Milyen volt 2020-ban a könyves közélet? Van még értelme 2021-ben könyveket kiadni, ha mások úgyis ledarálják őket?

6:10:00 PM


2020 nem volt egy könnyű év. Márciustól beütött a koronavírus, a lezárások érintettek mindenkit. Rengetegen elvesztették az állásukat, hozzátartózóikat, tartalékaikat élték fel, és az egészségügyi következmények mellett a gazdasági tényezők sem elhanyagolhatók könyves szempontból sem. A #témázás során a könyves közélet változásait, jelenlegi helyzetét próbáltuk felvázolni a saját nézőpontjaink alapján. Lássuk én hogyan látom ezt az egészet! 


2020 az év, amikor egy vírus letarolta a világot meg az olvasási kedvem


Januárban 2 hetet még a világ másik felén töltöttem, és mikor hazajöttünk akkor kaptuk az első híreket Kínáról, és ismerkedtünk meg a Covid-Sars2-vel, azaz a koronavírussal, amit akkor még mindenki távolinak gondolt. Én sajnos sejtettem, hogy nem kerülhetjük el, ám amikor február végén súlyosan összeomlott Lombardia (Észak-Olaszország) egészségügye akkor mindenki érezte, hogy ez bizony nem egy egyszerű nátha. Március közepén hozzánk is elért a vírus, és beütött a krach. Bezárkózott az ország, leállt a gazdaság, bezártak a boltok, mindenki otthonról dolgozott, aki megtehetette stb..stb.. 

Arról már meséltem, hogy engem lelkileg hogyan érintette a vírus. Az állandó hírek a munkám miatt folyamatosan érnek, így mire nap végén lecsuktam a laptopomat, akkor csak a megszokott és megnyugtató Harry Potter könyvek világában leltem csak menedéket, és hónapokig csak Harryvel, Hermionéval, Ronnal és a többi szereplővel "éltem együtt." Más történetekre nem tudtam figyelni, más történetek nem tudtak megnyugtatni csak Rowling meséje. 

Májusban nyúltam először más könyvekhez, és folytattam a várólistacsökkentést, majd következett a Twilight-saga, hasonló okokból, mint a Potter könyvsorozat. 2020-ban nem olvastam sok új könyvet, annál többet olvastam újra. 2020-ban nem vállaltam el csak néhány recenziót, idén nagyon sok könyves együttműködést mondtam vissza, mert nem éreztem magamban az erőt, hogy valami újba kezdjek, valami ismeretlenbe, mert annyira gyorsan változik a világ és ez kihat rám. Az olvasásaim hektikusak, azt szeretném elolvasni, amihez kedvem van, vagy ami éppen egy kicsit boldoggá tesz, vagy ismerős terepe miatt biztonságosnak érzek. 2020 nem az én évem volt, de szerintem ezzel nagyon sokan vagyunk még így. 





2020 az év, amikor a kiadók a fennmaradásukért küzdöttek


A vírus következtében hónapokra kiestek a könyvesboltok, csak az online eladások működtek, és bár már vannak számok és konklúziók, szerintem senkinek sem mondok újat, hogy sok könyvkiadó küzd azért, hogy fenn tudjon maradni a 2021-es évben És hol van még ennek az egésznek a vége?... Bár a korlátozások miatt felpörgött az online piac, ebből nem mindenki tudott úgy hasznot húzni, hogy azzal fenntartsa az egész vállalkozását. A nagyobb kiadók több tartalékkal rendelkeznek, a kisebbeknek összébb kellett húzni a nadrágszíjat, és meggondolni, hogy mit adnak ki. 

Mivel elmaradt a tavaszi Könyvfesztivál, a nyári Könyvhét, de még a szeptemberi pótdátumra hirdetett is, így nagyon gyorsan kellett átütemezniük a megjelenéseiket. Én a megértőbb fajta olvasó vagyok, nekem inkább az számít, hogy amikor megjelenik egy könyv, akkor az a kiadónak jó legyen, van időm várni egy-egy folytatásra, egy-egy új címre, amit már negyedszerre tol el egy-egy kiadó, mert bizonytalan az egész piaci helyzet, míg mások hőbörögnek, hogy miért nem jelenik már meg az adott könyv. Mindig vannak elégedetlen emberek, nincs ez másként akkor sem, amikor válság van, vagy éppen pandémia. 

2020 az év, amikor a kiadóknak szükségük volt a támogatásunkra


Egy kicsit ezért esik rosszul, hogy még mindig látok az interneten olyan embereket, akik háborognak egy-egy csúszó megjelenés miatt, vagy azon, hogy egyes kiadók nem adnak recenziót. Ebben a gazdasági helyzetben minden döntésnek ezerszeres súlya van, így tényleg fontos, hogy legális forrásból vásároljunk könyvet, támogatva ezzel a kiadókat, és az ott dolgozókat. Mert ha nincs könyveladás, nincs bevétel, nincsenek kifizetett fordítók, szerkesztők stb. 

Amikor beütött a pandémia én a lehetőségeimhez mérten támogattam magyar vállalkozókat, és könyvkiadókat azzal, hogy vásároltam náluk könyvet, vagy terméket, és ezt továbbra is szívesen teszem. Nyilván nem lehet mindenkitől elvárni, hogy vagyonokat hagyjon ott a könyvesboltban, webshopokban, de aki megteheti, az támogatja a kedvenc kiadóját. Rendeléssel, boltban vásárlással, egy-egy új hír / megjelenés megosztásával, egy fotóval a kiadó kedvenc könyvéről az instán, egy csoportban, vagy netán könyves videóban, vagy csak úgy az interneten egy kommentben, a Twitteren. 

Megannyi mód, amivel támogathatsz egy kiadót. Nyilván az anyagi támogatás a legjobb, de ha erre nincs lehetőséged, akkor jönnek közbe ezek a dolgok. 

2020 az év, amikor könyveket daráltak le és cenzúráztak ki


Nagyon sokszor futhattunk bele a Meseország mindenkié könyvvel kapcsolatos ádáz felháborodásokba anyázásokba mindenféle oldalról. Vannak akiknek semmi bajuk nem volt a könyvvel kapcsolatban, de persze mindig azok a hangosabbak, akik be akarták tiltani az LMBTQ és más társadalmilag kirekesztett csoportokról szóló könyvet. Mindenki a leszbikus királylánnyal és a meleg királyfival példálozott (pl Dúró Dóra is, aki tönkretette a könyvet) holott a Labrisz Kiadó által megjelentett könyvben csak néhány mese szól a másság témájáról. A könyvben olyan mesék is vannak, amikkel a mozgáskorlátozottakat, más testi fogyatékkal élőket, a menekülteket, más bőrszínűeket, vagy más vallásúakat mutatnak be érzékenyítő szempontból. 

Szerintem gyerekkorban az érzékenyítés fontos téma, és ebben minden témakör is beletartozik. Semmivel sem rosszabb az a család, ahol 2 apuka, vagy 2 anyuka van, esetleg mozaikcsaládban nő fel a gyerek, vagy egyedülálló szülő neveli fel, aki mindent megtesz azért, hogy a gyereket ne érje meglepetés az oviban, iskolában és a való világban. Hogy tudja hogy hogyan viszonyuljon egy vak emberhez, vagy egy melegpárhoz, esetleg egy tolószékeshez. Ennyire máglyára vagy inkább darálóba való lenne egy ilyen alternatív mese? Nem hiszem! Ettől függetlenül a Meseország mindenki siker lett, DD-nek köszönhetően mindenki felvásárolta a könyvet már csak azért is, hogy meglássa, hogy mi az, amitől úgy tiltakoznak mások. Én magam nem olvastam még a könyvet, de semmi problémát nem látok benne. Mindenki abból olvas fel a gyermekének esténként amiből szeretne, ez magánügy, ahogy az is, hogy ki milyen nevű emberrel él együtt, ki kit szeret vagy éppen mi a vallása. Ez alapján kizárni valakit valamiből és elítélni nagyon alacsony intelligenciát feltételez a másik emberről. 

Hasonlóképpen látom a túlzottan erős píszískedést is. Tudjátok, amikor nem lehet a Tíz kicsi néger című könyv címében használt néger szót leírni, mert mostanra eljutott a világ arra a szintre, hogy ez már nem politikailag korrekt. Hasonló volt az is, hogy az Elfújt a szél című filmet levették a streaming szolgáltatókról mert a szakértők szerint a film "konzerválja a sztereotípiákat a színesbőrűkkel kapcsolatban". Értem is, meg nem is a cenzúrázás mögött húzódó dolgokat. 

Nagyon messzire visz ez az egész, akárcsak, hogy most már minden filmbe bele kell tennie a filmkészítőnek egy leszbikus párt, egy meleg férfit, egy színesbőrű színészt, egy féllábút, egy mozgáskorlátozottat, egy pszichológiai betegségben szenvedő embert, egy függőt, egy kiskorú karaktert, egy idős nyugdíjast, egy bevándorlót, egy albínót, egy bántalmazottat, egy macskás embert, egy kutyás embert, egy vegánt, egy húsevőt és a lista a végtelenségig bővíthető. 

Nem elbagatizálni akarom a másság témájat, de néha nagyon látványosan kerülnek bele (főként filmekbe és sorozatokba) olyan karakterek, akiket nem írtak bele például a könyv alapján készített műbe. De az is hasonló, amikor azon akad ki a világ, hogy egy fehér szinkronhang szinkronizált egy fekete karaktert, mert ez nem megfelelő. Ha illett oda a hangorkánum, akkor miért kell direkt ezt átírni, felülírni? A színesbőrűek témát megértem, de amikor a cigánypecsenyét kell átnevezni, akkor azért kicsit furán nézek. Sok roma ismerősöm van, akiknek semmi bajuk a cigány jelzővel, ez csak azoknak negatív, akik egyébként is rasszisták. Én csak egy embert látok, aki lehet cigány, néger, leszbikus, siket - nem ezek határozzák meg a jellemét, és megítélését számomra, legyen az egy könyv alak, vagy filmes karakter vagy akár csak egy hang. 

Nekem nem az tűnik fel egy filmben, hogy milyen bőrszínű játssza a karaktert, hanem az, hogy direkt tették bele az alkotásba, mert muszáj volt, hogy elérjék a píszí mutatót, és nem azért, mert autentikusan akarták megjeleníteni az adott művet. Órákat tudnék még erről a témáról írni, mert mostanság sok filmet és sorozatot néztem meg, ahol erősen látszott, hogy azért változtattak meg valamit, mert nem akartak felháborodást egy-egy kisebbségtől. Lehet, hogy ha maradt volna változatlan a dolog, akkor még annyian sem vették volna észre a dolgokat, mint amúgy. Szerintetek nem? 

2021 az év amikor .... ? 


Kíváncsi leszek, hogy mit tartogat a könyves berkek számára ez az év. Az biztos, hogy a streaming szolgáltatók által beharangozott könyves sorozatok és filmek fognak tarolni (lásd Bridgerton család, A vezércsel, Dash és Lily stb), mert ezekre van most kereslet, hiszen otthon ülve sok minden mást nem lehet csinálni, mint olvasni, tévézni és tartalmat fogyasztani az interneten. A podcastek, a Youtube videók, insta és FB tartalmak is biztos, hogy több figyelmet kapnak, hiszen mindenki többet lóg a neten, így ezekre kell a hangsúlyt fektetni. 

2021 nem lesz könnyű év, hiszen megannyi a bizonytalanság az oltás és az újranyitás szabályai körül. Az már borítékolt tény, hogy a Könyvfesztivált júniusra tolták (április helyett - tavaly is elmaradt ugye) és a Könyvhét is ősszel lesz megtartva. Ezek a könyves események befolyásolják a kiadók megjelenési terveit, mi lelkes olvasók pedig ehhez próbálunk alkalmazkodni és várni a szebb jövőt. 

Hogy 2021 ne hozza el a kiadók számára az anyagi csődöt támogassátok őket vásárlással, megosztással, népszerűsítéssel. Adjátok közzé, ha olvastatok egy jó könyvet, buzdítsátok az embereket arra, hogy olvassanak. Ismerkedjetek meg a magyar írók műveivel, adjatok esélyt azoknak a könyveknek, amik messzebb állnak a komfortzónátoktól, mert sosem lehet tudni, hogy mi érinti meg ezekben a cseppet sem nyugodt időkben az ember lelkét. 

Ezenkívül legyetek türelmesek magatokkal és egymással szemben is, hiszen a 2021-es év biztos hogy még több toleranciát kíván majd meg tőlünk. 




Kövess a Facebookon, és az Instagramon a több tartalomért 👈💗 Csatlakozz a #mutimitolvasol csoportomhoz, és mutasd meg te is, hogy mit olvasol éppen! 

Ezeket is olvasd el

2 komment

  1. Jól összefoglaltad milyen is volt az utóbbi év és annak furcsa trendjeit. A Meseország körüli viták - főleg most az újabb fogyasztóvédelmes kiverte nálam a biztosítékot, főleg úgy hogy ha jól megnézzük mennyi 'kifogásolható' mese létezik még ezen kívül.
    A túlzott pc felfogás nekem se tetszik, csak azért hogy reprezentálva legyen valaki de amúgy egy üres karaktert dobnak be, annak nem sok értelme van.
    Remélem az idei év jobb lesz minden szempontból, igyekszem én is majd többször vásárolni közvetlenül a kiadóktól.

    ReplyDelete
  2. Tényleg jó kis összefoglaló lett, mennyi marhaság esett tavalyra, és hogy átrajzolódott minden...
    PC-ről sok szó esett már, nekem néha herótom van tőle, és főleg az általad is említett példák miatt, amik már túlzásba esnek néha...
    Én tavaly elég sokat vásároltam közvetlen a kiadóktól, idén is fogok, igaz, mértékletes is próbálok maradni azért. :D

    ReplyDelete

Subscribe