Hallottam már Alaina Urquhart nevét, mert szembe jött már velem a podcastje a "bűnügyi" podcast listában, de bevallom angolul kevés podcastet hallgatok, de egy-egy részbe már belehallgattam és tetszett. Alaina és unokahúga a saját podcastjükben olyan témákat dolgoznak fel a híres Fekete Dahlia ügy, Hasfelmetsző Jack története, vagy éppen a legkegyetlenebb női gyilkosok, legszörnyűbb politikai gyilkosságok és így tovább. Nagyon sok epizódjukban van, ahol 30-60 percben beszélnek egy-egy sztoriról, amin jó borzongani.  

Egyébként én odáig vagyok ezért a műfajért, mert nagyon érdekelnek a sorozatgyilkosok, a rejtélyes bűnesetek, és a misztikus krimibe / horrorba hajló bűntettek, legyen szó a mai korról, esetleg egy régebbi ügyről. Bár a Crime Countdown mostanság nem frissült (sajnos magyarul csak néhány hasonló témájú podcastet ismerek - BŰNtények, Szürke zóna, sötét anyag), de ha van kedvetek akkor hallgassatok bele Alaina munkásságába, mert érdekes. 

Azt hiszem annak nem itt van a tere, hogy elemezzem, hogy miért is népszerűek a sorozatgyilkosokról és szörnyű (vagy éppen megmagyarázhatatlan) bűnesetekről szóló adások / filmek / sorozatok és könyvek, de pont erről beszél Finy Petra, A Mészáros és Ökörszem kapcsán. 

És most vissza a könyvhöz, ami egy kicsit magáról a szerzőről is szól, hiszen ő a podcast és a könyvírás mellett boncmesterként dolgozik New Orleansben. Itt is játszódik ez a regény, és az egyik főszereplőnk Ökörszem szemszögén látunk bele a halottkém munkájába. Wren ugyanis a patológia segítségével próbálja "szóra bírni" a halottakat a sajátos módszereivel és megérzéseivel. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Alaina Urquhart-White (@alainatothemax) által megosztott bejegyzés

(A könyv szerzője munka közben)

Tetszett Wren szemszöge, mert nem igazán olvastam még igazságügyi orvosszakértő szemszögén keresztül írott könyvet (vagy csak nem emlékszem rá). Mindig a nyomozókat mutatják be, a halottkém mindig csak egy mellékszál a regényekben. A munkájuk nagyon fontos, és nagyfokú precizitást igény, hiszen sok minden múlik azon, hogy ők mit állapítanak meg a halál beálltáról, a gyilkos eszközről, stb..stb... Az eddig krimis olvasmányaimban azonban csak annyit láttam bele ebbe a szakmába, amikor a halottkémek közölték a végeredményt a nyomozóval, és ennyi. Wren szemszögéből egy kicsit többet is megtudunk erről a különleges szakmáról, és annak árnyoldalairól is. A nő ugyanis nem tudja csak úgy letenni a munkáját, amikor becsukja a hűtött helyiséget maga mögött. A halottak követik őt az álmaiba, így nincs egyszerű dolga. Ráadásul a városban ahol él sorozatgyilkos a Mészáros szedi az áldozatait, és Wren próbálja kideríteni, hogy ki lehet az illető. 

A Mészárost már rögtön a könyv elején megismerjük, így mi olvasóként már tudjuk, hogy kire kell figyelnünk, ám ahogy telik a cselekmény (és az bizony eléggé rendesen pörög!) csak drukkolhatunk Wrennek, hogy ő is rájöjjön arra, hogy kivel áll szemben, mert a boncmester is veszélyben van, nem csak a többi potenciális áldozat.