Lisa Jewell: Harmincasok… és utána semmi?

11:07:00 PM


Idén is betoltam a VCS-t és naná, hogy felkerült rá egy Lisa Jewell könyv. Mert hát itthon porosodik a polcon az összes regénye, pedig 2 éve nyáron nagyon lelkesen megvettem a Moszkva téren a könyvárusoktól akciósan, de azóta sem haladtam velük. Pedig nagyon szeretem az írónő stílusát, a Vince és Joyt már többször olvastam, úgyhogy igyekeztem az idei első VCS-s olvasmányomat jó szájízzel elkezdeni. És jelentem: SIKERÜLT!

Lisa Jewell: Harmincasok... és utána semmi?

Kiadó, megjelenés

Vénusz & Mars, Budapest, 2003

Oldalszám

336

Fordító

M. Szabó Csilla

Önálló kötet


Fülszöveg

Előfordult már veled, hogy eltűnődtél, vajon mi történhetett az első szerelmeddel? Képzeld el, hogy összefutsz vele az utcán tizenkét évvel azután, hogy utoljára láttad, és rádöbbensz, még mindig baromira bejön neked. Pontosan ez esik meg Dig Ryannel , amikor újra találkozik Delilah-val. Most azt képzeld el, hogy te vagy Nadine! Tizenöt éve vagy Dig legjobb barátja és ráébredsz, hogy szerelmes vagy belé. Delilah viszont maga volt a két lábon járó sorscsapás számodra a középiskolában, és most kiderül, hogy még mindig az. Amikor váratlanul felbukkan, azon kapod magad, hogy iszonyú féltékeny vagy, és elkezdesz gyerekes dolgokat művelni. Így például felhívod első pasidat, Phil-t.

A Harmincasok... és utána semmi? ugyanis egy kedves, vicces és mindenképpen tanulságos könyv volt. Kellett hozzá egy 21 órás Franciaországi buszút és egy 18 órányi visszaút. Nyilván amúgy nem csak odafelé, és visszafelé olvastam, de jócskán haladtam vele a buszon, és igencsak szerettem Lisa Jewellt olvasni. Mert ő valahogy úgy tudja ötvözni a humort és a teljesen hétköznapi helyzeteket és embereket, hogy szeresd őket.

Persze nyilván azért választottam a regényt, mert idén is 30 éves leszek és kíváncsi voltam, hogy tud-e újat mondani a könyv, és hát tudjátok nem árt felkészülni arra a bizonyos évszámra. Bár mindenki azt mondja, hogy semmit sem számít, de azért érdekes lesz a B oldalon lenni, mert onnan kezdve teljes mértékű tagja leszek a felnőtt társadalomnak. Jó, nem mintha nem lennék már 8 éve az, de mégis csak évszámilag is megérek. Így van ezzel Dig, a férfi főszereplőnk, akinek 30. születésnapi bulijának csúnya másnapján kerülünk be a történetbe. Dig egy kis lemezcégnél dolgozik, de van egy saját lakása, és eléggé rendmániás, és egyre fiatalabb lányokkal kezd. Semmi komoly, csak egy kis szex. A másnapos reggelen éppen egy 17 éves diáklány szalad el tőle dolgozni, Dig pedig kétségbe esik. A legjobb barátja Din, aki szintén 30 éves maholnap és már a suli óta jóban vannak. Din (vagy másnéven Nadine) fotósként dolgozik egy Playboy szerű magazinnál, és imádja munkáját. Van egy tökéletes berendezett lakása, de a férfiak csak pár hónapig tartanak ki mellette. Vagyis ő mellettük, mert egy idő után mindet kidobja, ahogy komolyra, vagy éppen érdekesebbre fordulna a viszony. Dig és Din viszont jól megértik egymást, szavak nélkül is tudják, hogy a másiknak éppen milyen napja van, és megosztják egymással a dolgaikat. Pasiügyek, nőügyek, magánélet stb... Hetente összeülnek és isznak, esznek és megváltják a világot, vagy valami ilyesmi. Bírják egymást, és tudják, hogy mit szeret a másik, értik egymás vicceit, és a másik minden rossz tulajdonságaival is tisztában vannak.


Az idő múlása kegyetlenül el tud bánni az emberrel.

Egyik nap, amikor Nadine éppen a sokadig pasiját hajítva ki egy veszekedés után, felhívja Diget és össze is futnak egy parkban. Séta közben azonban Dig megpillantja az általános iskolás szerelmét, Delilah-ját. akit Nadine is jól ismer, és nincs elragadtatva. Főleg mert előző nap, Dig félresikerült másnapos kalandja után fogadnak 100 fontban, hogy a férfi keres magának egy nőt, aki 26 évnél idősebb, míg Nadine olyan férfi mellett kötelezi el magát, akit kedvel. És most, hogy feltűnik a régi szerelem az egész fogadás még több jelentőséget kap.

Nyilván csak a vak nem látja, hogy ez a két ember egymásnak lett teremtve, ráadásul a régi gyerekkori történeteik is annyira emberiek és viccesek, hogy nem lehet nem drukkolni nekik. Nyilván, ha ez az egész szerelmi történet olyan lenne, akkor nem tartana ki 336 oldalon keresztül a sztori. Dig és Din kész katasztrófa. Abszolút nem tudják, hogy mit akarnak úgyhogy itt is bőven van helyzetkomikum. Sőt! Néhány jelenet annyira abszurd volt, hogy még a mai napig is eszembe jut, és azon mosolygok.

Ha van bármi még bosszantóbb, mint egy veleszületetten vékony lány, az csakis egy olyan veleszületetten vékony lány lehet, aki folyton az állítólagos kövérségéről szövegel.


Lisa Jewell ért ahhoz, hogy a szerelemről, a kapcsolatokról, a szingliségről írjon, olyan üdítően, hogy nem érzed magad szarul közben. Felvidít és ad egy kis reményt, hogy az élet nem lehet mindig ennyire elbaszott elbaltázott. Persze mondhatnám, hogy ilyen csak a könyvekben van, ami igaz is, de a két főszereplő szerintem nagyon is emberi volt, és messze álltak a tökéletes karakterektől. Egyikük sem volt hibától mentes, és normálisnak sem mondanám őket, de ezért is szerettem meg őket. Nadine-t főleg, mert vele jobban tudtam szimpatizálni, hiszen én is nő vagyok. Dig viszont vicces volt, és ha még egy kicsit naív is, a végére összerakta a dolgokat és mivel csupaszív, így megkapta a jól megérdemelt jutalmát.


Értékelés: 5/4.5 

Nagyon szórakoztató könyv volt a Harmincasok... és utána semmi? Lisa Jewelltől, szóval mindenkinek ajánlani tudom. Szerintem aki a háromx közelében van, és még nem találta meg a szerelmet, annak reményt adhat ez a könyv, és felnyithatja a szemét, hogy lehet, hogy az Igazi közelebb van hozzánk, mint azt hinnénk. Persze mivel ez egy kitalált történet volt, így voltak benne olyan húzások, amik túlzottan filmszerűvé tették, de még ez sem volt annyira sok.

Imádtam, hogy Londonban játszódik a könyv, és tipikus angol dolgok vannak benne. Kis házikók, vonatozás a külvárosba, hétvégi parkbajárós időtöltések (pl: sárkány eregetés, ami fontos momentum a könyvben és a lapok között is előbukkan egy-egy sárkány sziluett, piknikezés), sörözők és a Soho menő helyei, pubok, kocsmák vagy akár a sulik, ahol kötelező az egyenruha.


Mind Nadine, és mind Dig olyan karakterek voltak, akik valami miatt szimpatikusak voltak olvasás közben. Nem mindig, de a legtöbbször igen, úgyhogy én nagyon drukkoltam nekik. Delilah és Nadine volt pasija Phil (hahaha azok a fránya exek) nyilván összekavarták szépen a szálakat, rengeteg vicces félreértés volt, meg ki nem mondott dolgok, de ez nem akadályozta meg azt, hogy a könyv vége olyan legyen, amilyennek vártam. Sőt! Elmondhatom, hogy szerintem tökéletes befejezést kapott, még akkor is ha nagyon simán megállná egy hollywoodi romkomban a helyét a vége (is).

Óh és igen a tanulságok! Ezeket sikerült leszűrni a könyvből, de mindeközben jókat röhögtem a viccesebbnél viccesebb szituációkon.

Tanulságok1: Az exekkel sohasem kezdjük újra, még akkor sem ha 12 év után bukkannak fel. Egyszerűen ne! Tényleg ne! Az évek nem szépítenek semmit sem, ha a sors úgy akarta volna, akkor nem lennének exek, a káposzta sem jó felmelegítve.

Tanulságok2: A szerelem lehet, hogy ott van az orrod előtt és nem veszed észre, mert azt hiszed másba vagy szerelmes, aztán egyszercsak beléd csap a felismerés és rájössz, hogy eddig de idióta voltál.

Tanulságok3: Mindig vidd le a kutyád pisilni. Még akkor is, ha az csak egy kölcsön kutya.

Tanulságok4: Dohányozz kevesebbet, és ne igyál annyit péntek esténként, mert nem emlékszel, hogy kivel kötsz ki az ágyban.

Tanulságok5: Harmincon túl a macskajajok (legyen az alkoholtól, vagy drogtól) nagyon, nagyon, de nagyon fájnak.

Tanulságok6: Ha mástól fogadsz el randtippként egy étteremnevet, mindig nézd meg előtte a helyet és mérd fel a terepet. MINDIG!

Tanulságok7: Sose hagyd, hogy mások bulizzanak a lakásodban, amíg te nem vagy ott. Nem lesz jó vége.

Tanulságok8: Merd elmondani az érzéseidet, még akkor is, ha csak egy üzenetrögzítővel beszélsz.


Ezeket is olvasd el

0 komment

Subscribe