ettől van meglepetés ereje a történetnek. Az utolsó oldalig kapjuk az ilyen infókat, úgyhogy egy percre sincs leállás. Néhány részről sokan azt mondják, hogy unalmas, de ne higgyetek ezeknek az embereknek. A könyvben vannak kevésbé érdekes visszaemlékezések (amikor Teddy a családjáról, vagy a múltjáról mesél), de nekem még ezekkel sem volt semmi bajom. Kellenek oda, mert így még nagyobbat szól a könyv vége.




A Viharsziget pont olyan, mint a helyszín, ahová a két főszereplőnk tart. Sötét, félelmetes és olyan titkokat rejt, ami rátelepszik az emberre. Szinte érezzük a lombokat tépő hideg esőt hozó őrjítő szelet ami pusztít a szigeten, és ott vagyunk a villogó lámpák azokon a folyosókon, amit az őrültek sikolya tölt be. Néha felállt a szőr a karomon (nem írom le hogy a hátamon, mert az nem szőrös, pedig a közmondás így szól) mert van a könyvben némi túlvilági, vagy éppen racionálisnak nem nevezethető dolog, ráadásul az eltűnt elmegyógyintézetes beteg nincs meg, és a titokzatos üzenetek csak egyre jönnek. 

Értékelés: 5/5


Nem lehet nem tökéletesre értékelni Dennis Lehane regényét. Nem tudok másodszor olvasva sem belekötni ebbe a történetbe. Helyén vannak a karakterek, végig izgalmas, és én bevallom első olvasásra nem jöttem rá a csattanóra, mert annyira jól meg van csinálva, és össze van rakva.

A könyv hangulata sötét, de ez az én szívemnek oly kedves. Maga a Viharsziget nagyon baljós hely, minden ami ott történik kicsit olyan, mint egy horrorfilmben. Olvasás közben szinte láttam magam előtt az ápolók és az orvosok csapatát, akik felügyelik az őrült lakókat, akik örök kárhozatra vannak ítélve ezen a barátságtalan helyen. A cselekményről nem árulhatok el sokat, de maga a nyomozás, és Teddy emlékei nagyon élénkek. Lehane mindig annyira érzékletesen írja le a környezetet, és a szereplők érzéseit, hogy jól esik minden sora. Pedig a téma nem könnyű. Teddy és a családjának tragédiája, maga az elmegyógyintézet nyomasztó képe, az egyre jobban kibontakozó rejtély és a végén az a pillanat, amikor a mozaik darabkák a helyükre kattannak...


Jó, tényleg nem tudok elfogulatlanul nyilatkozni erről a könyvről. Ezt olvasni kell, és aztán szépen megnézni a filmet Leonardo DiCaprio, és Mark Ruffalo főszereplésével. Mert az is nagyon jó lett. A kettő együtt egy olyan egészet alkot, amit nem felejt el könnyen az ember. Ha akartok egy izgalmas, mégis aprólékosan és csavarosan kidolgozott könyvet  akkor a Viharsziget jó választás lesz.

A könyvet 2016-ban az Agave Kiadó kiadta új borítóval, ami igencsak tetszetős lett. Szerezzétek be tőlük a könyvet most 25%-kal olcsóbban.

A könyvért örök hálám az Agave a Kiadónak! 

http://www.agavekonyvek.hu/konyvek/viharsziget

Ezeket is olvasd el

1 komment

  1. Mi a különbség a kettő Viharsziget között?

    ReplyDelete

Subscribe