Julia Bell - Súlyos

11:03:00 PM


"- Ha olyan kövér volnék, mint ő, végeznék magammal - jelenti ki anyám, és Marilyn Monroe fényképére bök a magazinjában....
- Ugye szólnál, ha ilyen kövér lennék? - faggat.
Ránézek. A csontjai szinte átbökik a ruháját.
- Hát persze - hazudom
"

Amit a neten találtam a könyvről a Moly-on:

Carmen átlagos gyerekként nő fel édesanyjával és nevelőapjával. Amikor eléri a kamaszkort, – mint minden tizenéves – kritikusabban szemléli maga körül a világot – és benne elsősorban önmagát. Úgy érzi, elégedetlen az életével. Lázadásának középpontjába lassanként a teste kerül, és elkezdi utánozni mániákusan fogyókúrázó édesanyját. Amikor anyja elszakítja szeretett pótapjától, és egy másik városba költöznek, apránként maga is elhiszi, hogy a sikerhez és a népszerűséghez vezető egyetlen lehetséges út a soványság. Ahogy egyre mélyebbre merül az önpusztítás ingoványában, rájön, hogy anyja régi titkokat őriz előtte, olyan titkokat, amelyeket talán ő maga sem akar megtudni…Ez a merész és szokatlan regény egyedülálló bepillantást nyújt egy önmagát kereső kamaszlány lelkivilágába, és abba, hogyan válhat az evés generációkon átívelő problémává.

Az én véleményem a könyvről:

NAGY. MERÉSZ. BÁTOR (ez a 3 szó szerepel a könyv borítóján) És ez a könyvre is igaz. Bár nem vastag, tehát nem túlzottan nagy, de eléggé merész , már ami a táplálkozási zavarok egyes szintjeinek leírását illeti. Kamaszos őszinteséggel bemutatott történet a bulimiáról, az anorexiáról és társairól.

A Súlyos című könyv nem árul zsákbamacskát, már ami a címét illeti. A könyv egy súlyproblémákkal küzdő kamasz lány sztorija arról, hogyan találja meg önmagát és családja/szerettei szerepét az életében. Carmen anyja egy kibírhatatlan nőszemély, aki folyton a fogyókúrájával foglalatoskodik és nem a lánya boldogságával. Az anya láthatóan anorexiás és alig vesz magához táplálékot. Carmen-en tölti ki az evési frusztrációját és amikor megromlik a viszonya élettársával egyszerűen menekülőre fogja, és ehhez Carmen-nek is muszáj asszisztálnia. A lányt kiszakítja megszokott környezetéből jófej nevelőapja mellől. A nő elviszi a lányt abba a városba, ahol a nagyszülei laknak, ám itt sem menekülhet az evés frusztrációja elől. Carmen nagyanyja tömi a lányt mindenféle édességgel, míg nagyapja arra is lusta, hogy levágja a sövényt a ház körül, ami már úgy benőtte az ablakokat, hogy teljes sötétben honol a lakás.


Ahogy telik az idő és súlyosbodik Carmen anyjának anorexiája, a fiatal lány, a nő élő céltáblájává válik. Folyton cikizi az anyja a súlya miatt, majd eltiltja nagynénjétől is, aki műkörmösként dolgozik. A lány egyre jobban befordul és az evésbe bemenekül. Falási rohamok törnek rá majd rutinszerűen érkezik a megszokott rítus a wc fölé hajolva. Még Carmen anyja a táplálékot vonja meg magától és kibírhatatlanul viselkedik addig a lány a bulimiába menekül. Egyfajta segélykiáltás ez, amit senkit sem hallgat meg.

Az örökös harc a kilókkal és az anya-lánya harc felőrli Carment, de főként édesanyját, akinek a regény végére szükségessé válik az orvosi kezelés és a gyors segítség. Ehhez pedig Carmen segélykiáltása kellett és az, hogy legyen egy olyan ember, akire biztosan számíthat a lány. Szerencsére a könyv végére befut ez a személy és a lány önértékelése is helyrebillen, még ha nem is olyan gyorsan, ahogy a tűzre dobott tökéletes nőideálnak tartott barbie babák elégnek.



ÉRTÉKELÉS: 5/3,5

Azoknak mindenképpen ajánlott, akik jobban meg szeretnék ismerni egy kamasz önképét és a táplálkozási zavaros emberek reakcióit, tévképzeit és a minden generáción átívelő hozzáállást a kilogrammokban mért testképről. Nekem kicsit vontatottnak tűnt és nyersnek. De talán nem is gond annyira, hiszen így őszintén (illetve nyersen) még többet megtudtam erről a sokat érintő problémáról és arról, hogy figyelni kell a másik emberre.

Adatok a könyvről még:

Ekkora kezdtem el olvasni: 2009.06.14.
Ekkora tettem le végleg: 2009.06.18.

Oldalszám: 242
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Ezeket is olvasd el

2 komment

  1. Valószínűleg ezt nem tudnám elolvasni, rettegek valamiért az ilyen témáktól... :S

    ReplyDelete
  2. Én tavaly olvastam, nagyon tetszett, talán mert az én korosztályomról szól, és elsőre elrugaszkodottnak tűnik, hogy az anyuka így viselkedjen, de ha jobban belegondolunk, egyáltalán nem. És a kamaszok lelkivilágába is remek betekintést ad.

    ReplyDelete

Subscribe