ez a poszt csak azért keletkezett, mert éppen most kinéztem az ablakon és ömlött az eső. ma többször áztam el, hiába volt nálam ernyő, és viszonylag esőbiztos kabát, meg cipő - nagyjából minden hiábavaló volt. amikor így esik az eső, mindig eszembe jut a legkedvencebb filmem (és persze könyvem) legjobb és legesősebb jelenete. sőt! Ki merem jelenteni, hogy ez a filmtörténet egyik legjobb és egyben legelcseszettebb szerelmi vallomása is egyben. szóval tessék!
nem több 3 percnél, de aki olvasták a könyvet, látták a filmet tuti, hogy szeretik ezt a részt. Úgyhogy íme néhány gif, kép, meg persze maga a jelenet. hátha ettől eláll az eső. Bár már mindegy, mert itthon vagyok a lakásban, itt meg nem esik. nem úgy mint a buszon, ahol simán nyithattam volna ernyőt úgy ömlött be a csuklóban az eső. ehh! ősz, utállak!
ui: nyilván, amikor időjárás van, akkor újra szeretném nézni ezt a filmet, bár már csilliószor láttam.
nem több 3 percnél, de aki olvasták a könyvet, látták a filmet tuti, hogy szeretik ezt a részt. Úgyhogy íme néhány gif, kép, meg persze maga a jelenet. hátha ettől eláll az eső. Bár már mindegy, mert itthon vagyok a lakásban, itt meg nem esik. nem úgy mint a buszon, ahol simán nyithattam volna ernyőt úgy ömlött be a csuklóban az eső. ehh! ősz, utállak!
ui: nyilván, amikor időjárás van, akkor újra szeretném nézni ezt a filmet, bár már csilliószor láttam.
Miss Elizabeth! Hába minden vívódásom, nem bírom tovább. Hónapokon át
gyötrődtem. Csak azzal a céllal jöttem, hogy lássam Önt. Viaskodtam a
józan eszemmel, a család elvárásaival, az Ön alacsony származásával,
rangommal, helyzetemmel, de felhagyok ezzel és kérem, vessen véget
szenvedéseimnek!
