"Ez most már nekem is világos. De akkor nem így láttam! Azt a legnehezebb tudni, hogy mikor bízhatunk meg a magukfajtákban, és mikor nem. Magának egészen mások az elvei, nem? Úgy értem, nincs ezzel semmi gond, ezt teljes mértékig elfogadom. Eszembe sincs ítélkezni. A céljaink, végtére is, ugyanazok, ha az eszközök különbözőek is."


Sablonos szöveg megint úgy kezdeni egy blogpostot, hogy erről a könyvről nehéz írni, anélkül, hogy ne lőném le a cselekmény szálait, így muszáj óvatosnak lennem, hiszen egy kémkönyvről van szó. Ráadásul a jobbik fajtából!

Előzőleg már megpróbálkoztam egy John le Carré regénnyel, A mi emberünkkel, ahol megismertem az író által teremtett világot. Le Carré most is hasonlóan hozza a stíluselemeket, ám a valahogy mégis más. A Suszter, szabó, baka, kém cselekménye egy oda nem illő, de jelentős mozzanattal indul. Egy bentlakásos iskola életébe nyerhetünk betekintést egy kisfiú által, aki egy esős nap felfedezi, hogy egy érdekes új alak érkezik lakókocsival a környékre. Ő Prideaux és a múltjáról senki sem tud semmit. Nem úgy mint George Smiley, aki a Körönd (angol hírszerzés) egyik kiemelkedő, de már nyugdíjba vonult hírszerzője. Smiley egy kicsit beporosodott öregúr, aki nem szereti az esőt, és éppen most hagyta el a felesége és utál taxira várni. Amikor a legkevésbé számít rá, egy volt munkatársa olyan információkat oszt meg vele, amik felbolygatják az egész Köröndöt és a régi nagy öregek Smiley-t bízzák meg, hogy göngyölítse fel az ügyet és derítsen fényt az árulóra, aki Karlának a szovjet kémfőnöknek jelent. Kémek, kémek mindenütt.

Karla egyébként le Carré több regényében feltűnik, egész trilógia épül köré. Egyébként a Suszter, szabó, baka, kém is többszöri kiadást megélt regény. Első körben Az áruló néven, majd Az árulás címmel jelent meg, végül, 2011-ben a regényből készült filmhez igazodva kicsit hosszabb névvel, új borítóval. Karla trilógia következő köteteiben Hajsza és Csapda többet is megtudhatunk le Carré titokzatos alakjáról, mégis számomra ezt a kötetet Smiley vitte el a vállán. Hiába tűnik sokszor végtelenül unalmasnak a szöszmötölése és sokszor követhetetlen történetelmesélései és párbeszédei a Körönd többi munkatársával, mégiscsak egy fura de szerethető figura marad. Mert okos, mert elszánt, tapasztalt, sokat megélt, óvatos és emberi.

Bevallom eddig a kémek és titkosügynökök világáról mindig James Bond jutott eszembe, aki számomra egy abszolút taszító meg beképzelt figura, aki folyton csak arra ment (mondjuk ki!), hogy minél több nőt megszexualizáljon. Szóval nálam a kémek, titkosügynökök itt ki is merültek ezen a szinten, úgyhogy elég erősen kellett elvonatkoztatnom, de szerencsére az író az első visszaemlékezős sztorinál gyorsan és zökkenőmentesen meg is ugrotta ezt. A visszaemlékezések fontos részei a könyvnek egyébként. A három fejezetből álló műben fontosak a visszatekintések, de sajnos én néha elvesztettem a fonalat az egyes részek között, nehéz volt figyelni, mi játszódik a jelenben és mi csak egy emlék.

****

ÉRTÉKELÉS: 5/4

Sok szereplős regény a Suszter, szabó, baka, kém és az álnevek, visszatekintések, időugrások meg maga az egész kémkedés, árulás és az ügyek lebonyolítása okozott sok visszaolvasgatott percet, ezért is haladtam a vártnál lassabban a könyvvel. Így vesztett az izgalmából, ami bevallom kicsit zavart is. Picit csalódott is voltam, mert jóval több veszélyes sztorit, izgalmas üldözést vártam, de néha csak szöszmötölést kaptam. A könyv feléig úgy gondoltam, hogy ez megint nem fog három csillagnál többet kapni, aztán rájöttem, hogy ez nem a szokványos kémsztori és nem is ez volt a lényeg itt. A ki, kicsoda, mit és miért csinált? kérdések persze fontosak ebben a könyvben, de sokkal inkább azzal nyerte el a 4 pontot, hogy emberközelibb és (szerintem) valósabb képet adott a kémek világáról.

A könyvet köszönöm az Agave kiadónak és persze Lobo-nak a segítséget!

Kiadó: Agave
Oldalszám: 315

A könyvből készült film Budapest nevezetességeivel és fantasztikus színészgárdával január 26-tól látható a mozikban. Tuti, hogy megnézem, mert nagyon kíváncsi vagyok milyen lesz a Gary Oldman által alakított Smiley!

"Megtörtént. Ez úgy fejbe vágta, mint akkor a balta - egy ütés a fejére, ami megremegtette az agyát. Mrs. Eisenhart ismét belerúgott. Ugyanúgy nem szerette a fiút, mint bárki más. Tehát megtörtént. Megragadta az apja baltáját és megtörtént. Dylan csak bámulta az asztalt, ami mögött az ügyvédjével ült. Aztán elkezdett dülöngélni, mint egy hajó a viharban. Megragadta az asztal egyik szélét, nehogy arccal csapódjon a hánykolódó fafelületbe. Másik kezével a székébe kapaszkodott, hogy le ne bukjon a földre. "Meg akartam ölni a testvéremet apa baltájával" - suttogta."

Pszichothriller. Szeretem az ilyen sztorikat filmben, de könyvben még kevés jóhoz volt szerencsém. Nevada Barr regénye viszont egy a jók közül. Nehéz úgy írni a történetről, hogy ne spoilerezzem el és ne veszítsétek el az érdeklődést iránta, de igyekszem azért megugorni a lécet :)

Nem ismertem a szerzőt, de a Moly-on olvastam egy levelet szilvamag-tól, amiben ezzel a könyvvel lehetett közelebbi kapcsolatban kerülni. Gyorsan megnéztem a fülszöveget, mert lövésem se volt, hogy mi lesz ez. Kaptam belőle egy példányt szilvamag-nak köszönhetően így a csomag megérkezése után rögtön belekezdtem az olvasásába. Nem várt módon rögtön be is szippantott az a sötét és félelmetes világ, amit a borító is tükröz.

Már az első oldalak is keményen indulnak, de a 20. oldal környékén bedurvul a könyv. Átlagos történet lehetne, két testvérrel, akik közül a fiatalabbat, Dylant a múltjának sötét árnyai követnek. A fiú 11 éves korában bekerül egy javítóintézetbe, ahol a gondtalan gyerekkor helyett orvosok, pszichológusok és különböző szakemberek próbálják előhúzni agyának rejtett mélyéről azokat az emlékeket, amiket egy tragikus éjszakáról őriz. Bátyja Richard, aki egyetlen társa Dylan-nek, támogatja és látogatja öccsét, majd a javítóból szabadulva új életet is kezdenek ketten együtt.

Nevet változtatnak, elköltöznek és felépítik újra életüket. Vállalkozásuk lesz és ismerőseik, barátaik kapcsolataik, de a múlt elől nem lehet menekülni. Rájuk talál még 20-30 év után is.

Polly, a hányatott sorsú kétgyerekes anyuka egy parkban találkozik Dylan-nel, és a férfi szépen lassan belopja magát a nő szívébe. Ahogy egyre jobban megismerik egymást, egyre jobban nehéz tartani azt a látszatot, hogy minden normális és minden rendben van a férfivel és testvérével.

Nevada Barr jól fogalmazza meg Dylan és Richard érzéseit és tragédiáját, bár kicsit összezavart a sok név (ugye a két fiú nevet változtatott és néhol a régi nevükön vannak említve, néha az új nevükön, de azért érthető a sztori és megéri ezt a kis kellemetlenséget). A könyv végéig csak sejtettem, de nem tudtam, hogy mi fog történni, ki gyilkolt darabolt halálra azon a tragikus éjszakán egy baltával majdnem egy egész családot.

Barr érdekesen ábrázolja a karaktereket, főleg a Vörös ruhás jós nőt, aki tragikus mellékszereplője a történetnek, de a végkifejletben fontos szerepe van. A Vörös az elején kicsit visszataszító volt, de a könyv végére egész megkedveltem a szerencsétlen párát. A nő jósol Polly-nak, aki régóta babonából egy téren néha megkérdi a kártyavetőket, hogy mi vár rá. A Vörös, aki a legtöbbször kamuzik a jóslásnál, Polly-nak most az egyszer igazat jósol. Halál vár rá, ráadásul a férje Dylan keze által, akivel a regény közben szorosabbra fűzik a viszonyukat. Polly gyanakodni kezd és nyomozásba kezd. A nő elmerül a pincében található poros dobozok között, amikben a testvérpár múltjából elraktározott jegyzeteket, újságkivágásokat és fényképeket talál.




ÉRTÉKELÉS: 5/4.5

A 131/2 nyomasztó könyv, de mégis izgalmas a végkifejlet, ami bár számomra kiszámítható volt, de azt mondom ennek így kellett lennie. A szereplők a múltjuk és a jellemeik érdekesek, maga a regény pedig mindvégig fenntartja az izgalmat.

A levonás azért jár, mert néha összezavarodtam a sok név miatt, de ettől függetlenül a történet nem veszítette el a feszességét. Az elejétől a végéig lehet rajta izgulni, és persze kell is, hiszen ettől jó egy thriller. Az egyes részek közé beszúrt újsághírek és a mellé jegyzetelt őrült gondolatok a borzalmas többszörös gyilkosságokról durván hatásosak voltak számomra.

Oldalszám:
Kiadó: Cor Leonis Kiadó
Az írónő honlapja

A könyvet köszönöm a Cor Leonis Kiadó-nak, a közreműködést pedig Szilvamag-nak!

Idén is beszálltam a Moly.hu-s angyalkás könyvküldős játékba (a lényege az volt, hogy mindenki kapott egy random nevet, és neki kellett ajándékba könyvet küldeni, polcok vagy lista alapján).

Stephen King Hasznos holmik egyik példányát továbbítottam Nazgulnak Szatmárnémetibe. Sajnos a posta nem volt olyan gyors, mint ahogy én terveztem, de az ünnepek után megkapta a moly-os könyvjelzővel jól becsomagolt és összecelluxozott borítékomat és azt hiszem örült is neki (legalábbis a karcából ez jött le) :)

Én papírhajótól kaptam meg a hőn áhított Vámpírnaplók 1. részét, amit már nagyon régóta el szeretnék olvasni. Nagyon örültem neki \o/

Igazából nehéz év áll mögöttem (nem kifogás, nem is biztos, hogy kívülről nézve így van, de én így érzem), persze ez nem indok, hogy elhanyagoltam az olvasást meg a blogolást. Főként a sulival küszködtem sokat, és inkább unalmasnál unalmasabb szakkönyveket olvastam a médiáról és a kommunikációról, amikor pedig nem olvastam ezeket, próbáltam a magánéletemet rendbe rakni (kisebb nagyobb sikerekkel).


Ettől függetlenül a moly-os statisztikám szerint 2011-ben összesen 15 könyvnek a végére tettem pontot. Igazából 16-nak, mert a Keresztanyát elolvastam, csak blog nem született belőle. Ez jóval kevesebb mint a 2010-es lista, de azt hiszem ez így is egész tűrhető teljesítmény. Bevallom ezekből saját pénzmagból csak a Loveklub-ot vásároltam meg (extra akciósan!), az Időutazó feleségét 590-ért / kötet áron szereztem be a Könyvudvarból, a Jó reggelt búbánatért 500 forintot kértek el a Keleti könyvárusnál. Utóbbi annyit is ért. A London lángokban is onnan ugyanannyiért származik, de az nagyon megérte az árát , azt hiszem egy darabig nem felejtem el azt a regényt.

Szent Johanna gimi 1, A Völgy, 3096 nap, Amikor életemben először, Crowfield démona, A völgy 2. Angelina, 13 1/2 mind mind recenziós példányok voltak, akikért nem tudok elég hálás lenni a kiadóknak, fordítónak, kedves moly-os tagoknak stb.. akik segítettek az eljutásukban/hozzájutásukban. Mind élmény volt!

A Csókás nyár-t Ildi barátném ajándékozta nekem, az imádott Ahern köteteket pedig Imola kölcsönözte nekem. Persze ettől függetlenül könyvet azért vásároltam idén itt-ott, januárban rendbe is teszem szépen a "magánkönyvtáramat" mert akkora a kupleráj, hogy magam sem tudom, hol is tartok.

Fogadalmaim: továbbra is igyekszem sokat olvasni, csökkenteni a várólistámat, és rendbetenni az online könyvespolcomat és egységesíteni az albérletben kallódó könyvekkel, az otthoni polcaimon heverő példányokat. Jah és visszaszerezni a kölcsönadott könyveket! És persze mindeközben postokat írni az élményekről, bármiről aminek köze van a könyvekhez.

2012-ben jó lenne a Moly-on is többet aktívoskodni, több emberrel tartani a kapcsolatot, több blogba kommentet pötyögni, nem csak olvasni és még sorolhatnám. De nem sorolom, hanem majd inkább megvalósítom őket!

Egy szó mint száz: Boldog és könyvekben gazdag új évet kívánok nektek is kedves olvasók! Köszi, hogy idén is látogattátok a silány kis blogomat, kommenteltetek, buzdítottatok! Ígérem, 2012-ben is lesz majd rajta néha-néha mit olvasni!

Legalább 100 könyv áll otthon olvasatlanul. Lehet, hogy csak mondjuk 70, de én többnek gondolom, mert amit idén vásároltam (Azért beszereztem itt-ott párat hiába is tagadom, hogy nem vettem könyvet ezer éve. Rendelni nem rendeltem neten keresztül, de azért sajnos szerencsére máshol is lehet vásárolni olcsóért) még fenn sincsenek a moly-on. Muszáj volt most belefognom a @Lobo féle várólista csökkentési kezdeményezésbe. ITT olvashatsz te is róla!

Remélem, hogy ennek hatására fogyatkoznak majd a könyvek a polcomról, és végre azokat is kiolvasom, amik már legalább 1 éve ott porosodnak.

Íme a csökkentéses listámon szereplő könyvek:

A tumbleren akadtam rá ezekre a cuki könyvekre, amiket [dorka] postolt ITT. Mivel úgy megtetszettek megosztom veletek is :)

Elvileg ezek babáknak (kisebb gyerekeknek) rajzolt könyvek, amiknek az a célja, hogy játékosan vezessék be a kisebbeket a klasszikus irodalomba. A rajzok Alison Olivert dicsérik, a szöveg Jennifer Adamst. Érdekes kezdeményezés! :) Jah az Amazon-on INNEN szerezhet be bárki gyerkőcének belőle.

(Lesz ám nemsokára könyves post is. nem kell sok a 13 1/2-nek és hamarosan lesz LeCarré könyvről is bejegyzés.)

Ha valaki ráér pénteken, az nézzen be a Doboz-ba, ahol a Könyvesblog prezentálja majd a nyomtatott verzióját is.

"A KÖNYVES a jól ismert Könyvesblog stábjával készülő, ÚJ, ingyenesen terjesztett, időszaki kiadvány. Hangsúlyozottan nem akadémiai, "irodalmi" lapról van szó, hanem a nagyközönségnek szóló, színes, szagos, szórakoztató újságról, interjúkkal, könyvajánlókkal, riportokkal, tematikus anyagokkal, széles témaválasztással (szakácskönyv, szépirodalom, krimi vagy lányregény), Esterházytól Fejős Éváig.

Nagyon örülünk, hogy kiadónk ilyen lépésre szánta el magát és ebben mi is tevékenyen részt vehettünk. Osztozzatok örömünkben a Dobozban, ahol elsőként foghatjátok kezetekbe az új kulturális magazint.

A helyszín: DOBOZ (Bp, Klauzál utca 10)
Facebook EVENT

Less bele a készülő számba emitt, aztán meg gyere el ha úgy van ;)

"Angelina Jolie legkorábbi gyermekkori emléke az, hogy a kiságyában fekszik, és az ablakból nézi az eget. Angie később öntudatlanul is élete metaforájaként fogalmazta meg ezt az élményét. "Egész életemben csak kifelé bámultam az ablakon.... és abban reménykedtem, hogy van odakint valaki vagy valami, amibe belekapaszkodhatok, és végre boldog lehetek."

Ezekkel a sorokkal kezdi el Andrew Morton a színésznő életrajzát. A szomorú mondatok után Morton Jolie nagyszüleitől kezdi el felgöngyölíteni a családi szálakat és történéseket egészen napjainkig, a mindenki által ismert Angelina Jolie-ig.

2001-ben Ő testesítette meg a tökéletes nő alakját, amikor magára öltötte Lara Croft szerepét a Tomb Raider milliók által ismert számítógépes játék megfilmesítésében és ez "szerep" azóta is végigkíséri Angelina életét. Sokan, ha kapásból filmet kellene felsorolni tőle a Tomb Raider-t mondják, pedig Jolie nem ezzel kezdte el a filmes pályáját és nem is Lara megformálásáért kapott Oscar díjat, vagy Golden Globe szobrot.

2001-től vált a média szereplőjévé és ha tudatosan nem is, de lassan már 10 éve állandó témát ad a bulvárlapoknak (magán)életével kapcsolatban. A sok botrányos szerelmi és szexkapcsolat és őrültség ellenére hamar kiderül az életrajzból, hogy Angie nem csak egy üres fejű elkényeztetett színésznőcske, aki apja hátán kapaszkodott fel a hollywoodi film fellegvárába. Sőt!

A színésznő és apja különleges, sokszor ellenséges és érdekes viszonyáról is jó betekintést nyújt az életrajz. A sármos John Voight és a hűvösségéről ismert Marcheline Bertrand házasságából született kislány alaposan megsínylette a szülei között kialakult néma hadviselést és zűrös kamaszlánnyá cseperedett bátyja mellett. Apját elutasította, nevet változtatott majd időről időre néha rendezték viszonyukat, de ez az "apa nélküliség" befolyásolta Angie későbbi szerelmi kapcsolatait is.

Andrew Morton életrajzi könyvében olyan szereplőket szólaltat meg, akik közel álltak a színésznőhöz különböző élethelyzeteiben: amikor feketébe öltözött különcként iskolástársai kiközösítették, amikor elkezdte a modellkedést édesanyja unszolására, amikor megkapta élete első igazi filmszerepét a Cyborg 2 sci-fi-ben, vagy amikor végigvonult a vörös szőnyegen, hogy átvegye az Oscar díjat. Morton aprólékosan kitér minden emberi tényezőre Jolie életével kapcsolatban. Meginterjúvolt régi diáktársakat, színész kollégákat, Angie gyerekkori dadáját, családtagjait, fotósokat és a színésznővel együtt részt vevő segélyszervezeti illetékeseket.

Az író a legtöbb figyelmet a könyvben Angelina életéből arra az időszakra fordította, amikor Jolie Brad Pitt-et megismerte és mindenki elkezdett találgatni a viszonyukról. Ez az a szerelmi szál ami a médiát évekig foglalkoztatta (és azóta is foglalkoztatja) Angelina örökbefogadásai és terhességei mellett.

A könyv szerencsére Angie karitatív feladataival és céljaival is megismerteti az olvasót (engem ez a rész érdekelt a legjobban) így nem egy elsődlegesen bulvármasszába mártott és pletykákba csomagolt könyvet kapunk a kezünkbe. Az örökbefogadási procedúra a kis Maddox esetében fontos fejezetet kap, hiszen itt vált a lázadó színésznőből felelősségteljes anya. Ezután nőtt fel igazán Angelina, aki találkozott Brad Pitt-el, majd 3 saját gyereke és 3 örökbefogadott gyereke mellett megtalálta életében azt a boldogságot, amit kislányként keresett.



Értékelés: 5/4

Azoknak is ajánlom a könyvet, akik nem annyira szeretik Angelinát, mert olvasás közben biztos, hogy találnak olyan gondolatokat vagy sztorikat a színésznőről, amiktől megváltozik a véleményük iránta egy kicsit. Morton nem vállal felelősségét az Angie-ről nyilatkozók igazáért, ő csak az ezekből levont tényeket írja le, de emellett rengeteg szakértőt (pszichológus, médiakutatók) is megszólaltat, akik észrevétlenül is emberi közelségbe hozzák Angie-t az olvasóhoz. Pont ezért volt jó végigböngészni az életrajzot, mert nem csak a száraz tényeket közli az unalmas dátumokkal és fontosabb eseményekkel együtt, hanem úgy próbálja meg visszaadni az embert, hogy közben a jellemének fejlődésére és miértjeire is választ kaphatunk.

Kiadó: Geopen Könyvkiadó
Oldalszám: 416.

A könyvért való közreműködést köszönöm Hampuk Richárdnak, magát a könyvet pedig természetes a Geopen Kiadónak!

"- Ha túl keveset beszél, akkor tegyél fel neki kérdéseket. Lehet, hogy ő olyan fazon, aki csak akkor beszél, ha kérdezik.

- De mégis mit akar tőlem?
- Mit szólnál a szexhez? Ahhoz nem kell beszélni. A férfiak csak azért beszélnek, hogy megkapjanak egy nőt. Szerintem ez az oka annak, hogy egyáltalán megtanulják az emberi nyelvet."

Meghódítani egy több ezer méteres csúccsal rendelkező hegyet merész vállalkozás. Egyedül még nehezebb! Tudja ezt Katie is, aki a Ghost csúcsát készül megmászni, de nem csak azért, mert az adrenalin hajtja a vérét. Szeretne rájönni egy régi titokra, ami másokat is foglalkoztat.

A Völgy - A játék első részben (évadjában) inkább Juliát és Robertet ismerhettük meg a Grace College középiskolából, most azonban ők a háttérbe szorulnak (számomra kicsit sajnálatos módon). Az első évad következő részében átrendeződnek a szerepek és újabb megválaszolatlan kérdések érkeznek az eddigiek mellé. Kik voltak azok a diákok, akik eltűntek? Mi köze mindehhez Katie anyjának és Julia apjának?

Emlékeztető: Julia és Robert testvérek és félév közben csatlakoznak be a Grace College életébe. Múltjuk titokzatos, szüleiket megölték (eltűntek?) nevük sem az, amin mindenki megismeri őket. Honnan jöttek, miért pont a Grace-be? Mivel új gyerekek a gimiben, mindenki furán néz rájuk, de azért szereznek gyorsan barátokat. Juliára a szerelem is rátalál, ám titokzatos dolgok kezdenek el történni a suliban, ami az egész gimi életét felforgatják. Egy lány meghal és mindenki tudja, hogy van valami a levegőben, ami a régi titkokkal együtt hamarosan a felszínre bukkan.

A Völgy következő kötetének elején Katie-t ismerhetjük meg és ez a regény sokkal inkább róla szól, mint Juliáról, vagy Robertről. Ezzel együtt számomra sokkal vontatottabb és idegesítőbb és másabb hangulatú is vált mint A játék. Katie egy maximalista és adrenalinfüggő csaj, akinek nem igazán vannak barátai, mert túlzottan zárkózott és elutasító. Persze ennek is megvan az oka, és Katie életében is vannak sötét foltok, amiről csak kevés ember tud.

Katie vágya, hogy megmássza a Ghost csúcsát, amihez szereznie kell segítőket, mert egyedül veszélyes nekivágni az útnak. Amíg a sulit a kormányzónő látogatása foglalja le, a kis csapat nekivág a több ezer méteres magas csúcsnak. Julia is csapat tagja, ahogy pasija Chris, a jó fej David és a mókamester Benjamin is. Segítőjük Ana egy indián túravezető, aki kiismeri magát a hegyen és egy rejtélyes fiú Paul is csatlakozik a bandához indulás előtt. A csapat gimis reméli, hogy választ kapnak fent a hegyen arra a kérdésre, hogy a 70-es években eltűnt diákok vajon miért akarták meghódítani a hegytetőt, milyen útvonalon indultak és mit kerestek odafönn. Nekik is vajon egy izgalmas kalandtúra volt, vagy valami még sötétebb dolgot rejt az egész sztori?

A katasztrófából sajnos nem jutunk közelebb az igazsághoz, viszont tartogat izgalmakat bőven a hegyi túra és a csúcsra vezető út a fiataloknak, akik mászás közben találnak egy-két érdekes dolgot és helyet. A leghátborzongatóbb izgalmakat mégis a gleccserszakadékok rejtik, ahová ha valaki beesik nem sok esélye van kijutni. Szerettem a természeti leírásokat, vonzott a Ghost, úgymint a mint a gimi fölé magasodó hatalmas hegy rejtélyes zegzugai, de a várva várt katasztrófa érzése nem uralkodott el rajtam. Pár ponton éreztem a kétségbeesést néhány szereplővel kapcsolatban (Katie, Ana, Paul) de sajnos ők pont azok közé tartoztak, akik ellenszenvesek voltak számomra. A katasztrófa itt sokkal inkább természeti erejű volt mint misztikus, és az első kötethez képest talán ezért is tért el és hatott másként rám.




Értékelés: 5/3,5

A katasztrófa számomra jóval unalmasabb volt mint az első rész, de ez talán annak köszönhető, hogy Katie a mesélő. Nem a sztorival volt a baj, hanem azzal, hogy Katie kicsit irritáló és a viselkedése és hozzáállása a dolgokhoz nem mindig nyerte el a szimpátiámat. Ettől eltekintve a történés halad azért a maga útján és az elhintett információ morzsákból és megsárgult fényképekből ki lehet bogozni és lehet várni a következő kötetet, ami A vihar címet fogja viselni.

Kiadó: eMentor
Oldalszám: 263
Bővebb: http://facebook.com/avolgy

A könyvet köszönöm szépen a fordítónak, Budai Zitának és az eMentor kiadónak!

"mert örülök, hogy a szakdoga szorításából visszatért a könyvek nyugalmába és hogy így megszerette Cecelia Ahernt. :)"

a díjat nem adom tovább, mert már végigterjedt a könyves bloggereket között, ahogy látom úgyhogy csak örömködök tovább és írok egy újabb könyves postot :) Köszi Pupilla feldobtad a napom!