Az év utolsó témázása igazán ünnepi lett, hiszen arról kell írnunk, hogy mi okoz nekünk örömet a könyves világon kívül és belül. Nincs is erre jobb időszak, mint karácsony közelsége, hiszen ez az időszak, amúgy is szentimentális és engem felvillanyoz a tudat, hogy hamarosan véget ér az év, úgyhogy lehet számot vetni és kicsit örömködni. Lássuk a kedvességeket az utóbbi időből, nyugi lesz bőven a listámon :)
A havi témázásnak az életmód könyvek kategóriát kaptuk meg, amibe beletartoznak a szakácskönyvek, a pszichológiai témájú könyvek, a tornázós könyvek, a hygge könyvek, a kötős-horgolós-origami könyvek, vagy bármi amiből tanulni lehet valamit, vagy ami hasznos az életmódunk megváltoztatásában. Elég tág ez a kategória, de ahogy végig gondoltam rájöttem, hogy én bizony nem igen szeretem ezt a könyves kategóriát annyira. És hogy miért: röviden és tömören? Utálom, ha valaki meg akarja mondani, hogy hogyan éljek. Majd én azt tudom, ok? Hosszabban meg kifejtem a posztban.
blogger élet
Élfestés, könyvesbloggerek leáldozása, AI könyvborítók, dark romance mánia és Tiktok szenzációk - íme az én népszerűtlen könyves véleményeim

Szeptember végére becsúszott még egy témázós bejegyzéskör, aminek főszereplője a NÉPSZERŰTLEN KÖNYVES VÉLEMÉNYEKEN van, úgyhogy ez most a bejegyzés most nem lesz finomkodós (amúgy se szoktam az lenni). Elárulom, hogy mit gondolok az élfestés mániáról, a dark romance-ról és arról, hogy mennyire buzdít a Booktok arra, hogy halmozzuk fel a könyveket, és mennyire ciki, ha nem olvasunk trendi könyveket és lamentálok azon is, hogy a kiadók mostanság miért a booktokkerek imádják.
Ha már úgyis 100%-osan nyár van, kánikulával, hullócsillagos éjjelekkel, akkor kimaxoljuk mi is a témázást. A mostani témánk a könyves utazásokról szól, ami lehet egy olyan könyv, ami által az olvasó utazhat, vagy éppen egy olyan vágyott úticél, amire egy-egy könyv hívta fel a figyelmünket. Neked volt olyan könyved, ami miatt elutaztál valahová? Vagy van olyan úticélod, amit könyvek inspiráltak? Ebben a posztban elárulom az én könyves úticéljaimat, és arról is mesélek, hogy milyen könyves helyekre utaztam már.

Hello, Szia, Mizu? - dobta be Zenka a közös TZ csoportunkba, hogy meséljünk magunkról. Mert bizony régen havonta, két havonta jelentkeztünk egy-egy közös témás bejegyzéssel, aminek utolsó dátuma 2022-ben volt. Azóta meg eltelt egy csomó idő, és történt egysmás mindenkivel. Szóval lássuk, hogy én mivel töltöttem az elmúlt cirka 4 évet, és mizu van velem, meg a bloggal mik a terveim.
Pontosan kettőt pislogtam és máris január vége lett, és bár nem írtam tervlistát az évösszegző posztomban, de azért fejben összeraktam egy
Az ehavi témázás központja egy könnyedebb téma lett, avagy megmutatjuk, hogy hol és hogyan tároljuk a könyveinket, kinek milyenek a polcai vannak, hány könyv lapul az éjjeliszekrényeinken stb... Jöjjenek az én képeim, ahol is megmutatom azt, hogy én hogyan rendszerezem a könyveimet, és arról is mesélek, hogy milyen szisztematika szerint pakolgatom el az új szerzeményeket, és hol kapnak helyet a régebbi példányok és az eladó sorba kerülő könyveim.
Az ehavi témázás körben azt járjuk körbe, hogy mennyire kell-e ütemterv egy könyvsorozat vagy szerzői életmű végigolvasásához. Kell szünet az egyes kötetek között? Jöhet egy szerzőtől egymás után minden könyve, ha beleszeretünk az író stílusába, vagy kell a szünet? Elmesélem, hogy én hogyan viszonyulok a könyvsorozatokhoz de előbb jöjjön egy vallomás a címre utalva.
ifjúsági könyvek
Ennyit változtak 11 év alatt az olvasási szokásaim - szerzők és műfajok, amikből kiszerettem
11 év hosszú idő, ez még gombócból is sok, ahogy szokták mondani. Persze nem 11 éve vagyok könyvmoly, ez a szerelem már előtte kezdődött, de ennyi ideje vezetem a blogot, így erre az időszakra tudok visszatekinteni és bizony ez idő alatt sokat változtam. Jöjjenek azok a szerzők és műfajok, amikből kiszerettem, és amiktől elpártoltam az elmúlt évek alatt. #témázás
Nemrég a Libri Könyvkiadó felkért, hogy írjak egy-két gondolatot a Nyugati tér blogjukba a könyves beszerzésekről és az akciók varázsáról az éppen akkor induló raktárvásáruk kapcsán. Nem mondok nagy spoilert, de én egy ideje a tudatos könyvvásárlók táborát erősítem, de nem volt ez mindig így. Sőt! Hogyan lehet megállni, hogy ne vásároljunk fel mindent is és ne halmozzunk fel végtelen mennyiségű könyvkupacot az éppen aktuális akción? Ezt is elárulom, meg azt is, hogy mennyi könyvet vásároltam már meg életem során és ez mennyibe került. #témázás
A mostani témázás igencsak különlegesre sikeredett, mert egy olyan témát választottunk, amiben egy kicsit védőügyvédeknek érezhetjük magunkat. Kiállhatunk egyes könyves műfajok mellett, de megvédhetjük azokat a könyves kategóriákat, amiket úgy érezzük, hogy mások elhanyagolnak. Én is választottam egy "műfajt", és elmesélem, hogy miért is jó olyan könyveket olvasni, amiken lehet egy jót sírni!
Kint tombol egy világjárvány, én pedig hetek óta nem tudok érdemben olvasni. Múltkor már pedzegettem, hogy nehezen megy az olvasás, és ennek sok oka van. De olvasni jó, ezt én is tudom, és vannak olyan regények, amik igazi kabátkönyvek, amikbe mindig jó beleburkolózni, mert megmelengetik a szívem. Erről mesélek a mai #témázós posztomban, hogy én mikhez nyúlok és mik okoznak nekem az ilyen válságos időben örömet.
Bár az olvasás nekem eléggé nehezen megy ebben az ínséges időben, de a havi témázás nem maradhat el. A mostani témánk a "Mit esznek rajta mások? - "mindenkinek bejön, de nekem nem" könyvek kivesézése lesz, és előre szólók, lesznek meglepő vallomásaim szerintem.
Minden, ami nem angolszász (de nem is magyar!) - szólt az újabb témázás rövid kis leírása, ami engem is megihletett így február végén. Idén az újraolvasások mellett megfogadtam, hogy több nemzet szerzőivel is igyekszem megismerkedni, mert ha nem utazhatok mindenhová repülővel, akkor legalább gondolatban utazzak. Mert nálam az, hogy egy adott szerző portugál, francia, német, kínai, afrikai, japán, vagy éppen mexikói mindig magával hordoz egy utazást is. Hiszen ahány nemzet, annyi kultúra, annyi táj, és annyira történet. Nektek van kedvenc nem angolszász írótok? Meséljetek! Mesélek én is!
Kezdjük egy vallomással: imádom, ha szól valahol valami hang. A tévére elalvás királynője vagyok már nagyon régóta, és nem azért, mert félek a sötétben. Egyszerűen imádom, ha hallgathatok valamit, és aztán közben nyom el az álom. A nap 24 órájából 16-ot töltök ébren, abból nagyjából 15 órában hallgatok valamit. Legtöbbször zenét, tévét, Youtube videókat, podcasteket és hangoskönyveket is. Persze megválogatom a fülembevalókat, úgyhogy ezekről is olvashatsz a következő #témázás bejegyzésemben.
blogger élet
A kérdés, ami nélkül nincs könyves bloggerkedés: te mégis mikor olvasol el ilyen sok könyvet? Elárulom!
Ha lehet egy kérdéssel jellemezni a bloggerkedés ágait, amit azok a laikusok tesznek fel, akikkel itt-ott összeakadunk, akkor a könyvesbloggerságot a "Te mégis mikor olvasol el ilyen sok könyvet?" kérdés jellemezné. De tényleg! Amúgy mikor is van időm nekem (és a kedves blogtársaimnak) olvasni? Beavatunk titeket egy kicsit ebbe az egész kérdéskörbe.
Előre szólok, ez egy nosztalgikus poszt lesz de nézzétek el nekem! A mostani témázásra ugyanis a könyvtárak és a könyvtárazás került terítékre, és hát miről is lehetne mesélni, ha nem erről? Szerintem mindenkinek van egy sztorija a könyvtárról (főleg gyerekkorából), de sokan járnak még most is könyvtárba. Nem hiszitek? Tartottam egy gyors közvéleménykutatást a Twitteren, és érdekes dolgok derültek ki! Jah és meglepetés: a poszt miatt én is beiratkoztam újra egy könyvtárba, csak hogy legyen friss tapasztalatom!
Bár az ehavi témázás a borítók körül forog, de egy kicsit kreatív irányba, amire én képes vagyok. Mivel nem születettem dizájnernek, se könyvborítótervezőnek így sajnos én nem foglak tudni titeket elkápráztatni kreatív ötletekkel, de azért körbejárom a borítótémát - a magam módján. Tartsatok velem ti is, mert elmesélem a borítókhoz fűződő élményeimet, és boncolgatom azt a témát, hogy én milyen borítókért lelkesedem, vagy éppen szörnyülködöm.
















