Séverine Vidal és Manu Causse - Bicebóca szívek

9:07:00 PM


A Könyvmolyképző Kiadó az Ünnepi Könyvhétre egy újabb mély mondanivalóval rendelkező, különleges francia Young Adult könyvvel lepi meg az olvasóit. A Bicebóca szívekről a Blogturné Klub öt bloggere meséli el a véleményét, tartsatok velünk a turnén!

Séverine Vidal és Manu Causse - Bicebóca szívek

Kiadó

Könyvmolyképző, 2018

Oldalszám

160

Fordító

Burján Monika

Önálló történet

.

Fülszöveg

Vlad új srác a suliban. Ha ül, csak a gyönyörű szemét látja az ember, a szemébe lógó huncut tincsét, elbűvölő mosolyát. De ha feláll és elindul, a térdei összekoccannak, a mozgása rendezetlen, egyensúlya ingatag: születésétől fogva mozgássérült. A jópofa, érzékeny és szókimondó fiú gyorsan barátokra tesz szert, akik szívvel-lélekkel mellé állnak, hogy megvalósíthassa álmát. Lou, a szép szőke Lou is ott van közöttük, csakhogy vele kapcsolatban Vlad többre vágyik, mint egyszerű barátságra… 

Egy friss hangú, szívmelengető történet szerelemről, barátságról, másságról, elfogadásról, amely bebizonyítja, hogy még ha két lábbal is (alig) áll az ember a földön, attól még elérheti a csillagokat.

A francia ifjúsági regények a gyengéim


Valahogy a Könyvmolyképző mindig eltalálja, hogy olyan regényt jelentessen meg, aminek elolvasása után rájövök, hogy ezek a franciák tudnak valamit. Főleg a fiatalokról, fiataloknak szóló regények írói. Mondhatnám Young Adultnak a regényt, de ez annyira hülyén hangzik... Nekem ezek a könyvek szimplán ifjúsági regények, és abból is a jobbik fajták (bocsi mindenkitől néhány YA könyv nem éppen a minőségi jelzőt érdemelné meg).

A Tartós hullám, az Oh,boy! és a Remény kalózai után most a Bicebóca szívek című könyv került terítékre nálam, amit rögtön két szerző jegyez, akikről előzőleg nem hallottam még semmit. De ez talán nem is baj, mert ez semmit sem von le a könyv értékéből. A rövidke kis novella egy francia középiskolában játszódik, ahol ettől az évtől kezdve bevezetik HEIO-t (Helyi Egység az Integrált Oktatásért), ahová a speciális igényekkel rendelkező tanulók járnak. Azok, akik mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők, esetleg értelmi sérültek. Egyféle "kisegítő tagozat" ez, ráadásul az iskola évében ez az első ilyen év, és mi pont aznap kerülünk be a történetbe, amikor az évnyitó indul.

Megismerhetjük rögtön a sorozatrajongó igazgató helyettest Flachardet, Vladot, a bottal járó fiút, Saiid-ot, aki sima tagozatos, de azért akadnak gondjai, főként a saját dühe kezelésével. És persze ott van Lou, aki nagyon szép és segítőkész lány, de egy undok fiúval (Morgannal) jár. Ott van még Mathilde, aki tolókocsis és goth cuccokat hord, és utálja a fogyatékosat, és önmagát is. Az ikreket (Théa és Charlie) is muszáj megemlítenem, mert ők különleges kriptonyelvvel kommunikálnak, amit csak ők értenek. Dylan értelmi fogyatékos, és sajnos kevés szerepet kap, pedig őt is szívesen megismertem volna.

A történet középpontjában nekem Vlad állt, hiszen róla tudunk meg szinte mindent és az ő "álma" körül forog a rövidke cselekmény, ami nagyjából egy évet ölel fel. Az évnyitón ismerkedhetünk meg a sráccal, aki szenvedélyesen felszólal, meglepve az egész iskolát.

Néha furcsa hüllőnek érzem magam, kicsavarodott cserjének, sebzett szörnynek. De aztán elég egy semmiség, egy jókor jövő mosoly, valaki, aki elfogad úgy, ahogy vagyok, anélkül, hogy túl sok kérdést tenne fel, vagy épp úgy, hogy sokat, vagy egyszerűen csak egy normális nap - és máris megfeledkezem az atetózisomról. Olyankor szabadon száguldó pumának érzem magam, őrült táncosnak, ellenállhatatlanul helyes csávónak. 

Az atetózissal (görcsös, nagyon lassú, kígyózó jellegű, akaratlan mozgások szinte szünet nélküli, ritmustalan sorozata, amely elsősorban a végtagokat, de a törzset is érinthetik) élő fiú már az elején belopta magát a szívembe, mert nyílt szívű, tisztában van azzal, hogy fogyatékkal él, de ebbe mégsem keseredett ebbe bele. A mindenki által sármosnak mondott fiú jól látja az életét, a körülötte élőket, és nem fél őszintének lenni, és kimondani, ha valami bántja, vagy éppen mitől boldog. Amikor Vlad meglátja, hogy kihirdettek egy videós pályzatot, beleveti magát, hiszen nagy álma, hogy kijusson New Yorkba, és ebben szerencsére társakra talál. Mindenki segít Vladnak, és igazi összetartó csapat alakul ki a regény folyamán. Persze a diákok barátkozása, a videó forgatása nem egyik napról a másikra történik, szépen lassan halad előre a cselekmény és (szinte) mindenki kap egy-egy fejezetet, hogy megismerjük az ő gondolatait.

A könyv eredeti borítója (bevallom nekem ez jobban tetszik) 


Másik kedvenc szereplőm Saiid volt, aki bevándorló család gyermeke, sötét bőrű és balhés kölyök. Az igazgatónál gyakori vendég, és Vladdal is egy konfliktus hozza össze, ami megváltoztatja Saiidot, hiszen a két fiú között barátság alakul ki. Saiid szabadidejében bokszol, ő nem a HEIO-s, de Vladnak segítve az ő szíve ügyévé is válik a filmforgatás.

Léteznek olyan dolgok, amik sokkal nehezebbek, mint egy támadás a bokszban. És sokkal nagyobb boldogságot is tudnak adni. 

Integrált iskola és a nehézségek


A kamaszkor egyébként sem egyszerű, főleg, ha az ember lánya/fia egyéb problémákkal is küzd. Vlad és HEIO-s társai gondolatain keresztül jól beleláthatunk az iskola mindennapjaiba, és abba, hogy hogyan élnek a fogyatékkal élők. Vlad egy bottal jár, aminek Monique a neve, de minden diáknak van egy segítője, aki mindennap iskolaidőben velük tart és segít nekik közlekedni a folyosón, vezeti őket, hozza a cuccaikat stb... Érdekes volt látni a regény elején Saiid gondolatait, aki nem igazán érti, hogy miért kell a HEIO-s diákoknak, azaz a nyomiknak, és a rokiknak is oda járni, ahová ő egészséges gyerekként jár, de a könyv végére szerencsére a fiú érzései teljesen megváltoznak. Az ő karakterfejlődése volt a legnagyobb a könyvben, nagyon érdekes volt olvasni, ahogy egyre jobban elfogadja Vladot és a többieket, és szoros barátság alakul ki a gyerekek között.

Vlad szemén keresztül beleláthatunk, hogy mennyire nem egyszerű egy olyan kamasz fiúnak az élet, aki bottal is nehezen közlekedik, és persze ott van a csajozás is, és az önbizalomhiány, amivel sokszor küzd a fiú. Vlad nagypapajával is érdekes a fiú kapcsolat. Az öreg ügyet sem vett unokája fogyatékosságára, mindig úgy áll hozzá, hogy Vlad betegsége nem is létezik, míg ott van Vlad anyukája, aki mindig segít fiának, és megérti, hogy vannak rossz napjai. A nagypapa ezt fel sem veszi, számára Vlad ugyanolyan gyerek, mint bárki más. Elgondolkodtató ez a két párhuzam, és igazából Vladot nem zavarja a nagypapa reakciója, mert ő azért szeret vele lenni, mert akkor elfeledkezhet a rokkantságáról.

A könyv nagy tanulsága egyébként az, hogy mindenki másként áll hozzá a speciális igényű diákokhoz, legyen az családtag, osztálytárs, esetleg csak egy fiú vagy lány, akit látásból ismer. A szívek a borítón és persze a cím is sugallják, hogy itt bizony szó esik a szerelemről is, de erről nehéz spoilerek nélkül írni. A lényeg, hogy többféle párosnak is drukkolhatunk, és ezekről a részekről nagyon jó volt olvasni.

A Bicebóca szívek megtanítja az embert az elfogadásra, raádásul teszi mindezt úgy, hogy közben humorral átszőtt őszinte sorokat olvashatunk, de azért van izgalom is a történetben, hiszen a verseny végkimenete eléggé kétséges és szerencsére a szerelmes szálak is kellően cukik és kiszámíthatatlanok... De nem spoilerezek, mert ez a kis könyvecske megéri azt, hogy minél többen elolvassák.



Értékelés: 5/4


Fontos történet a Bicebóca szívek, mert kell, hogy a kamaszok megismerjék a fogyatékkal élőket, főleg mert itthon kevés olyan iskola van, ahol integrált oktatás zajlik. Pedig szerintem jobban meg kéne ismerni ezeket a fiatalokat, mert ők is ugyanolyanok, mint az egészséges társaik. Vlad, Mathildé, Dylan érzései, és mindennapjai nagyon érdekesek, és jó volt látni, hogy ennyi féle fiatal és ennyi féle szemlélet létezik. Nem volt mindegyikük véleménye pozitív, de ebből a történetből is látszik az emberi sokszínűség, legyen szó ép, vagy fogyatékkal élő kamaszokról.

Nem voltam azonban maradéktalanul elégedett a novellával, mert kevésnek éreztem. A történetben főként Flatchard igazgató helyettesről, Vladról, és Saiidról tudtunk meg többet, a többiek sajnos kevés szerepet kaptak. Persze egy novellában nehéz is minden karaktert jól kifejteni, de engem kifejezetten érdekelt volna a negatív Mathildé, vagy éppen Dylan. Kevés felnőtt volt jelen a történetben, az igazgató helyettes persze jól kifejezte a felnőttek gondolatait, de jó lett volna még valakit megismerni. Mondjuk egy segítő, vagy éppen szülő gondolatait.

Az elfogadás, tolerancia, a más diákokhoz való viszonyulás miatt viszont minden kamasznak a kezébe adnám a könyvet, hiszen rövid, és kifejező. Ismerkedjetek meg ti is nyugodtan Séverine Vidal és Manu Causse páros novelljával, mert a Bicebóca szívek egy modern, és szerethető történet egy fontos témáról, ami jó lenne, ha sokakhoz eljutna.

Vedd meg most!
Szerezd be a könyvet 20%-os kedvezménnyel.

Nyereményjáték


A Bicebóca szívek egyik főszereplője az álma, hogy rendező lehessen. Éppen ezért a mostani játékunk során híres francia rendezőkről találtok egy-egy képet, a feladatotok pedig kideríteni, hogy ki is ő. Egy ismertebb filmjének a címét azért a kép alá tesszük, hogy tuti meglegyen a megoldás.

Az én keresett rendezőm filmje Az ötödik elem. Ki ő?



A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából a helyes megfejtők között 3 példányt sorsolunk ki a regényből.

A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

A turnéban résztvevő bloggerek:

05.23. - Sorok Között Könyves Blog
05.25. - Zakkant olvas
05.27. - Könyvvilág
05.29. - Szembetűnő
05.31. - Spirit Bliss

Ezeket is olvasd el

0 komment

Subscribe