A General Press Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Jane Shemilt: Lányom című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere mutatja be egy összetört édesanya fájdalmas nyomozását eltűnt lánya után. 

2015. szeptember 14-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve néhány, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!


Jane Shemilt: Lányom 

Fülszöveg:
Amikor a tizenöt éves Naomi az iskolai színjátszó kör előadása után nyomtalanul eltűnik, az édesanyja, Jenny rádöbben, talán nem is ismeri a lányát igazán…
Egy évvel később még mindig nem bukkantak a kamasz lány nyomára. Az eltűnés napját követő sokk szétzilálja Jenny ideálisnak tűnő életét, a családja széthullik. És bár a nyomok már kihűltek, az asszony számára a kutatás csak most kezdődik. Hiába telt el egy esztendő, szentül hiszi, hogy csak úgy bukkanhat a lányára, ha megtanul bízni benne, odafigyelni rá, visszapörgetve életük napjait. Válaszokat keres – és az igazságot, azt, amit eddig külön-külön éltek meg, de amit közösen, együtt megértve újra egymásra találhatnak. Vagy éppen az igazság lesz az, ami végleg elszakítja őket egymástól?
Jane Shemilt regénye egyszerre fájdalmas és felemelő nyomozás, amely a szülői szeretet és oda nem figyelés minden rezdülését árnyaltan, szívszorítóan ábrázolja. Olyan utat jár be, amely megejtően emberi, ám minden nehézsége ellenére megbékélést hozó felismerést ígér.

Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 344
Fordította: Szabó István


A szülői kapcsolatokat bemutató könyvek, legyenek azok krimik, szépirodalmi művek, vagy megtörtént esetről szóló naplók, mindig is a kedvenceim közé tartoztak. Talán azért, mert fontos számomra a család, a szülők, és szeretném megismerni a másik oldalt. Azt, amiről a filmek és a könyvek szólnak. A problémás gyerekeket, azokat a szülőket, akik nem tudják megvédeni és/vagy megismerni kamaszodó gyermeküket. Úgy gondolom sokat lehet tanulni ezekből a könyvekből, és nem volt ez másként a Lányom című könyv esetében sem.

Anyaként biztosan, hogy teljesen másként fogom látni Jane Shemilt könyvét, így bocsássátok meg nekem, ha nem úgy írok róla, ahogy azt egy anyuka tenné. Sajnos a főszereplő Jenny, aki az eltűnt lány anyukáját játssza már az elején kiváltott belőlem egy ellenszenvet lányával együtt. Jenny orvosként dolgozik, ikerfiaival, férjével és lányával éli a mintacsalád életét. Az ikrek sportolnak, tanulnak, ösztöndíjakat nyernek, Naomi egy darab főszereplője, jó tanuló, csinos lány. Ted a családapa szintén orvos, szakmai karriere csúcsán áll. Jenny háziorvosként dolgozik, munkáját precízen és kitartóan végzi, gyakran későn ér haza, de úgy gondolja, hogy legalább a gyerekeknek megvan a mozgásterük. Konkrétan azt csinálnak, amit akarnak. Ted, az apuka még később jár haza, hiszen ő folyamatosan műti a betegeket az idegosztályon, de még ennek ellenére is a 15 éves Naomi, és a 18 éves Theo és Ed mintagyerekek.

A családi idillikus kép akkor törik szét, amikor Naomi nem jön haza az egyik este. Egyszerűen nyoma vész. Senki sem látta, senki sem tudja, hogy hová ment. A barátok csak arról hallottak, hogy volt egy férfi vagy fiú a lány életében, de ezenkívül semmi nyom sehol. Jenny teljesen kétségbeesik, és nem tudja megbocsájtani magának, hogy nem figyelt oda Naomira, mert ez okozhatta az eltűnést.

A könyvben a nő szemszögéből láthatjuk a történetet, ő meséli el az időben ugrálva, hogy mi történik a lány eltűnése napján, és hol tartanak egy év múlva. Ezek a múlt-jelen visszatekintések érdekessé tették a könyvet, de cseppet sem fájdalommentessé. A szenvedés és a tehetetlenség eléggé átjárja a lapokat, Jenny képtelen feldolgozni ezt az egész helyzetet. De hát hogy is tehetné? A lánya eltűnt, és olyan dolgok bukkannak felszínre, amiket ő sem gondolt volna. Hogyan lehet túllépni ezen? Ki a felelős mindezért? Egyedül ő? Mert nem beszélgetett eleget Naomival? Kérdések, amikre annyira nehéz választ kapni...

Minden szereplő tett olyan dolgot a könyv során, aminél nagyon mérges voltam rá (mondanám, hogy kinyílt a bicska a zsebemben), vagy éppen elszomorodtam innen ered az, hogy a szereplők nem nőttek a szívemhez. A történet és az elmesélés viszont nagyon erős.

Értékelés: 5/4.5

Minden szülő gondolatát az elvesztésről és a hibák elkövetéséről megtestesíti Jenny. Sokat lehet szerintem a Lányomból tanulni, főként azt, hogy az ilyen hibákat ne kövessük el. Tele van a könyv olyan helyzetekkel, amik akárkivel megeshetnek, ettől még a nem szimpatikus karakterek is emberiek voltak. Esendők, gyarlóak, akárcsak mi magunk.

Nem ítélkeztem senki felett, nem is lehet. Valahol ennek a családnak az élete tönkrement, és még ha a történet rá is vezet arra, hogy hol, ez nem változtat semmin se. Fájdalmas igazságok kapnak helyet a könyvben, mind a múltbeli eseményekben, mind a jelenben és Jenny ezeket úgy adja az olvasó kezébe, hogy azok fejbe kólintanak mindenkit. 

Nem tartozott a Lányom a könnyed olvasmányaim közé, de néha kellenek ilyen masszív és jócskán negatív benyomások, hogy jobban tudjam értékelni az én családi kapcsolataimat és életemet. Egy pillanatra jó belegondolni, hogy én nem vagyok se Jenny, se Naomi, és nem élem az ő életüket. Olvasni és megfigyelni bőven elég volt ezt a történetet. Spoiler nélkül nehéz írni arról, hogy mi történik a szereplőkkel, hová fut ki a Naomi eltűnése körüli szál, de sokszor éreztem úgy olvasás közben, hogy "úristen, ez nem lehet igaz". Volt ebben izgalom, és rácsodálkozás is.

Bátran ajánlom azoknak, akik szeretik a depresszív hangvételű könyveket, mert a Lányom hozza az emberi érzelmek ezen szintjét.

 RENDELD MEG INNEN A KÖNYVET AKCIÓSAN!





Nyereményjáték: 


A regény egyik alappillére az egymásra való odafigyelés és az anya - lánya kapcsolat fontossága. Mi pedig ennek kapcsán megpróbáltunk híres édesanya - lánya párosokat keresni nektek.
A feladatotok, hogy ezeket a párosokat kitaláljátok és a nevüket beírjátok a rafflecopter megfelelő mezőjébe.

Az én feladványom: Az édesanya amerikai filmszínésznő és énekes volt, legismertebb szerepe Dorothy, az Óz, a csodák csodája című filmből. 1999-ben az Amerikai Filmintézet beválasztotta az utóbbi 100 év 100 legnagyobb filmszínésznője közé.
A lánya pedig többszörös Golden Globe-díjas és Oscar-díjas színésznő és énekes. Leghíresebb szerepe Sally Bowles volt a Kabaré című filmben.


a Rafflecopter giveaway

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.


A turnéban részt vevő blogok:
09.14. Szembetűnő
09.16. Zakkant olvas
09.18. Kelly és Lupi

A hazánkban is nagy sikert aratott Egyetlen sorozat második része jelenik meg 2015. szeptember 14-én az Athenaeum Kiadó gondozásában,  Egyetlen méreg címmel Rachel Van Dyken tollából.  A Blogturnésok tíz bloggere válallkozott arra, hogy Wes legjobb barátja, a balhés Gabe történetét véleményezze nektek. Érdemes követni a turnét, mert a különböző értékelések és érdekességek mellett a kedves olvasóknak a játék helyes megfejtéséért cserébe esélyük nyílik megnyerni a könyv egy példányát a kiadó felajánlásában.



Rachel Van Dyken - Egyetlen méreg

Fülszöveg:
Wes és Kiersten legjobb barátja, Gabe igazi balhés srác: egyik lányt fogyasztja a másik után, sötét haja és tetovált karja sem riaszt el senkit. Sőt.
Saylor igazi mintadiák: nagyszerű eredményei vannak, ösztöndíjat kap, kiválóan zongorázik, de valami mégis hiányzik az életéből – és a játékából.
A szenvedély.
Ők ketten egy zaklatott délutánon egy gyakorlóterembe futnak össze – szó szerint –, és bár elsőre taszítják egymást, hamar kiderül, hogy valami furcsa módon egy húron pendülnek.
Aztán egy napon Saylor önkéntes munkát vállal egy rehabilitációs intézetben. Az ápoltak közül kiragyog Hercegnő, a nyaktól lefelé bénult lány.
De mit keres ott Gabe minden nap? Mire Saylor választ talál a kérdésre, menthetetlenül belegabalyodik Gabe életébe. Vajon együtt sikerül megküzdeniük a múlt döntéseinek következményeivel?

Atheneaum Kiadó  2015.09.14
ISBN: 9789632934488
328 oldal


Rachel Van Dyken előző könyvét az Egyetlent eléggé szerettem, és még mindig élénken él bennem Gabe nőfaló nagyszájú karaktere, így amikor megláttam, hogy róla szól a következő regénye nem volt kérdés, hogy elolvasom. Amíg Kiersten és Wes szerelmi huzavonája jól esett a lelkemnek, addig Gabe és Saylor kapcsolata bőven tartogatott depresszív részeket. Ezzel nem is lett volna baj, ám néha már kicsit soknak éreztem a szenvedést. Tudom, hogy a new adult könyvek jelentős részében van egy fajta lelki vívódás a szereplőkben, itt néha túlzottan súlyos és "ilyen nem létezik kategóriás" dolgokról volt szó Gabe esetében.

Nehéz erről spoiler nélkül mesélni, de a fiú nem véletlenül olyan, amilyen. Gabe egész teste tele van tetoválásokkal, piercingeket hord, és válogatás nélkül megdugja a lányokat. Nem érez igazi érzelmeket, és múltjának van egy olyan része, amit legszívesebben mindenki előtt eltitkolna. Gabe igazából nem is csak egy személyiség, hanem 3 fiú egyben. Ebből Saylor a szenvedélyes zongorista 22 éves fiúba fut bele, amikor gyakorolni megy a zeneteremhez. Saylor minta diák. Stréber, folyamatosan gyakorol, de ezt lelketlenül teszi. Az ösztöndíj a lényeges, és hogy ne anyukájának kelljen fizetni a tandíjat, mert neki nem jut rá a pénze ápolónői fizetéséből, és Down-szindrómás kisöccse speciális kezelése mellett. A lány tehát szegény, és ráadásul gátlásos is. Gabe pedig lehengerli és olyat tesz vele az első találkozásukkor, ami felett nem tud a lány napirendre térni.
  

Említettem, hogy utálom a könnyeket? Nyíl a szívbe… vér, vér, sok-sok vér.

Persze a két főszereplő sorsa még sokszor keresztezi néhány véletlen folyamán egymást, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz, még akkor is, ha nem akarnak. Saylor távol akarja tartani magát Gabe-től, de ez nem megy, a fiú szintén ezt szeretné, de vonzza a lány, de nem adhatja oda magát a múltja miatt neki. És itt elindul köztük egy érdekes adok-kapok kapcsolat, amiben van bőven sírás, és némi veszekedés is. Gabe csontvázai, amiket eddig olyan ügyesen eltitkolt egyre jobban elkezdenek előbukkanni és olyan dolgokra derül fény, amik alapjaiban változtatják meg a fiút és persze vele együtt Saylort is.

Nehéz spoilerek nélkül mesélni erről, de nekem valahogy nem állt össze a fiú karaktere. 3 lélek lakozik benne, Gabe a tetovált nőfaló egyetemista, az egykori fiatal popsztár, és persze a végtelenül szerelmes 17 éves srác. Saylor a 22 éves Gabe-t ismeri meg, így nem tud múltjáról és azokról a sebekről, amiket a fiú hordoz magában. Ráadásul úgy tűnik, hogy nehezen is fog kinyílni neki a fiú. Gabe egyre többet érez Saylor iránt, de nem tud engedni ennek, mert a múltjának egy darabja még mindig a szívében van.

A könyv végére minden kiderül, és minden elrendeződik, de addig nagyon sok sötét gondolaton kellett túljutnom és ezek néhánya nem volt egyszerű. Éreztem, hogy Rachel Van Dyken nagyon fontos dolgokat akart az olvasónak átadni, de a valóságban ezek a dolgok nem így működnek szerintem. Mármint Gabe karakterei és a köztük lévő nyilvánvalóan szemet kiverő összefüggések.

Beleszeretni, ugrani, még akkor is, ha pontosan tudom, hogy ő elkap majd... lehetetlen volt. Mert Mindenki tudja, hogy a szerelem esetében nem a zuhanás fáj, hanem a földet érés. És tudtam, hogy csak idő kérdése, hogy ő is lemondjon rólam és hagyja, hogy összetörjek. 

A fiú érzelmei és problémája viszont nagyon is valóságos, és ebben nagyon jó az írónő. Olyan dolgokról mesél és olyan mondatokat ad a szereplői szájába, amik mindenki életében előfordulnak és amiket bárki gondolhat. Betegség, a gyász, a másik elvesztése, az önmarcangolás, a depresszió, az alkohol és drog problémák, és a szerelem/szexualitás témaköreit járja körül Gabe és Saylor. A mellékszereplők (az előző történetből megismer) Kiersten és West, és Gabe unokatesója Lisa (aki Kiersten lakótársa is egyben) is felbukkannak és segítik Gabe-t. Wes már már földöntúli, nagyon bölcs és már néha idegesítő jó barátként folyamatosan megosztja Gabe-bel a gondolatait, míg Lisa Saylort istápolja.

Értékelés: 5/3.5

Nálam most Rachel Van Dyken regénye nem hozta azt, amit az előző történet, de ettől még nem rossz, csak nálam nem talált be. Sajnos nem tudtam igazán feldolgozni Gabe különböző részeit, majd a nagy eggyé olvadását. Rengeteg megható rész van a könyvben, néha már túl sok is volt a könnyből és a lelkizésből. Valahogy nem találtam az egyensúlyt, néha úgy éreztem, hogy túlzottan a depresszív irányba vitte az írónő a történetet, de legalább a lezárás szép volt és megható.

A biztonság volt a mindenem. Mert amikor az ember kockáztat, akkor bizony sérül, és nekem annyira elegem volt abból, hogy folyton sérülök.

Az utolsó lapokig benne van a regényben a fájdalom, de szerencsére ott van a feloldozás is, ami tényleg megható. Nyilván bőgtem az egyik szereplő utolsó percein, és ennek leírásán, így nem mondhatnám, hogy nem hatott rám a regény. Rachel Van Dyken még mindig tudja, hogy hogyan írjon a fájdalmas érzelmekről,  gyászról, a szerelemről és a küzdelemről, meg a belső démonokról. Ha szereted a new adult regényeket, és bírod, hogy egy igazi rossz és egy jó kislány vívódásairól kell olvasnod, akkor az Egyetlen méreg című regényt imádni fogod.


Rendeld meg a kiadótól akciósan a könyvet!





Blogturné extra: zongorás gifek 

Nagyon jók voltak azok a részek, ahol Gabe zongorázni "tanítja" Saylort. Én is nagyon szeretem nézni és hallgatni mások zongorajátékát és találtam pár gifet ebben a témában.










Nyereményjáték:

Minden állomáson találtok egy YouTube videót, egy-egy fülbemászó zongorajátékkal. Írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába a videókon szereplő művek SZERZŐinek nevét.
A kisorsolt nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az értesítő levélre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz, ezt kérjük vegyétek figyelembe.

a Rafflecopter giveaway

 

 

A turnéban résztvevő blogok:

09/06 Angelika blogja
09/07 Kristina blogja
09/08 Szembetűnő
09/09 Dreamworld
09/10 Kelly & Lupi olvas
09/11 CBooks
09/12 Deszy könyvajánlója
09/13 Könyvszeretet
09/14 MFKata gondolatai
09/15 Zakkant olvas

Catherine Anderson újabb regényével ismét egy családtörténetbe fog: a Valance família szívhez szóló, romantikus pillanatait tárva az olvasó elé.

Catherine Anderson: Felhők felett

Fülszöveg: Gabriel Valance sehol sem tölt sok időt, fegyverforgatóként egyik vidékről vándorol a másikra. Életét a párbajok, az olcsó whiskey-k, a hotelszobák, az örömlányok jelentik, és amikor Randombe, a coloradói kisvárosba érkezik, akkor sincs ez másképp. Ám ez a hely nem akármilyen hely, különös dolgok esnek meg itt, és a férfi kap még egy esélyt az élettől, hogy egy olyan világnak lehessen a részese, amelyről mindig is álmodott. Ehhez azonban nem kevesebbet kell megtennie, minthogy azon nyomban házasságra kell lépnie Nancy Hoffmannal, az illemre sokat adó, mindig visszafogott nővel. És nem elég elvennie Nancyt, meg is kell tanítania a múltja elől menekülő nőnek, hogy mi a bizalom, a szeretet, és mi a szenvedély. Együtt kell felfedezniük egy olyan világot, amelyben mindkettejük először tapasztalja meg, mit is jelent nem egyedül lenni.

Eredeti címe: Walking On Air
Sorozat: Valance család 1.
Kiadó: General Press
Fordító: Pejkov Boján
ISBN: 9789636437978
352 oldal, keménytáblás

Szerettem volna már egy igazi szerelmes történetet olvasni, amiben nincsenek szenvedő tinik, depressziós önmarcangolók. Egy olyan könyvre vágytam, amiben felnőttek szerepelnek, akik mernek érezni és erről nem is félnek beszélni. Szerettem volna egy kis rózsaszín ködöt, meg jól eső elégedettséget, amikor becsukom a könyvet, mert nem függővég, mert nem tragédia. Szerencsére mindezeket megkaptam Catherine Anderson Felhők felett című könyvétől úgyhogy elégedett vagyok :)

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg szeptember 10-én Mary Chamberlain: A dachaui varrónő című háborús történelmi regényét. A Mont Blanc válogatás kiadói sorozatában Ada Vaughan történetét olvasva betekintést nyerhettek egy tehetséges, ambiciózus fiatal londoni lány életébe, akit magával sodor a második világháború kegyetlen valósága. A Blogturné Klub négy bloggerének véleményét olvashatjátok a turné során, és a divatházakkal kapcsolatos játékunkon megnyerhetitek a könyv három példányát a kiadó felajánlásában.


Mary Chamberlain: A dachaui varrónő 

Fülszöveg:

London, 1939. A tizennyolc esztendős csinos és ambiciózus Ada Vaughan varrónőként dolgozik a Dover Street-i nőiruha-szalonban. Divattervező pályáról álmodik megvan hozzá a tehetsége és a tudása , de ehhez ki kellene törnie a lambethi sivár családi környezetből.
Ada egy véletlen találkozás során megismerkedik a titokzatos Stanislaus von Liebennel, és ez a kapcsolat a szerelem és a csillogás világába repíti. Amikor a férfi felajánlja, hogy elviszi Párizsba, Ada úgy érzi, itt a nagy alkalom, és meg sem hallja a figyelmeztetést, hogy a közelgő háború miatt veszélyes a kontinensre utazni. A jóslat beteljesül, kitör a háború, ők pedig Franciaországban rekednek. A német megszállás után Stanislaus elhagyja a lányt, de az utolsó éjszakán még kezeskedik arról, hogy Ada sose felejthesse el. Ada fogságba kerül, és annak köszönhetően éli túl a háborút, amihez ért: ruhákat varr. Jelenlegi megrendelői is előkelőségek, csak éppen német előkelőségek. Ada nem is sejti, mekkora bajt hozhat ez még a fejére
Egy történet a reményről, az élni akarásról és a bosszúról.

Maxim Könyvkiadó 2015.09.10
336 oldal
Fordította: Margitta Nóra
ISBN: 9789632616247

ITT BELEOLVASHATSZ

Sosem egyszerű háborús könyvet olvasni. Megviseli az ember lelkét az a sok borzalom, ami a szereplőkkel történik. Kell hozzá hangulat, mert nem lehet csak úgy belezuhanni a szörnyűségekbe, mert nem fog jól esni. Elég sok háborús történet olvastam, családokról, túlélőkről, de A dachaui varrónő valahogy más volt. Kiemelkedik a többi közül. De nem azért, mert hiányosabb, vagy kevésbé jobb mint a többi hasonló könyv, hanem mert itt előtérbe kerül női szerep, és az az élettörténet példa nélküli, amit a főszereplő bejár.

A hazánkban is nagyon népszerű Csontszüret sorozat második része jelenik meg 2015. szeptember 7-én az Athenaeum Kiadó gondozásában, A Mímes Rend címmel.  A Blogturnésok öt bloggere alig várta, hogy újra belemerülhessen Paige világába. Itt az alkalom, hogy  elmondják a  véleményüket  a  folytatásról, a kedves olvasóknak pedig a játék helyes megfejtéséért esélyük nyílik megnyerni a könyv egy példányát a kiadó felajánlásában.

Samantha Shannon: A Mímes Rend

Fülszöveg:

Paige a Csontszüret sorozat első kötetének végén kiszabadul a Sheol I brutális világából, de a bajok csak most kezdődnek: sok szökevény még mindig bujkál, őt pedig mind közül a legveszélyesebbnek nyilvánították… Ahogy a Scion mindent látó szeme Paige után fordul, a mímeslordok és mímeskirálynők bandái számára összehívják az Abnormális Unió tanácsát. Jaxon Hall és a Hét Pecsét vezető szerepre készül, de egy végzetes fenyegetés híre terjed a látók között, és mindenhol sötét titkok sejlenek.


Athenaeum Kiadó 2015. 09.07.
ISBN: 9789632934501
Fordította: Bottka Sándor Mátyás
560 oldal


Az első kötet nem nyerte el 100%-ig a tetszésemet, sok olyan dolog volt benne, ami zavart, de aalapjáraton elég eredetinek tartottam Samantha Shannon világát, így amikor hírt kaptam a folytatásról adtam még egy esélyt Csontszüret sorozatnak. Így utólag nem is baj, a második esély mindenkinek kijár és most ebből jobban jött ki az írónő is :)

A Mímes Rend ugyanott folytatódik, ahol az előző kötet véget ért. A helyszín London, ahol hősnőnk Paige is él. A Hét Pecsét bandának álomjárójaként dolgozik Jaxon Hallnak, akinek a jobbkezeként sok mindent tesz meg főnökének. Az előző könyvben a lányt elrabolják, és rákényszerítik, hogy vegyen részt a Csontszüreten, ahol London melletti elhagyott városban látókat (természetfeletti képességgel rendelkező emberek) áldoznak fel egy különleges fajnak. Ők a rephaiták, akik a Túlvilágról jöttek és uralmuk alatt tartják Londont is. Paige ide kerül, ahol Mestere egy Arcturus nevű "férfi" vagyis rephaita lesz, aki felkészíti a lányt a végső viadalra.

A remény a felkelés éltető ereje. Anélkül nem vagyunk más, csak hamu, amit szertefúj a szél. 

Arcturus és a lány közel kerülnek egymáshoz, szövetségesekké válnak, amikor kitör a lázadás, amit a rabszolgaként tartott látók Paige vezetésével eszelnek ki. A lánynak és néhány társának sikerült megszökniuk a városból, ezzel felbosszantják Nashirát, aki Arcturus vérhitvese és a legkegyetlenebb rephaita. A nő hajtóvadászatot indít Paige ellen, és már meg is érkeztünk a könyv második részéhez.

Ahhoz képest, hogy eléggé nem voltam képben az első résszel kapcsolatban A Mímes Rend jól visszautal a régi történetre, így gyorsan belerázódtam London világába, amit a körzetekre osztott mímeslordok és mímes királynők irányítanak. Mivel A Mímes Rend egy Novemberár nevű eseménnyel zárul (úgy tűnik Shannon imádja ezeket a nagy csatákat a könyvei végén), amin szinte minden mímeslord és mímes királynő részt vesz így a nevekkel megint egy kicsit túlcsordultam.

Persze Paige álneve (Sápadt Álmodó) és főnöke Jaxon Hall (Fehér Béklyózó) szerepel a legtöbbet, de van itt Ócskás, Apátnő, Hétpróbás Hector, Kegyetlen Úrnő, Gyöngyös Királynő és még nagyon sok név, amit néha kicsit nehéz volt megjegyezni. A Hét Pecsét tagjai is visszatérnek, Nick, Zeke, Nadine és Eliza és persze a Paige-dzsel együtt elszökött megmentett fiatalok is.

Rengeteg összeesküvés van ebben a kötetben is, de itt főként Londonra koncentrálunk és a mímes királynőkre és mímes lordokra, akiknek hierarchiája elég érdekesen alakul. Nem mindegy ám, hogy ki kinek a szövetségese, jobbkeze, ki kinek dolgozik, ki kit árult be, ki melyik szektorból kapaszkodott fel, és persze az sem elhanyagolandó, hogy kinek milyen képessége van. Egy-egy szektornak külön uralkodója van, ők a mímes lordok, vagy mímes királynők (meglepően sok nő vezeti a bandákat, akik illegális tevékenységből tartják el magukat). A Hét Pecsét vezetője Jaxon, és mint jobbkeze Paige is nevez a Novemberáron megtartott versenyre, ahol képességeikkel együtt azért küzdenek, hogy ők legyenek az új vezetők. Hogy ez miként alakul, azt nem lövöm le, de nekem kiszámítható volt sajnos.

London és a rend leírása érdekesek voltak, ráadásul a Londinium hercege után olvasva még különlegesebb, hogy újra a jövőben (2059-ben) járhatok és persze Nagy Britannia fővárosában.

Értékelés: 5/4

Paige végre nem rinyál annyit, hogy elmenjen az életkedvem is tőle. Persze érthető, az első részben még fiatalabb volt, azóta túl van egy Csontszüreten, ráadásul szított egy felkelést, megismerkedett a rephaita fajjal, és közelebbi kapcsolatba került Arcturus-szal, akihez gyengéd érzelmek is fűzik. Ez a szerelem vonalat valahogy nem tudtam egyelőre még feldolgozni, nekem ez fura, de egyre több szerepet kap a kettőjük kapcsolata, így már emészhetőbbé vált. A Csontszüret végén durr bele a közepébe elven kapunk egy szerint elhibázott jelentet, itt A Mímes Rendben már lényegében árnyaltabban jelenik meg Paige és a Nagymester kapcsolata. Nem ők lesznek a kedves "szerelmespárosom", de van valami kettőjükben, ami szerintem tartogat még érdekes dolgokat. Ha mást nem, a tiltott kapcsolatuk tényét.

Bár sok volt ebben a kötetben is a név, valahogy sokkal jobban átláttam, mint a rephaita világot. Persze egy idő után itt felbukkannak Arcturus társai, és felveszik Paige-dzsel a kapcsolatot, de valahogy így nem volt annyira nagy dózisú, mint a She'olban (ott tartották a Csontszüretet, ott élnek a rephaiták). Nyilván kellenek ők is a történetbe, de ha nem lenne elég a látók és kasztjaik, akkor itt vannak ezek a különleges Túlvilágról érkezett nem emberi lények.

A folytatásban kevesebb félelmetes emita szerepel (ők azok a zabálók, akik az előző kötetben riogatták a mezőn az embereket, és élve megették őket), ellenben annál több ármánykodás és gyilkosság. Komplett bandát mészárol le a Rongybabák nevezetű csoport, akikről vajmi kevés derül ki.

Shannon ezen könyve nekem most több izgalmat tartogatott. Paige a szökése után célponttá vált, és hiába változtatja meg a külsejét, rengeteg helyen támadnak rá orvul, és majdnem el is rabolják. Egyszerűen mindig történik vele valami, de közben felnőttebb, és bátrabb lett az első rész óta és ez pozitív. Nem mondom, hogy nincsenek rossz döntései, mert néha túlzottan önfejű és naiv, de azért végre már átlátja a dolgokat és tesz is érte, hogy változtasson a helyzetén. A Mímes Rendben sok szó esett a Hét Pecsétről, magáról a londoni mímes bandavilágról és kevesebbet futott a rephaita vonal. Kaptunk még némi természetfelettit is, megismertem még több látóképességet, és a kopogószellemek is visszatérnek és azt megtudtam, hogy kik laknak Jákob szigetén.

Az írónő által megteremtett világ a második kötet után már biztosabb lábakon áll, és még mindig van benne kraft. A könyv vége számomra nem okozott meglepetést, sajnos teljesen kiszámítható volt, de mégis érdekel, hogy mit kezd ezzel az egész helyzettel Paige. Én most már jobban drukkolok neki, mint azt hittem volna valaha is.


Ha olvastad a Csontszüretet, akkor szerezd be a most megjelenő Mímes Rendet is!

 


Nyereményjáték:

A  Csontszüret sorozat szimbólumait kell kitalálnotok minden állomáson  a kiemelt betűk segítségével. Természetesen képeket és egy kis körülírást is kaptok. A megoldásokat a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok. A játékhoz tartozik még a kiadó facebook oldalának tetszikelése, és már csak a szerencsére kell várni!  A kisorsolt nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az értesítő levélre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz, ezt kérjük vegyétek figyelembe.

Az utolsó keresett szó:


Nyolc szirmú virág, mely a Rephaiták ősi növénye, négy színben virágzik: lila, kék, fehér és rózsaszín



a Rafflecopter giveaway


A turnéban résztvevő blogok:
09/03 Kelly és Lupi olvas
09/04 Deszy könyvajánlója
09/05 Always Love a Wild Book
09/06 Dreamworld
09/07 Zakkant olvas

Az Athenaeum Kiadó elhozza nekünk a kegyetlen jövőt. Nagy Britannia egykori fővárosában kannibálok élnek, Londiniumban és külső területein pedig emberek próbálnak túlélni az atomháború után. Élelmiszer alig van, az állatok kihaltak, a lakosság éhezik, a nemesek pedig castingokon gyűjtik be a húst.

Londinium hercege kegyetlen történetében keveredik Shakespeare kora, a kietlen jövő, a mondák, legendák és a vérszomjas főhőseik története. Erős gyomor kell hozzá, de a Blogturné Klub 5 bloggere vállalta azt a feladatot, hogy bebizonyítsuk, nem félünk a kannibáloktól. Tarts velünk és a turné végén, ha ügyes vagy megnyerheted a Kiadó által felajánlott könyv egyik példányát.

T.S.Thomas: Londinium hercege (Eaten-trilógia I.)

Fülszöveg:

Nagy Britannia kietlen romjain áll Londinium sötét metropolisza, amely az emberi civilizáció utolsó mentsvára. A növények szinte egytől egyig megsemmisültek, állatok sem maradtak a Földön, az éhhalál csupán két módon kerülhető el: farmerként zöldséget termeszteni a radioaktív talajon, vagy nemesként farmerek húsát enni Londinium fényűző éttermeiben. Az örök álmodozó parasztfiú, Demetrius Wannamaker útra kel, hogy szó szerint „eladja a húsát” a közösség polgármesterének, akinek lánya, Abigail éppen házasodni készül. Demetrius jó eséllyel pályázik rá, hogy őt magát szolgálják föl lakodalmi főfogásként, s ezzel megmentené családja tönkrement farmját – elsősorban haldokló édesanyját. Ám a nincstelen vegetáriánusfiú feltétlen önfeláldozása becsvággyá fajul, ahogy beleszeret Abigailbe, miközben a város sötét csatornarendszereiben lázadás készül a kannibál-társadalom szétzúzására…


Kannibálok, és Shakespeare? Nekem elég volt ez a két hívószó, és már repültem is rá az Atheneaum Kiadó új könyvére. A fülszöveg is elég "ennivaló" volt, úgyhogy én sok gusztustalan jelenetet vártam TST könyvétől. Szerencsére nem csalódtam, de tudom, hogy lesznek olyanok, akiknek ez nehéz olvasmány lesz. Mondhatnám, hogy megfekszi majd a gyomrukat, de ez olyan morbidul hangzik, pedig igaz.

A történet helyszíne az egykori London, a nem túl távoli jövőben, de már túl egy nagy atomháborún, ami teljesen megváltoztatta a Föld állapotát. Az állatok elpusztultak, csak néhány ember élte túl a csapást, ők is föld alatti helyeken bujkálnak. Az égből savas eső hull, szinte alig terem meg valami, állatok nincsenek, az egész világ éhezik. A könyv csak Londinium és környékére koncentrálódik, és a könyv legelején arról sem tudunk, hogy mi történt és miért, csak két fiút ismerünk meg. Az egyik főszereplő Demetrius, akinek bár él még a családja, de nincsenek jó körülmények között. Dem haverja Luke egyedül él, a fiúk haverként régóta számíthatnak egymásra. Demetrius édesanyja nagyon beteg, testvérei nem tudják eltartani a családot, apjuk nem tud pénzt szerezni, így az egyetlen esélyt fiukban látják. Ahhoz, hogy pénz szerezzenek el kell jutni a fiúnak Londiniumba, hogy ott aztán megegyék, mert akkor a család a húsáért cserébe sok pénzt kap.

A könyv elején megismert Demetriusból nagyjából semmit sem néztem ki. Annyira nyámnyila, béna volt, hogy kicsit drukkoltam is, hogy haljon meg (jó, ez nem szép dolog), és Luke-kal folytatódjon a könyv, mert ez így ciki. Szerencsére nyilván nem így lett, és Demetrius lett az utóbbi idők leggyorsabban fejlődő karakter, akit megismertem. Ezért nagy respect jár neki!

Mindenki meghal. A nagy igazság ez. S az igazságra sosem sütötték a szépség bélyegét. Sem a méltóságét. S ki oly halált idéz elő, mely nem méltó emberi értékrendhez, nem hal meg emberként.

Luke és Demetrius együtt indulnak neki Londiniumnak, hogy akkor ők majd szerencsét próbálnak a városban, ahol a nemesség él. A nemesek, akik emberi húst fogyasztanak. A fiúk vágya, hogy ők legyenek a fő fogás Londinium polgármesterének lányának lagziján, ám vajmi kevés esélyük van erre földönfutó szegénylegényként. Persze, ahogy annak lennie kell és ahogy az mesékben van egyiküknek sikerül, és az nem a lúzer főszereplőnk lesz. Luke-ot választják ki a lagzis lakomára, az ő húsát szolgálják majd fel, hogy Abigail a polgármester csodaszép lánya és friss vőlegénye falatozhasson a fiatal húsból. Demetrius ott szúrja el, hogy túl közel kerül a castingon (így hívják a szertartást, ahol a Globe család kiválaszthatja a lakoma "sztárjait".) a lányhoz, és megcsókolja.

A nemesekhez ugyanis nem érhet senki, főleg nem egy rangon aluli személy. Míg Luke-ot elviszik és felhizlalják, addig Demetrius abban a konyhában köt ki, ahol naponta több száz nemes falatozza az önkéntes (vagy éppen nem annyira önkéntesek) testek húsát. És ez amennyire morbidul hangzik, leírva sem jobb.

T.S.Thomas szerintem zseniálisan felépítette ezt a világot, ami a jövő, de mégis annyira zárt és annyira felfoghatatlan, hogy közben ott élnek a múltban a szereplői. Mert hiába London (Londinium) a lerombolt épületek között nincs mindenhol közvilágítás, a nemesek Shakespeare korabeli ruhákban járnak, ékesszólóan beszélnek és nagy lakomákat tartanak. A Globe színházban Shakespeare darabokat adnak elő, nyoma sincs a technikának, gramofonon szólnak a régi zenék, testőrök védik az uralkodókat, és repülő léghajókkal közlekednek autók helyett. Londinium alatt a régi metró hálózatában óriási fertőzött patkányok élnek, és egy lázadó csoport is tevékenykedik ugyanitt. Ők szeretnének lerombolni a kannibál társadalmat, így a nemesek közül senki sincs biztonságban.

A könyvben rengeteg ármánykodás és titok van és ezeket jól elosztotta a TST. Mindig kapunk egy-egy fura mozzanatot, és most nem a gyomorforgató részekre gondolok, bár azokból is bőven kijut. Az élő emberek feláldozása, és elfogyasztása nem éppen humánus részletei a könyvnek, de kellőképpen beleégnek az ember agyába. Demetrius, mint főszereplő nagyon sokat változott a könyv kezdetétől az utolsó katartikus végső jelenetig. A fiú eljut a castingig, majd egy utolsó senkit csinálnak belőle, egy rabszolgát egy étteremben. Itt tanul meg a késsel bánni, itt ismerkedik meg a titokzatos Séffel, aki az emberekből készít különleges fogásokat. Ebbe az étterembe jár Abigail is, akiért Demetrius különleges rajongással van és megpróbál újra közel kerülni hozzá.


Ebben a groteszk világban senki sem él sokáig, mindenkiből lehet főfogás valahol úgyhogy. A szereplők úgy hullanak, mint a legyek, így nem is szimpatizáltam senkivel, mert sejtettem, hogy felesleges. A szegény káposztazabáló Demetriusból, aki vegetáriánusként él a nagy városban az étteremben, ahol rabszolgaként tartják állat módjára valami bekattan. Különleges volt olvasni a lapok között a fiú őrült gondolatait, amik nem értek meglepetésként, hiszen ebbe a világba nagyjából csak beleőrülni lehet. Véres jelenetek, hirtelen halálesetek, rengeteg kegyetlenség, ám a fiú ettől egyre erősödik, és egyre bátrabb lesz és végül eléri célját. Bekerül a palotába, és ő lehet Abigail híres esküvőjének főfogása.

Értékelés: 5/4

Nagyon bírtam, hogy a könyv ennyire véres, és gusztustalan. Tudom, hogy ez nem éppen normális dolog, de ha belegondolunk, hogy mostanság már az ingerküszöbünk ennyire alacsonyan van (legalábbis az enyém), akkor kellenek az ilyen könyvek, amik egy kicsit feldobják a megszokott unalmat. Mert a Londinium hercege egy pillanatra sem volt unalmas számomra.

Bár Demetrius Wannamakert nem mindig kedveltem olvasás közben, de amikor a konyhára kerül és a túlélésért játszik egyre többet és többet mutat magából és sötét énjéből, ott már tudtam, hogy nem lesz gond vele. A végére persze nem lett szimpatikusabb, mert vannak tettei, amikre nehéz szemet hunyni, de nem lett sablonos. Sőt! Tökéletesen látja magát, és még viccet is csinál magából, kifejezetten gunyorosan tud megnyilatkozni saját magáról.

A sok intrika, meg ármánykodás miatt egy percre sem áll le a könyv, mindenkiből lehet ellenség, és cinkos szövetséges is. A könyv háromnegyedénél végre megértjük, hogy mit akarnak a lázadók. A bál előtti halloweeni álarcosbál kifejezetten izgalmas volt, a lakodalom és az élve tálalás (melynek főszereplője Demetrius) a menyegző után hátborzongató és rengeteg nem várt haláleset miatt nagyon emlékezetes lett. Persze nem attól jó egy könyv, hogy sokan elhullanak benne, és tele van gusztustalanságokkal (élő emberek módszeres elfogyasztása, az áldozatok könnyeinek lecsapolása majd jóízű elfogyasztása, rabszolgasorsba hajtott őrült emberek szenvedése és a többi) hanem attól, hogy az író ennek ellenére jól felépítve és összerakva tárta elénk a világot.

Mind a leírások, mind a szereplők érdekesek voltak, tetszett a párhuzam volt a modern és a régi világ között (technika vs középkori állapotok) és persze oda voltam Lándzsarázó Vilmos rajongásáért is. A karakterfejlődéssel semmi gond nem volt. Demetrius rengeteg változik. Nem mondom, hogy mindig előnyére, de mindenképpen érdekes volt végigkövetni sorsát. Luke, bár nem végig szerepel benne, de ő is emlékezetes dolgokat tesz. A polgármester, Abigail és vőlegénye, a konyhai dolgozók, és a Towerben élő fura szerzet is mind-mind fontos szereplők voltak.

Hogy mi nem tetszett? A sok szenvedés, kizsigerelés és morbid dolog közben úgy éreztem, hogy nem tudom hová tart a történet. Olyan volt, mintha egy helyben toporognánk és hogy ennek a sok fékevesztett öldöklésnek semmi haszna. Hogy senki sem irányít, senki sem tudja merre tart mindez, és senki sem jó vagy senki sem tudja, hogy mi célból megy az egyik tábor és a másik tábor között a harc. Az atomháború utáni túlélők legendája (amit Abigail dadája mesél a lánynak elalváskor) kifejezetten untatott, bár értem, hogy miért került bele a regénybe, de nekem nem tetszett.

Néha éreztem egy-két logikai bakit, amit szépen fel is jegyzeteltem, de aztán elhagytam a papírt, így már nem is tudom, hogy pontosan mik voltak ezek. Mondjuk nem vonnak le túl sok pontot a végéből, éppen csak egy kicsit, hogy ne legyen tökéletes könyv T.S.Thomas első regénye.

Mindenesetre én roppant kíváncsi vagyok, hogy a véres menyegző után mi lesz a többi szereplő sorsa és hogyan folytatódik a Londinium hercegének meséje.

UI: Ha nem jöttetek volna még rá az írói név csak álnév, egy magyar férfi szerzőt takar, a könyv pedig hiába ifjúságinak van bekategorizálva, ez bizony nem ajánlott csak azoknak, akik tényleg bírják a kegyetlen dolgokat.



Rendeld meg innen olcsóbban a Londinium hercegét!





Blogturné extra:  Shakespeare korabeli London

A könyv olvasása közben nagyjából ilyen képek villantak be a helyleírásoknál, ahogy a következő képeken láthatjátok. Demetrius kalandos útja során sok helyen megfordult (Whitechapel, Tower börtön, London egykori parlementje,) úgyhogy jó volt egy kicsit megnézegetni a régi London térképét. Jöjjön pár korhű kép abból a korból, amikor Shakespeare élt és alkotott.













Nyereményjáték:

A Londinium hercege könyvben fontos szerepet kap a híres angol drámaíró Shakespeare. A szereplők gyakorta idéznek a műveiből, és színdarabokat is előadnak. A Blogturné bloggereinek posztjában találtok egy-egy idézetet egy-egy Shakespeare darabból. A te feladatod rájönni, hogy melyik tragédiájából vagy komédiájából származik a részlet.

Ha helyesen beírjátok a Rafflecopter dobozba, hogy melyik műből származik az idézetet, a turné végén nektek is van esélyetek megnyerni az Atheneaum Kiadó által felajánlott Londinium hercege című könyv egy példányát.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.



a Rafflecopter giveaway
A turnéban részt vevő blogok:
09.06. Zakkant olvas
09.07. Deszy Könyvajánlója
09.08. Media Addict
09.09. Bibliotheca Fummie
09.10. Kelly és Lupi olvas

A Móra Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod, én már nem leszek című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere bemutatja a lelkileg sérült, komplexusokkal teli Daelyn történetét, akinek talán csak 23 napja maradt hátra, mielőtt örökre véget vetne életének.

2015. augusztus 14-től mindennap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!


Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod, én már nem leszek

Fülszöveg:
Daelyn az iskolai kegyetlenkedések céltáblája, tele van lelki sérülésekkel, komplexusokkal. Egy sikertelen öngyilkossági kísérlet miatt nem tud beszélni, a némaság magánya veszi körül. Szeretne elmenekülni az iskolától, a szüleitől, az életétől… Korábbi öngyilkossági kísérletei kudarcot vallottak, de miután rátalál egy honlapra, amely öngyilkosságot tervezők számára készült, már tudja: ezúttal sikerrel jár majd. 23 napja marad, hogy esetleg változtasson a döntésén. És rögtön az első napon találkozik valakivel: egy különös fiúval, aki barátkozni szeretne vele, aki segíteni akar rajta. Megkezdődik a visszaszámlálás.


Kiadó: Móra Kiadó
ISBN: 9789631199871
Oldalszám: 248 oldal
Fordította: M. Szabó Csilla
Megjelenés dátuma: 2015-08-19
MEGRENDELÉS 20%-al olcsóbban ITT!


A fiatalok kegyetlenek, és ezt mindenki tudja, ne adj isten megtapasztalja. Csúfolják egymást, szívatják a másikat, legyen az kövér, sovány, alacsony, eminens, vagy éppen koravén, esetleg szegény, netán gazdag. A szakközépiskola, és sajnos már az általános iskola is célpont azoknak, akik kilógnak a sorból és nem illeszkednek a menő gyerekek által elvált sztereotípiákba. A kipécézett gyerekek másként élik meg a kamaszkort, főleg ha non stop zaklatásnak vannak kitéve. Hány és hány olyan esetről hallottunk már, ahol utólag kiderült, hogy egy-egy fiatal azért lett öngyilkos, mert a többiek szétzrikálták. Ezek a fiatalkori sebek néha nem gyógyulnak be.

Így él Daelyn is, aki már túl van egy öngyilkossági kísérleten, amiben hipót ivott és az szétmarta a nyelőcsövét. A lány életben van, de szigorú szabályok szerint él, mert szülei félnek az újabb ezúttal sikeres öngyilkosságtól. A lány ettől függetlenül iskolába jár, terápiára, de magányos. Senki sem barátkozik a duci Daelynnel, aki nyak merevítőt hord, nem beszél (nem is tudna, mert a hangszál helyreállító műtét után még ez rögtön nem lehetséges), akit mindenhová szülei visznek és furább, mint a többiek.

Daelyn pedig ugyanolyan, mint mindenki más. Értelmes fiatal felnőtt, akinek vannak érzelmei és vágyai. Amikor elkezdődik a könyv 23 nappal járunk a végétől számítva, ekkor fogalmazódik meg a lányban, hogy újra megpróbál eltűnni, ezúttal végleg erről a világról. Talán egy weboldalt, "Át a fényen" címmel, ahol más öngyilkosok adnak tanácsot erről a témáról. Vannak fórumok, és regisztrációkon mindenkinek van egy dátuma, amikor is véget vet életének. Nincsenek nevek csak kódok, de a számláló ketyeg a lánynak. Kicsit több, mint 3 hete van, hogy kivitelezze azt, amire a legjobban vágyik az életében, és ez az, hogy eldobja magától az életét.

A Libri Kiadó jóvoltából 2015 nyarán jelent meg Marc Pastor regénye, a Barcelona árnyai, mely egy sorozat első kötete. A történet az 1910-es évek Barcelonájába kalauzol bennünket, ahol nem csak a napfényé és a csillogásé volt a főszerep, hanem a sötét és ijesztő éjszakáké, melyeken egy szörny is rettegésben tartotta a várost.

A Barcelona árnyai blogturné alkalmával a szörny nyomába eredünk, megtudhatjátok ki volt Enriqueta Martí, vagy éppen Moisès Corvo.


Marc Pastor:  Barcelone árnyai

Fülszöveg:
Barcelona utcáit egy rém tartja rettegésben.
Gyerekek tűnnek el nyomtalanul a koszos és sötét sikátorokban.
Talán maga az ördög bújik meg az árnyak között, ő csábítja magához az ártatlanokat.

A rendőrség tehetetlen és közömbös, Moises Corvo felügyelő azonban eltökéli, hogy véget vet a gaztetteknek, és megbünteti elkövetőjüket. Nyomozása nemcsak versenyfutás az idővel, de valóságos ördögűzés is: végig kell járnia a katalán főváros nyomornegyedeit, luxusbordélyait, a fényűző kaszinók és gyomorforgató kanálisok világát.

Amikor a valóság napvilágra kerül…, az mindennél elborzasztóbb.


Oldalak száma: 320
Kiadás éve: 2015
Fordító: Varju Kata
Eredeti cím: La mala dona


Szeretek az 1900-as évek Spanyolországáról olvasni, miután Zafón megkedveltette velem a várost, annak hangulatát és embereit. Mindig is érdekes embereknek tartottam a spanyolokat, akik sziesztát tartanak, néha fittyet hánynak a törvényre, és különleges épületek között élik mindennapjaikat. A városok történelme, kultúrája nagyon sok érdekességet rejt, így örömmel vetettem bele magam Pastor krimijébe.

Kíváncsi voltam, az író hozza-e a majd a képzeletemben és előző olvasmányaimban élő Barcelona képeit és bár ez nem teljesült 100%-ig, a könyv nem okozott csalódást. Sötét, és sok helyen eléggé véres, néhol kifejezetten gusztustalan, így volt az olvasás során bőven olyan dolog, ami fenntartotta a figyelmemet.

A Barcelona árnyai nem könnyed olvasmány, főként azért sem, mert a mesélő és a párbeszédek, és a történet vezetése megkövetel egyfajta figyelmet. Az elején kicsit össze is zavartak a szerepek, hogy akkor most ki mesél és milyen elbeszélésben, de gyorsan átkapcsolt az agyam, hogy itt hasonlóan A könyvtolvaj című könyvhöz a Kaszásról olvashatunk.

Ő mindenek felett áll, emberek életei fölött bíráskodik, meglátogatja őket, elszólítja magához, és mindenkiről tud mindent. Azt is, ha eljött az ideje, és azt is ha nem. A mesélő, azaz maga a Halál ismerteti meg velünk a főszereplő sorozatgyilkosunkat, aki után Moisés Corvo felügyelő nyomoz.

A férfi már idősödő, némi alkoholista és szedett-vedett életet élő férfi által jobban betekintés nyerhetünk a spanyol rendőrség munkájába. Nyomozótársaival megpróbál a gyerekeket elrabló Szörny nyomába eredni. Pletykák után megy, és egyre közelebb kerül a megoldáshoz. Mi az első pillanattól kezdve tudjuk, hogy ki a tettekért felelős, de a nyomozónak csak a könyv utolsó felében nyílik ki a szeme. Ezért nem is romom meg, mert elég sok elterelést kapott a történet során, és nem volt könnyű dolga. A barcelónai világ nagyon sötét, és bár Corvo jól kiismeri magát, még neki sem könnyű eljutni oda, ahol a legszörnyűségesebb dolgok történnek. A gyerekprostitúció egy borzasztó szó, de a könyv foglalkozik ezzel a nem könnyű témával. Sajnos akkoriban voltak olyan helyek Barcelonában, ahol gyerekeket adtak és vedtek, így a sorozatgyilkosnak jó táptalajt adott ez az erkölcsilag amúgy is szennyes város.

A történetben elég sok visszaemlékezés van, ahol a kihallgatott szereplők próbálják visszaidézni emlékeiket, közben pedig maga a Kaszás narrál. Néhol nehéz volt követnem, hogy most ki mesél, így mindenképpen hátrány egy kicsit, hogy nem tekinthetőek át a mesélők kiléte.

A nyomozás, és a cselekmény, a gyerekek eltűnése, a spanyol hivatali szervek ügyintézése, az emberek babonái és félelmei viszont azért okoztak izgalmakat 320 oldalon keresztül. Nem életem krimije a Barcelona árnyai, de ahhoz, hogy jobban megismerjem a várost, az 1910-es éveket jó kiindulási alapot adott. Rengeteg helyszínt és városleírást kaptam és ezeket roppant mód élveztem.

Értékelés: 5/3.5

Néhol zavart, hogy nem tudtam szétválasztani, hogy most melyik szereplő a mesélő, és így néha összekuszálódott a sztori és vissza kellett lapozzak. Ez kicsit megakasztott olvasás közben, így lassabban haladtam.

A könyv alaphangulata azonban elég sötét, és elég baljós volt ahhoz, hogy ezek kiküszöböljék a fenti hibát. A főszereplő nyomozó humorát nagyon szerettem. Corvo jól tudja, hogy milyen idők járnak Barcelonára, és egy pillanatig sem tétovázik, ha tenni kell valamit, amivel előrelendítheti az ügyét. A tilosban járástól sem riad vissza, eléggé tökös karakter ahhoz, hogy bordélyházba menjen terepet felderíteni, vagy a cigányoknál érdeklődjön a Rémről, aki a gyerekeket elviszi magához. Két lábbal áll a földön, és bár néha kibírhatatlan, és házsártos, azért tudja, hogy hol a határ. Mivel idősebb karakterről van szó, akinek házassága borzasztó, többször nyúl pohárhoz, mint a vízhez így ez az életvitel nem példaértékű, de ez nem volt baj. Ebben a könyvben senki sem szent, és semmi sem számítható ki biztosra.

A mellékszereplők (Feketeszáj, a gyilkos pedofil segédje, és svájci doktor, aki vámpírvadász mellékállásban, és Corvo nyomozótársai) nem hagytak annyira mély nyomot bennem. Talán csak Feketeszáj, de ő is inkább azért, mert annyira sok gusztustalanságról olvashattam, ami a fiú fejéből pattant ki. Nem volt épelméjű, ahogy a gyilkosunk se.

Kíváncsi vagyok, hogy Marc Pastor merre viszi tovább a történetet, de az biztos, hogy Spanyolország, a sötét és erős hangulat, a sok történelmi (helyszín) leírás miatt én kitartok, és várom a folytatást.


Szerezd be olcsóbban a Barcelona árnyait a Kiadó weboldaláról!




Nyereményjáték:

A Barcelona árnyai középpontjában Enriqueta Martí áll, egy sorozatgyilkos, ráadásul még nő is! Ezen blogturné alkalmával pedig – illeszkedve a könyv hangulatához – sorozatgyilkosokat vonultatunk fel nektek, s a blogokon elhelyezett képek, információk alapján kell kitalálnotok, kiről is van éppen szó. A Rafflecopter megfelelő mezőibe pedig ezeknek a személyeknek a neveit kell beírnotok.



Az 1903-ban született bukaresti hölgyemény 35 embert mérgezett meg arzénnal, köztük férjeit, szeretőit és még fiát is. A holtesteket a borospincéjében rejtegette. Állítólag a szépségéve csalogatta magához a férfiakat, aztán véget vetett az életüknek.


Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, illetve amennyiben a kiértesítéstől számított 72 órán belül nem válaszol a nyertes az e-mailre, újra kell sorsolnunk! Sok sikert, jó játékot kívánunk!


a Rafflecopter giveaway

 
A turnéban résztvevő blogok:
08.10. Tekla Könyvei
08/12 Zakkant Olvas
08/14 Szembetűnő
08/16 Kelly és Lupi Olvas
08/18 Könyvszeretet

Laurelin Paige írónő nagysikerű Fixed sorozatát hozzánk is elhozza a Libri Kiadó. Hudson Pierce és Alayna Withers kapcsolatáról szóló trilógia első részét a Blogturné Klub tagjai népszerűsítik olvasóik körében. 8 napon keresztül követhetitek nyomon a magyar bloggerek élménybeszámolóit a Megtalállak még - Fixed on You című könyvről.


Laurelin Paige: Megtalállak még (Fixed on you)

Fülszöveg:

New York szívében, egy toronyház elegáns irodájából nyíló titkos szobában veszélyes egyezség születik.
A lány szemtelenül fiatal, intelligens és rámenős. Nappal egyetemista, éjjel felszolgáló egy bárban.
A férfi sármos, makacs és célratörő, csak a mások feletti korlátlan hatalom hozza lázba.
A lánynak sürgősen pénzre van szüksége, a férfi tisztességtelen ajánlatot tesz neki.
A férfi látszólag mindent tud a lányról, a hatalmában tartja, rendelkezik a teste felett. Alayna Wither az a nő, akit talán még szeretni is tudna.
A lány azonban sötét titkot őriz; megszállottjává tud válni annak, akit megszeret. Hudson Pierce, a bár új tulajdonosa, multimilliomos szépfiú úgy hat rá, akár a legkeményebb drog.
És a testet-lelket felőrlő hajsza megkezdődik

Laurelin Paige a The New York Times, az USA Today és a Wall Street Journal bestsellerszerzője.
-    A Fixed-sorozat eddig több mint 1 millió példányban kelt el csak az USA-ban.
-    Az első rész 12 országban jelenik meg közel egy időben.
-    Az Amazon adatai alapján a tavalyi év 7. legnépszerűbb könyve.
-    A People Magazine szerint a 10 legkeresettebb könyv egyike.
-    A Goodreads oldalán az írónő regényei 100 000-nél is több jó értékelést kaptak.

Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft.
Oldalak száma: 342
ISBN: 9789633101674
Kiadás éve: 2015
Fordító: Horváth M. Zsanett

A Szürke 50 után egy kicsit félve kezdek bele hasonló könyvekbe, de mivel szeretem az erotikus könyvek műfaját (ne kövezzetek meg érte, nőből vagyok, évi 1-2 ilyen könyvtől még nem leszek agyatlan mamipornó rajongó) így szükségem volt egy ilyen olvasmányra. Amolyan strandkönyvek ezek nekem, tökéletes elszórakoztatnak és gyorsan olvashatóak. Mármint persze ha jók, és nem kapok idegbajt a szereplőktől, és a szexjelenetek idióta leírásánál. Szerencsére Laurelin Paige könyve nem ebbe a kategóriába esett, úgyhogy jó volt elmerülni egy kicsit a milliárdos Hudson és a szegény pincérlányként dolgozó Laynie történetébe, még akkor is ha klisék, klisék everywhere.

Idén még csak egy kifejezetten erotikus regényt olvastam, így amikor végigfutottam a Megtalállak még fülszövegét bevillant a Szürke 50, de szerencsére ez a könyv csak annyiban hasonlít rá, hogy itt is milliomos a főszereplő, és persze irányításmániás. De teljesen másként, mint Christian Grey.

A Kolibri Kiadó jóvoltából, július 17-én hazánkban is megjelenik Cathy Cassidy: Mályvacukor égbolt című regénye, a Csajok és csokik sorozat második része. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja a kissé különc, ámde mindig vidám Skye Tanberry rejtélyes álmokkal és kutatással átszőtt történetét.

2015. július 13-tól minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!