Egész jó májusom volt, mert elolvastam a leghosszabb könyvet szerintem az évben. Igaz elég sokáig tartott, de emellett jutott még a hónapra pár szórakoztató olvasmány is. Imádtam az Off Campus sorozatot, azóta többször újranéztem. Egyre melegebbek a napok, jobb az idő, lehet sokat olvasni a teraszon. Ez történt májusban 👇 

Május elején befejeztem David Nicholls Édes bánat című könyvét, ami nagyon nosztalgikus volt. Itt írtam róla.  Májusban elutaztam Törökországba, és az utazás alatt a Give Me Butterflies - Jöhetnek a pillangók című romantikus regénnyel szórakoztattam magam esténként, meg a repülőn. 

Kellemes romcsi sztori volt, kicsit kiszámítható, de legalább gyorsan olvasható volt. 

A májust letarolta nálam az Off Campus sorozat és a könyv első része (The Deal - Az alku), így az újraolvasást a sorozat megnézése előttre időzítettem. Újrafent beleszerettem Garrett Grahamba, és másodjára is csodás volt ez a történet. A sorozatról nem beszélve, de arról később.

Ashley Poston A szerelem hangja című regénye is májusom egyik kedvence volt, de erről hamarosan lesz poszt a blogon. Szerettem, mert azóta többször meghallgattam a könyv mellé ajánlott zenéket, csodás utazás volt ez. 

Májusban végre lezártam Cormoran Strike és Robin Ellacott 8. regényét is, amit a májusom és talán az évem egyik leghosszabb olvasmánya volt a magam 1072 oldalával. Elképesztő volt a bűntény megint, ami után Strike és Robin nyomozott, de igazából a köztük szövődő kapcsolata adja a könyv egyik fűszerét. Persze megint akkora függővége lett a történetnek, hogy majdnem kihajítottam a könyvet a teraszról a kertbe olyan ideges lettem. Erről nem mesélhetek spoilerek nélkül, de aki olvasta a sorozatot ő átérzi a soraimat. Ugye???? 

Májusban még belekezdtem Taylor Jenkins Reid Atmoszféra című történetének előolvasásába, de ezzel nem haladtam annyira, úgyhogy ez átcsúszott júniusra. 

A májusba ennyi olvasmány fért bele, de ezt valahogy többnek éreztem, mint áprilisban, pedig mennyiségre biztos, hogy nem volt több.

Két könyvem recibe érkezett (A szerelem hangja, A boldogságnak nyolc karja van) könyvön kívül semmit sem szereztem be. Nem láttam semmi érdekest, úgyhogy nem gazdagítottam a könyvespolcomat, inkább adogattam el a könyveket a Vinteden. 

A májusom főleg az Off Campus lázban égett. Anno, amikor láttam, hogy lesz belőle sorozat, már akkor nagyon vártam, és végül csak eljött a május 13. Vagyis nekem egy nappal később, mert Törökországban voltam és ott nem tudtam belekezdeni a sorozatba. Csütörtök este értem haza, és első dolgom volt lecsekkolni az első részt, hogy hogyan is sikerült Garrett és Hannah sztorija. És annyira tetszett, hogy szombatra megnéztem az összes részt. Nagyon szuper lett, nem nagyon tudok belekötni csak pár dologba, amit átírtak a sorozat miatt. Ilyen Garrett szakítása és Phil Graham karaktere. Nagyon tetszett, hogy közben halad az Allie és Dean páros közös sztorija, építették Logant és Tuckert is. Bár vannak karakterek (pl Tucker és Logan) akikkel még nem vagyok teljesen kibékülve, de mire oda eljut a sorozat, hogy ők következnek biztos megbékélek a színészekkel. Mert amúgy jók, tetszett a srácok közötti baráti viszony, voltak jó poénok a sorozatban, a zene csodás volt, úgyhogy azóta már 2x is végignéztem. 

Ilyen utoljára a Heated Rivalry kapcsán volt velem, úgyhogy szerintem tökéletes kikapcsolódás az Off Campus első évada. Így hogy az újraolvasás után néztem még jobb élmény volt! Persze alig várom a következő évadot, amire 2027-ig várni kell, hiszen csak most forgatják, de legalább már halad :) 

Májusban még A boldogságnak nyolc karja van című filmet néztük meg a Netflixen, és csodálatos volt, akárcsak a könyv. Végre egy alkotás, ami jól sikerült, és visszaadta a könyv érzékenységét is. Igaz Marcellusból jó lett volna több, de Tova élete, gyásza bemutatása fantasztikus volt. Nagyon jó adaptáció volt, és párszor sírtam azért rajta. Hamarosan újra olvasom a könyvet is, és írok róla a blogon. 

Májusban egy szuper utazáson vettem részt törökországban, írtam erről az nlc-n, olvassátok el!