A VCS listámról kipipáltam végre Emily Brontë klasszikusát az Üvöltő ​szelek kapcsán. Nagyon szerettem volna megnézni a filmet, mert azt hittem a trailer alapján, hogy ez egy erotikus/romantikus regény lesz, még a fülszöveg is ezt ígérte a „Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor megírta a világirodalom talán legkülönösebb szerelmi regényét” és az „egy romantikus írói lélek vallomása a szenvedélyes szerelemről.” fülszöveggel. 

Nos a romantikához max a romantika korában íródott regényként lehet köze, ebben sajnos én nem semmi romantikust nem találtam. Elképesztően toxikus volt Heatchliff, Catherine pedig egy végtelenül ostoba picsa nőszemély. Nagyon szenvedtem végig az olvasás közben, és én is üvöltöttem volna, mint a szelek Szelesdombon, de végigküzdöttem magam rajta, mert kíváncsi voltam, hogy hová fajul ez a kapcsolat. Unalmas is volt Nelly elbeszélését olvasni, néha azt sem tudtam, hogy ki kicsoda egyáltalán, mert nagyon furán alakultak a dolgok. De azt tudom, hogy Catherine és Heatchliff kapcsolata nem volt egészséges, se normális. Vagyis az elején lehet, gyerekkorukban, de később csak bántották egymást. Persze társadalomkritika van a könyvben, és némi gótikus vonulat a "szellemekkel" vagy kísértetekkel, de ez meg nekem röhejes volt, nem éppen izgalmas. Nah mindegy, legalább kipipáltam a listáról, és annyit elért Brontë, hogy nem mentem el a moziba végigszenvedni a filmet. Jó lesz majd az a kanapén, itt legalább kikapcsolhatom, ha szar. 

A rendezőtől láttam anno a Saltburnt, ami szintén egy kellemetlen élmény volt, mert groteszk és beteg filmélmény volt a maximum (Sajnos Barry Keoghant eleve nem bírom, ezután még annyira sem :D), szóval majd streamingen rálesek, ha lesz szabad 2 órám, ami nem fáj, hogy ha elvesztegetem. Szóval nekem ez a klasszikus sem nyerte el a tetszésemet. Sokan írták, hogy ne romantikusként gondoljak rá, de annyi felmagasztolást olvastam Heatchliff és Catherine szerelméről, hogy remélem, hogy lesz valami jó is benne. Hát nagy csalódás volt. 

A VCS-s listámról elolvastam még Julie Soto: Forget me not című regényét, ami egy romantikus regény spice jelentekkel megfűszerezve. Kellemes olvasmány volt a szexis virágkötő és a szertelen esküvő szervező románcáról, de sok maradandó élményt nem adott. 

Belekezdtem még Andy Weir A Hail Mary küldetés című könyvébe, ami viszont zseniális. Alig bírok vele lassan haladni, pedig majd a március 19-től érkező mozifilm előttre tartogattam, de nagyon izgalmas és nagyon érdekel, hogy mire fut ki a küldetés. Igaz rengeteg fizikai, asztrofizikai és űrrel kapcsolatos rész van benne, amit nem értek, de tök jól van elmagyarázva, úgyhogy visz előre, hogy megtudtam, hogy mi lesz a Föld sorsa, meg az űrhajóssal mi lesz. Fantasztikus sci-fi, nem csoda, hogy ennyire sokan szeretik, és nagyon remélem, hogy jó lesz a belőle készült film. Még csak egy rövid jelentet láttam a trailerből, nem akartam megnézni inkább, mert a regényben bízok, de eddig nagyon jó. Olvassátok el, ha még nem tettétek meg! 

A Vintedről két részletben, de beszereztem az összes Bridgerton könyvet, aminek nagy örültem, és egész jó áron csaptam le rájuk. 

Egy Book24-es vásárlásom volt, ami az időskori monológokat tartalmazza Linn Skabertől. 

Sajnos viszont volt egy munkahelyi könyves börze, ahol végtelen mennyiségű könyvből választhattunk, így elég sok regénnyel és képregénnyel bővítettem a könyvespolcomat. Elhoztam a Lore Olympus képregényeket, Diana Hunt Prédák háza, Ragadozók háza sorozatát, és az Őrület határábant, találtam egy Maja Lund könyvet a Szélcsinálókat, a Narnia krónikái gyűjteményt, a Krémmánia No Filter bőrápolási kisokosát, egy Polcz Alaine regényt (Leányregény), a Darvak vonulását, A nagy budapesti kerülethatározót, Anne családja körében című regényt, 88 történet '44-ből gyűjteményét, az Eden család 2. részét, Backmanntól Az ember, akit Ovénak hívtak és a Hétköznapi szorongások című regényeit, és három magyar szerző regényét (Kleinheincz Csilla, Rusvai Mónika, Veres Attila).  Enyém lett az Egy asztalnál szakácskönyv, és a Home and Table című könyv is, és az Egérőrség képregény. 

Ákosnak elhoztam különféle képregényeket, meg szép képes könyveket. 

A piacon ezer forintért megtaláltam A csoda című könyvet, amit A szoba írónője jegyez. 

Február utolsó napjain még végigpörgettem a Bridgerton 4. évadát, ami nem volt rossz, de még mindig a könyvek ezerszer jobbak. Itt írtam az első négy részről, ami szerintem kevésbé szólt Benedictről és Sophie-ról. Inkább újranéztem a 2. évadot, mert Anthony és Kate a kedvenc párosom.